Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 3. szám

31 Nyíri E. és Török G. T.: Folyók dinamikus egyensúlyi állapotát becslő eljárás kidolgozása és alkalmazása a magyarországi Felső-Dunára modell. Ilyen, szabadfolyású folyókra kidolgozott mo­dellre a külföldi szakirodalomban sem találtunk példát. Először a dunaremetei mederszűkülést vizsgáltuk, ahol napjainkban a Duna elterelése miatt a hordalékhozam és a vízhozam is jelentősen lecsökkent, valamint a mederszé­lesség is közel 2/3-ára szűkült. A Vízrajzi Évkönyvek alapján becsülni tudtuk a mederkitöltő vízhozam nagyság­rendjét (1 000-1 500 m3/s). Eredményeink azt mutatták, hogy a hordalékhozam közel 10%-ára való csökkenése idézhetett elő közel 30%-os, -100 m-es mederszűkülést. A vizsgálataink alapján arra következtetünk, hogy bár a hor­dalékhozam és a vízhozam csökkenése együttesen okozták a mederszűkülést, a vízhozamcsökkenés nagyobb szerepet játszott ebben. Ezzel az esettanulmánnyal bemutattuk, hogy az alkalmazott számítási eljárással lehetséges vízlép­csők alvizén az új egyensúlyi medergeometria becslése. Azonban - összhangban az előző vizsgálatainkban tapasz­taltakkal - ilyen vizsgálatoknál elengedhetetlen a megbíz­ható mérési adatok megléte. Kritikus paraméterként a megbízható görgetett hordalékhozamra vonatkozó adato­kat találtuk. Második vizsgálatunkban Nagybaj csnál arra voltunk kíváncsiak, hogy ugyanezen kibővített egyenletrendszerrel tudunk-e meghatározni múltbéli jellemzőket. Ebben a részben az érdesség értékén változtatva becsültük a külön­böző mederszélességeket. Arra a következtetésre jutot­tunk, hogy a 19. századi szabályozás előtti, a mostaninál jelentősen szélesebb meder kifejlődésében fontos szerepet játszott a hordaléklerakódás okozta fokozott mederellenál­lás. A vizsgálattal rámutattunk arra, hogy lehetséges múlt­béli állapotok becslése. Segítségével számíthatóvá válhat például árvízszintek folyószabályozások hatására történő változása. Az általunk bemutatott vizsgálatok, illetve egyenletrendszerek használata egy kezdetleges megoldást nyújt arra, hogy a jövőben becsülni lehessen egy folyamnak a természetes változásait, illetve meg tudjuk határozni azt, hogy egy adott műtárgy, vagy beavatkozás miként hat majd a folyó medergeometriájára. Az eljárás segítségével megha­tározható a dinamikus egyensúlyi állapot, vagyis a morfodinamikai paraméterek közelítő értéke. Terveink sze­rint a modellel olyan problémák vizsgálhatók a későbbiek­ben, mint például part menti kavicspadok (pl. a véneki Duna-szakaszon) stabilitása is: amennyiben azok az egyen­súlyi szélességhez közelítik a medergeometriát, úgy feltehe­tően nem csak átmeneti mederformaként jelennek meg. Kutatásaink során arra jutottunk, hogy a dinamikus egyensúlyi állapot vizsgálatához elengedhetetlen a meg­bízható, pontos méréseken alapuló adathalmaz a folyósza­kasz morfodinamikai állapotára vonatkozóan. Azon belül is hangsúlyos a mederkitöltő állapotot jellemző adatok megléte, ami felhívja a figyelmet a mederkitöltő vízho­zamkor végzett terepi mérések kiemelkedő fontosságára. A bemutatott vizsgálatok példák arra, hogy 0D leírás segítségével milyen módon és pontossággal lehet közelí­teni folyószakaszok dinamikus egyensúlyi állapotát. A vizsgálat Dunaremetére vonatkozóan mára már nem rele­váns, hiszen a Dunát Dunaremete felett elterelték, ezért a 20. század végére abban a szelvényben jelentősen lecsök­kent a hordalék- és vízhozam. A rendelkezésünkre álló adatok alapján viszont ezen példán keresztül tudtuk iga­zolni az alkalmazott eljárást, valamint demonstrálni a meg­közelítés nyújtotta vizsgálati lehetőségeket. Egyúttal fel­hívjuk a figyelmet a folytonos terepi mérések szükséges­ségére. Hordalékhozam adatok a vizsgált szakasz tekinte­tében csak kampányszerűen történtek, ami nem ad lehető­séget hasonló vizsgálatok elvégzésére. A vizsgált szakasz alatt, Gönyűnél 2019 óta folytatnak rendszeres hordalékmintavételt, ami hasonló vizsgálatok elvégzését alapozhatja meg. Kutatási eredményeink arra is rámutatnak, hogy a bemu­tatott számítási eljárást 1D leírásra (folyásirányban változó) szükséges kibővíteni, a még pontosabb és átfogóbb vizsgá­latok érdekében. Ez elengedhetetlen a magyarországi Felső- Duna esetében, ahol a hirtelen eséstörés által előidézett sze­lektív eróziós folyamat jelentős morfodinamikai változáso­kat eredményez. Továbbá, a helyes hordaléktranszport mo­dell megválasztása is sarkalatos. Vegyes szemösszetételű meder esetén a modell pontosságának jelentős javulása vár­ható a görgetett hordalék több frakcióból felépülő keveréké­nek számításba vétele által. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A közleményben bemutatott kutatás a második szerző esetében a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támoga­tásával, valamint a PD 135037 számú, a Nemzeti Kuta­tási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított OTKA posztdoktori kiválósági pályázati program finanszírozá­sával valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK Baranya S., Józsa J., Török G.T., FicsorJ., Mohácsiné S.G., Habersack, H., Haimann, M., Riegler, A., Liedermann, M., Hengl, M. (2015). A Duna hordalékvizs­gálatai a SEDDON osztrák-magyar együttműködési pro­jekt keretében. Hidrológiai Közlöny, 95(1) 41-46. BME (2004) Hidraulika I. jegyzet. BMEEOVVAT26 segédlet a BME Épmérnöki Kar terem hallgatói részére „Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tar­talmi fejlesztése” HEFOP/2004/3.3.1/0001.01. BogárdiJ. (1955). A hordalékmozgás elmélete. Buda­pest, Hungary: Akadémiai Kiadó. Eke, E., Parker, G., Shimizu, Y. (2014). Numerical modeling of erosional and depositional bank processes in migrating river bends with self-formed width: Morphodynamics of bar push and bank pull. Journal of Geophysical Research: Earth Surface 119(7), 1455-1483. Ermilov A.A., Baranya S., Fleit G., Török G.T. (2020). Képalapú módszerek fejlesztése folyók morfodinamikai vizsgálatához, Hidrológiai Közlöny, 100/3 74-86. Google Maps (2020). Online légifelvétel, Google, https://www.google.hu/maps. Holubová, K., Comaj, M., Lukác, M., Mravcová, K., Capeková, Z, Antalová, M. (2015) Final report in DuRe Flood project - ‘Danube Floodplain Rehabilitation to Improve Flood Protection and Enhance the Ecological Values of the River in the Stretch between Sap and Szob, Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom