Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
I Életutak Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám Rendhagyó életút interjú Somlyódy László akadémikussal. Beszélgetőtárs dr. Major Veronika, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője. Az elmúlt hónapok szerda délutánjain együtt kávézgatva beszélgettünk a hivatalos életút bemutatásáról Somlyódy László akadémikussal, aki évtizedek óta megtisztel barátságával. Ám el-elkalandoztunk néhány izgalmas történet felé, melyek teljessé teszik a képet és amelyeket szeretnék megosztani az olvasókkal. A HIVATALOS BEMUTATÁS Somlyódy László a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének Széchenyi-díjas professzor emeritusa, az MTA rendes, valamint több külföldi akadémia tagja. Érdeklődése főként a felszíni vizek mennyiségi és minőségi kérdéseihez kapcsolódik, úgymint a szennyvizek elkeveredése; az áramlás és az anyagtranszport numerikus modellezése; sekély tavak és a Balaton eutrofizálódása; a Balaton vízpótlása; mikroszennyezők és azok monitoringja a Sajó folyón; költséghatékony szennyvíztisztítás. Foglalkozott felszíni vizekkel közép-európai országokban, Kanadában, Brazíliában, Szingapúrban és Kínában. Eredményeiről mintegy 40 országban jelentek meg cikkei. 10 könyvet, 36 könyvfejezetet, több száz tudományos cikket, 150 körüli kutatási jelentést és 300 tudományos előadást jegyez. Számtalan díj, kitüntetés tulajdonosa: Kiváló Munkáért (1985), Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj (1987), Gábor Dénes Díj (1999), Deák Ferenc Kutatási díj (Pro Renovanda Cultura Hungáriáé, 2002), Széchenyi-díj (2002), Árvízvédekezési Díj (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2006), Környezetvédelmi Felsőoktatási Díj (Magyar Mérnöki Kamara, 2007), Hazám-díj (XXI. Század Társaság, 2009), Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje (2010), Pro Renovata Cultura Hungáriáé Alapítvány fődíja (2010), Klímaklub Életműdíj (2013), József Nádor Emlékérem (2015). AZ INDÍTTATÁSRÓL A XX. század viharos történelme átszőtte a Somlyódy család életét. Az 1899-ben dzsentri családba született édesapját, mint joghallgatót telepítették ki Felvidékről édesanyjával és a személyzet 10 tagjával együtt az 1920-as évek elején. Hogyan alakult a szülők élete a XX. század konfliktusteli éveiben? Édesapám szívós akarattal kerekedett felül az élet kihívásain. A kitelepítés után először Budapesten, majd Bécsben bonbon üzeletet tartott fenn saját készítésű csokoládéval, majd a Tisza mentén fafeldolgozó üzemet létesített, ezt követően az 1930-as években pedig ingatlan forgalmazással foglakozott. Lajosmizsén nagy sikerrel szőlőművelést folytatott. 1948-ban ítélet és indoklás nélkül politikai nézetei miatt börtönbe vetették másfél évre. A lajosmizsei kúriát elvették és a Bimbó úti lakást is el kellett hagyni. így átköltöztünk anyai nagyszilleinkhez a Thirring házba. Dr, Ttairrtnic liuMtlv, «.MTI’ «11%/etiMíke kttps. hk *ikip4dkiorg'* Uti Thirrmg_Guszt%C3%Ah Édesanyám Thirring lány volt. Dédapám, Gusztáv statisztikus, geográfus és turista. Ezen kívül ő volt a Budapest Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi magántanár, a Magyar Földrajzi társaság alelnöke és számos könyv szerzője. Volt kitől örökölni a rendszerszemléletet! A nagyszülők Kuny Domokos utcai háza, a „Thirring ház” mindig is családi menedékként szolgált. Az 1943-as születésű Somlyódy László kisgyermekként átélte édesapja politikai hitvallása miatti bebörtönzését, majd a családot 1951-ben a szülők származása miatt kitelepítették a Tiszasüly melletti Vallyon-telepre. Hogyan tudtak a szülők nyugodt családi hátteret varázsolni az 1950-es években? 1951-ben a kitelepítés előtti napon késő este tíz körül kaptuk meg a végzést, hogy másnap reggel 5-kor értünk jönnek. Bár a szüleim Pesten szerettek volna hagyni engem és a nővéremet, de mi mentünk a szüléinkkel. Vonattal Szolnokra vittek, majd tovább Tiszasülyre, ott is egy tanyára, a Vallyon-telepre. A gyerekek másként élték meg a kitelepítést, mint a szülők. Bár az iskola oda-vissza nyolc kilométer gyaloglást jelentett, ám a papírból készült focilabda és a bakancsos csúszkálás a jégen feledtette a gyerekek számára az embert próbáló körülményeket. A nyolc összevont osztályban működő iskola azonban hatalmas hátrányt jelentett!
