Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
60 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám (Ephemeroptera, Heteroptera: Nepomorpha and Gerromorpha, Coleoptera: Hydradephaga and Hydrophiloidea, Trichoptera, Diptera: Chironomidae). Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 29:151-164. Sallai Z. (2013). A Marcal és a Torna halfaunájának regenerációja a 2010. évi vörösiszap-szennyeződést követően. Pisces Hungarici 7: 13-25. Súly P., Erős T. (2016). Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15-45. Selmeczy G.B, Kovács K., Drávecz E., Kucserka T, Kacsala /., Padisák J. (2013). A makrozoobentosz szervezetek első éve a vörösiszap katasztrófa után a Marcal folyóban. Hidrológiai Közlöny 93/5-6: 71-73. Szlávik, L. szerk. (2020). A 2010. októberi vörösiszapkatasztrófa vízminőségi kárelhárítása. ISBN 978-645-00-8868-6, pp. 112. Takács P., Specziár A., Czeglédi I, Bíró P., Erős T. (2012). A Marcal halfaunája a vörösiszap szennyeződés után. Hidrológiai Közlöny 92/5-6: 75-76. Üveges V., Andirkó V., Acs A., Bíró R., Drávecz E., Hajnal E., Havasi M, Hubai K.E., Kacsala Kovács K, Kováts N, Kucserka T, Lengyel E., Matulka A., Selmeczy G. B., Stenger-Kovács Cs., Szabó B . Teke G., Törő N, Vass M., Padisák J. (2011). A vörösiszap katasztrófa hatása a Torna patak és a Marcal élővilágára, a regeneráció első időszaka. Economica IV.: 95-139. Várbíró G., Boda P., Csányi B., Szekeres J. (2015). Módszertani útmutató a makroszkopikus vízi gerinctelenek élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtéséhez és feldolgozásához. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany, kézirat, pp. 34. 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének és egyes szabályairól. VGT1 (2010). 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről. https://vizeink.hu/korabbi-vizgyujto-gazdalkodasitervek/vizgyujto-gazdalkodasi-terv/. (Letöltés dátuma: 2022.01.16.) VGT2 (2015). 1 155/2016. (III. 31.) Korm. határozat Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtőgazdálkodási tervéről. https://vizeink.hu/korabbivizgyujto-gazdalkodasi-tervek/vizgyujto-gazdalkodasiterv-2015/. (Letöltés dátuma: 2022.01.16.) VGT3 (2021). Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve - 2021. https://vizeink.hu/vizgyujto-gazdalkodasiterv-2019-2021/. (Letöltés dátuma: 2022.01.16.) VKI (2000). Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról. KOVÁCS KRISZTIÁN 1998-ban a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett középiskolai biológia tanári diplomát. Kezdetben gimnáziumi tanárként tevékenykedett, majd 1999-től a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által működtetett regionális környezetvédelmi laboratóriumban dolgozik. Jelenleg hidrobiológiái vizsgálatokkal, ökológiai állapotértékeléssel foglalkozik, fo munkaterületei: vízi makrogerinctelenek, algológia. KETTINGER DÓRA diplomáját 2006-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán biológus MSc szakon szerezte, evolúcióbiológia, ökológia, szisztematika szakirányon. 2018 óta dolgozik a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Mérőközpontjában. Hidrobiológiái vizsgálatokban vesz részt, szakterületei a vízi makrogerinctelenek és a makrofiton. A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának tagja. LUKACS BALÁZS ANDRÁS általános kutatási és érdeklődési területe a botanika, növényökológia és konzervációbiológia. Kiemelt kutatási területe a felszíni vizek és vizes élőhelyek biológiai és konzervációbiológiai vizsgálata. A kutatásai során a funkcionális jelleg alapú megközelítéseket használja. PhD doktori címét 2010-ben a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolájában szerezte. Jelenleg az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. BODA PAL a makroszkopikus vízi gerinctelenek élőlénycsoporttal foglalkozik, azon belül is a vízi- és vízfelszíni poloskák szakértője. Kiemelt kutatási területe a felszíni vizek és vizes élőhelyek hidrobiológiái és közösségökológiai vizsgálata. PhD doktori címét 2010-ben a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolájában szerezte. Jelenleg az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos fomunkatársa. A Magyar Hidrológiai Társaság aktív tagja, a Limnológiai Szakosztály titkára. BARANYAI OLGA 2005-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán ökológia szakirányon biológusként végzett. PhD doktori címét 2012-ben a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájában szerezte. 2008-tól a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság biológusa. Vízminőség-védelemmel, vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel, állapotértékeléssel foglalkozik, emellett monitoring referensként munkaterülete a határvízi és VKI monitoring is. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja. A SZERZŐK
