Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
32 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám Holubová, K., Capeková, Z., Szolgay, J. (2004). Impact of hydropower schemes at bedload regime and channel morphology of the Danube River, in River Flow. 59 Proceedings of the Second International Conference on Fluvial Hydraulics, 2004(1), 135-142. Ihrig D. (1973). A magyar vízszabályozás története, Budapest, Országos Vízügyi Hivatal. Li, C., Czapiga, M.J, Eke, E.C., Viparelli, E., Parker, G. (2015). Variable Shields number model for river bankfull geometry: bankfull shear velocity is viscosity dependent but grain size-independent, Journal of Hydraulic Research, 53(1), 36-48. Naito, K., Parker, G. (2019). Can Bankfull Discharge and Bankfull Channel Characteristics of an Alluvial Meandering River be Cospecified From a FlowDuration Curve? Journal of Geophysical Research: Earth Surface 124(10), 2381-2401. Nyiri E. (2021). Folyómedrek egyensúlyi állapotának nagy tér-idő léptékű vizsgálata 1D modellezéssel. TDK dolgozat, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Országos Vízügyi Főigazgatóság (2020). Vízrajzi évkönyvek. Vízügyi honlap: https://www.vizugy.hu/print.php?webdokumentumid=1524. Parker, G. (1991). Selective Sorting and Abrasion of River Gravel. II Applications, Journal of Hydraulic Engineering: 117(2). Parker, G. (2004). ID Sediment Transport Morphodynamics with applications To Rivers and Turbidity Currents, e-book, http://hydrolab.illinois.edu/people/parkerg/morphodynam ics_e-book.htm. Pomázi F., Baranya S., Török G. T. (2020a). Nagy folyók lebegtetett hordalékvándorlásának új vizsgálati módszerei 1 .-A továbbfejlesztett hordalékmonitoring módszertan bemutatása Hidrológiai Közlöny 100(2), 37-47. Pomázi F., Baranya S. (2020b). Nagy folyók lebegtetett hordalékvándorlásának új vizsgálati módszerei 2. - Közvetlen és közvetett lebegtetett hordalékmérési eljárások összehasonlító vizsgálata Hidrológiai Közlöny 100(3) 64-73. Rákóczi L. (1981). A mederpáncélozódás kutatása a folyószabályozás szolgálatában, VITUKI közlemények 30. Török G.T., Baranya S. (2017). Morphological Investigation of a Critical Reach of the Upper Hungarian Danube, Period. Polytech. Civ. Eng., 61(4), 752-761. Török G.T., Józsa J., Baranya S. (2020). A novel sediment transport calculation method based 3D CFD model investigation of a critical Danube reach, Polish Journal of Environmental Studies, 29(4), 2889-2899. Tory K. (1952). A Duna és szabályozása, Budapest, Hungary: Akadémiai Kiadó. Wong, M., Parker, G. (2006). Reanalysis and Correction of Bed-Load Relation of Meyer-Peter and Müller Using Their Own Database, Journal of Hydraulic Engineering 132(11). A SZERZŐK NYIRI EMESE Felsőfokú tanulmányait 2019-ben kezdte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán, melyet jelenleg vízmémöki specializáción folytat. A Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Vízépítő Tagozatának tagozatvezetője. Elnyerte a Fontus vízügyi és környezetvédelmi hallgatói ösztöndíjat (2021). TÖRÖK GERGELY TIHAMÉR Építőmérnöki oklevelét 2012-ben, PhD fokozatát 2018-ban szerezte meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Jelenleg az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport, valamint a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tudományos munkatársa OTKA posztdoktori kiválósági ösztöndíjasként. Vendégkutatóként kétszer egy-egy szemesztert töltött a norvégiai NTNU egyetemen (2013 és 2015) és egy évet az egyesült államokbeli University of Illinois at Urbana-Champaign-en (2020). Kutatási területe a folyómedrek dinamikus egyensúlyi állapotának numerikus vizsgálata. Elnyerte a Dr. Korányi Imre Ösztöndíjat, Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, a BME-n a Pro Progressio TDK oktatói díjat, valamint a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 2010 óta tagja.
