Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
24 o az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-től, a Heves Megyei Vízmű Zrt-től, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságtól, az egri, egerszalóki és demjéni termálkarsztvíz termelőktől kaptunk/kapunk folyamatos vagy kézi mérési adatokat, o a BKÉR és a MKGR monitoringja 2012 óta részben átfedéssel működik. A legelső kinyert adatunk 1992.10.10-ből származik, a felsőtárkányi Sz-5 ligyelőkútból. Még ebben az évben 4 további mérőhelyet telepítettünk, köztük a legfontosabb, Nv-17 (nagymezői) figyelőkutat. így ezek a mérőhelyek már 30 évesek, de csak kissé rövidebbek további 1 figyelőkút, 2 foglalt forrás, valamint 1 termelőkút adatai. 24 további mérőhelyen az adatsorok meghaladják a 10 évet. A 15-30 percenként mért-rögzített adatokat a Miskolc környéki kutakból, forrásokból (átfedéssel a MKGR keretében történő mérésekkel), valamint az Nv-17-ből havonta, a többieket - főleg anyagi problémák miatt - 4 havonta nyerjük ki. A Nagymezőn lévő Nv-17-es figyelőkút a bükki karsztvizdomborzat tetőhelyzetében lévő mérőpontja, így szerepe meghatározó a bükki karsztvízrendszerben, ill. annak megfigyelésében. Jelen rövid, összefoglaló anyagunkban ezért az Nv-17 figyelőkút adatainak a bemutatására koncentrálunk. A finanszírozó vízműveknek és az ÉMVIZIG-nek havonta készül jelentés (Lénárt 2022b) az aktuálisan kitermelhető vízkészletről. Számukra éves jelentések is készülnek (Lénárt 2021a), melyekben az összes mérőhely adott évben történő mérései kerülnek elemzésre az adott mérőhelyek teljes adatsorával együtt. Árvizek, árvízveszélyes időszakokban - kérésre — a miskolci önkormányzat katasztrófavédelmi referense is megkapja a jelentést, a karsztvizekből keletkező árvizveszély értékelésével kiegészítve. Az érintett vízmüvek a monitoring tevékenységüket a hatóságok felé részben a BKER adatokkal teljesítik. A BKÉR adataiból kb. 115 átfogó (éves vagy projekt) jelentés készült, a rendszeres havi értékelés száma meghaladja a kétszázat. Az egyetemi oktatásban több tárgy keretében történik az adatok felhasználása s mintegy 25 TDK dolgozat, szakdolgozat, diplomaterv és 3 PhD dolgozat is készült a BKÉR adatainak alapján. A szakmai közönség számára mintegy 230 hazai és nemzetközi előadás hangzott el, ezeknek kb. a feléből készült publikáció, de 20, előadáshoz közvetlenül nem kapcsolódó publikáció is megjelent. EREDMÉNYEK Jelen közleményben terjedelmi okok miatt nincs lehetőség részletes, elemző vizsgálatok bemutatására. A releváns kutatási témák és a publikációk egy része az alábbi: • új figyelőkút kitűzéséhez segítség (Juhász 1989), • diagnosztikai munkálatok (Lénárt és Hernádi 2011), • hosszú adatsorok hidrogeológiai jellegű elemzése (csaknem minden munkánkban megtörténik), • a luniszoláris hatások kimutatása a mérőhelyeken (Lénárt 2005), • emelkedő karsztvízszint előrejelzése (Lénárt 2005; 2006), • hiányzó mérési adatok pótlási lehetősége (Németh és társai 2008), • vertikális karsztosodott zóna meghatározása (Hernádi és társai 2012), • csökkenő karsztvízszint előrejelzése (Lénárt és Szegediné Darabos 2012, Szegediné Darabos és társai 2014), • térinformatikai feldolgozások (Hernádi és társai 2013, Hernádi 2017), • hideg és meleg karsztvíz kapcsolatrendszere (Lénárt és Szegediné Darabos 2013, Lénárt és társai 2014, Miklós és társai 2020, 2021b), • a karsztvízdomborzat pontosítása (Darabos és társai 2014, 2017, Darabos 2017), • vízszinteken alapuló karsztvízkészlet meghatározás (Darabos és társai 2014, Darabos 2017), • felszín alatti árhullámok vizsgálata (Hernádi és társai 2014), • hisztogram elemzések (Kovács és társai 2015, Lénárt és llyés 2021), • adatbázis építés (Bulla és társai, 2015), • klímaváltozási vizsgálatok (Darabos és társai 2016), • terepi adatgyűjtési problémák és leküzdésük (Czesznak 2017), • a BKÉR történeti áttekintése (Lénárt 2017), • a napfolttevékenység hatása a karsztvízszint változására (llyés és társai 2019), • a karsztvíz mint társadalmi érték (Lénárt 2021b, 2022a; Miklós és társai 2021a), • folyamatos karsztvízkészlet meghatározása (évi, havi jelentések, Lénárt 2021a, 2022b). A továbbiakban néhány ábrán bemutatásra kerülnek a víztermelés biztonságára leginkább hatással bíró összefüggések. A részletes elemzésre terjedelmi okok miatt nincs lehetőség. Az 1. ábra a jávorkúti hidrológiai évi csapadékokat mutatja be 1960-2021 közötti időszakra. A 62 éves adatsorban 32 évig csak csapadék, az utána következő 30 évben mellette már folyamatos vízszint adatsorok is vannak. Ily módon a csapadék-vízszint kapcsolat vizsgálatához karszthidrológiai szempontból már kellő hosszúságú adatsorok állnak rendelkezésre. A csapadék adatsort négy természetes szakaszra lehet felbontani, melyek a 3. ábrán is megjelenítésre kerülnek. A csapadék karszthidrogeológiai hasznosulása (a karsztvízszint biztosítás) teljes egészében természeti folyamat. Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám
