Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
61 Katonai elöntés a Nagy Háború idején az Yser mellett Nagy László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék (E-mail: lacinagydr@gmail.com) Kivonat A XX. században számos eset volt, amikor árvízvédelmi gátakat, völgyzárógátakat vagy folyami keresztgátakat katonai támadás ért. Ilyen merényletek gyakori elkövetőjévé a légitámadás vált, mindazok ellenére, hogy az ilyen cselekedeteket a számos alkalommal kibővített és elfogadott Genfi konvenció tiltja. A katonai elárasztás módszerét az előző évszázadokban többször alkalmazták a mai Hollandia és Belgium területén. A Nagy Háborúban az Yser bal partjának elárasztása - mely zsilipeken keresztül tengervízzel történt - mentette meg a leharcolt belga hadsereget attól, hogy Belgium utolsó darabját is elfoglalják a németek. Kulcsszavak Katonai elöntés, zsilip, I. világháború, Yser, árvíz, tengervíz. Military inundation during the Great War at Yser Abstract In the XX. century, there were many cases of flood dikes, dams, or barrages under military attack. Airstrikes have become a frequent perpetrator in such assassinations, despite the fact that such acts are prohibited by the Geneva Convention, which has been expanded and adopted several times. The method of military flooding has been used several times in previous centuries in the territory of the Netherlands and Belgium. In the Great War, the inundation of the left bank of the Yser, which took place with seawater through sluices, saved the tired Belgian army from having the last piece of Belgium to be occupied by the German army. Keywords Military inundation, sluice, World War I, Yser, flood, seawater. BEVEZETÉS Belgium délnyugati része fontos szerepet játszott az első világháborúban, az Yser folyónál megállt a negyedik német hadsereg előretörése, ami egy a területen kipróbált és korábban bevált módszernek köszönhető: az árvízi elárasztásnak. A flamand polderek egy sík területet jelentenek, melyek dagálykor a tenger szintje alatt helyezkednek el, ideálisak voltak egy ilyen elárasztáshoz. Elegendő volt a Nieuwpoortban található Ganzepoot zsilip-komplexum manipulálása, hogy a tengervíz beáramlását elősegítse, és a polderekből a víz elvezetését megakadályozza. Azonban a helyzet nem volt ilyen egyszerű. 1914 októberének drámai napjaiban az Yser-völgy elárasztása egyáltalán nem ment zavartalanul. A háború után azonban a korai visszaemlékezések ezt hamarosan elfelejtették és az eseményeket feldíszítették. Ez sok romantikus hazafias történetet inspirált, amelyet minden érintettnek a hiúságérzete megerősített (https.V/tinyurl. com/45fywaap). A kérdés, hogy ki és hogyan jutott el az elárasztás gondolatához, már nem igazán releváns. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy ezt a védelmi eszközt miért csak az Yser-csata utolsó „pillanatában”, és nem korábban használták fel. KATONAI ELŐZMÉNYEK Belgiumot 1914-ben, a Schlieffen-terv alapján Németország lerohanta, hogy az országon átvonulva, északról támadja meg Franciaországot, elkerülve a francia-német határra telepített erődítményeket. Belgium semlegességének megsértése ürügyet szolgáltatott az Egyesült Királyságnak, hogy belépjen a háborúba. A belga haderő hősies helytállása jelentősen lelassította a német előrenyomulást és időt adott a szövetséges (brit és francia) erősítés megérkezésének. A közel egymilliós német hadsereggel szemben állt a százezer fős belga hadsereg, amit 43 ezer tartalékos egészített ki. A háború kimenetele nem is lehetett kétséges. A németek közel 100 nap alatt foglalták el Belgiumot. Azért kellett ehhez 100 nap, mert a belga hadsereg hősiesen ellenállt a túlerőnek. Az 1914 szeptemberében végrehajtott kisebb ellentámadás után a front megmerevedett csaknem a belga-francia határon, de a belga csapatok a szövetségesek támogatásával sikerrel tartották meg az ország délnyugati csücskének függetlenségét. Csak 1918- ban szabadult fel az ország teljes területe. „A belga haderő ellenállását I. Albert belga király irányította, nem ritkán a frontvonalról. Legidősebb fia, a későbbi III. Lipót király sorkatonaként szolgált a belga hadseregben. Albert egészen 1918-ig saját irányítása alatt tartotta a belga csapatokat, csak ekkor egyezett bele, hogy a Flandria Hadseregcsoportban összevonják brit és francia erőkkel.” (https.V/tinyurl.com/yu6dj7p5). A háború úgy kezdődött, hogy 1914. augusztus 2-án a belga kormány megtagadta, hogy a német csapatok átvonuljanak Belgiumon keresztül. Augusztus 3-án éjjel a belga vezérkar utasította a harmadik hadsereget, hogy vonuljon Liege felé megállítani a várható német előnyomulást. A német hadsereg augusztus 4-én reggel támadta meg Belgiumot. Liégenél két napig tartották magukat a többszörös német túlerővel szemben, a város körüli erődök pe-
