Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 2. szám

Kovács Krisztián és társai: Vörösiszap katasztrófa után 10 évvel - állapotváltozások a Marcalon

59

4. táblázat. A VK1 monitoring fizikai-kémiai vizsgálati eredményei Szergénynél Table 4. Physico-chemical results of the WFD monitoring at Szergény

Savasodás

Sótartalom

Oxigénháztartás

Növényi tápanyagok

Osztály átlagok maximuma

Minősítés

2008

1

1,5

1,8

2,5

2,5

JÓ

2009

1

2

1

2,5

2,5

JÓ

2010

1

1,5

1,4

2,25

2,25

JÓ

2011

1

1,5

1,2

2,25

2,25

JÓ

2012

1

1,5

1,2

2

2

JÓ

2013

1

1,5

1,4

2,75

2,75

MÉRSÉKELT

2014

1

1,5

1,4

2,5

2,5

JÓ

2015

1

1,5

1,4

2,25

2,25

JÓ

2018

1

1,5

1,4

2,25

2,25

JÓ

2020

1

1,5

1,4

2,5

2,5

JÓ

ÖSSZEFOGLALÁS

Az erősen lúgos vörösiszap áradat óriási károkat okozott a Marcal élővilágában, a halak teljesen, a makrogerinctelenek nagy részben elpusztultak, és a makrofita növényzet is megsínylette a katasztrófát. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy habár a környezeti katasztrófa rendkívül súlyos volt, de hamar megindult a folyó élővilágának regenerálódása a szennyezéssel nem érintett szakasz, a befolyók és a Rába felöl. A faj számok, mintánkénti egyedszámok visszaálltak a szennyezés előtti értékekre, újra megjelentek a védett, illetve érzékenyebb fajok. Az élővilág károsodása és a gyors regenerálódás a Tiszát ért cianidos szennyezés hatásaihoz hasonlítható. A Marcal körülbelül 2-3 éves fokozatos javulás után nyerte vissza a korábbi állapotát, ezután a biológiai elemek napjainkig is mérsékelt és jó állapotot mutatnak. Az időközben felbukkant idegenhonos fajok jelenléte, terjedése további figyelmet igényel. A fizikai-kémiai jellemzőket illetően kiugróan rossz értékeket a havária időtartama alatt mértek, de az éves minősítési eredményeken nem látszik jelentős elmozdulás és a szennyezést követő 10 év során is mérsékelt és jó között alakul a folyó állapota. A biológiai és a fizikai-kémiai jellemzőket is figyelembe vevő integrált állapot a Marcal vörösiszap-szennyezéssel érintett mindkét szakasza esetében a katasztrófa előtt és után is változatlanul mérsékelt (1. táblázat). A folyó két felsőbb szakaszára is ez jellemző, így azt mondhatjuk, hogy a Marcal általános állapota mérsékelt. Annak érdekében, hogy a jövőben a vízfolyás egésze a VK1 által megfogalmazott célnak megfelelően stabilan jó állapotú (erősen módosított víztestek estében jó potenciálú) legyen, az elvégzendő intézkedések során elsősorban a makrofita és a fitoplankton által jelzett rendellenességek megoldása szükséges.

IRODALOMJEGYZÉK

Acs É., Borics G.. Kiss K.T., Várbíró G. (2015). Módszertani útmutató a fitobentosz élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtéséhez, feldolgozásához és kiértékeléséhez. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany, kézirat, pp. 64.

Baranyai ().. Kovács K, Kettinger D., Lukács B.A., Boda P. (2021). Vörösiszap katasztrófa után 10 évvel - állapotváltozások a Marcal folyón. LXII. Hidrobiológus Napok, Tihany, konferenciaelőadás.

Bálái A.. Csányi B., Csorba G., Erős T, Hornung E., Merkl O., Orosz A., Papp L., Ronkay L., Samu F., Soltész

Z, Szép T, Színe tár Cs., Varga A., Vas Z, Vétek G., Vörös J.. Zöldi V., Zsuga K. (2017). Behurcolt és invaziv állatok Magyarországon. Magyar Tudomány 2017/4: 399-437.

Borics G.. Kiss K.T. (2015). Módszertani útmutató a Fitoplankton élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtéséhez és feldolgozásához. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany, kézirat, pp. 22.

Erős T, Szalóky Z., Sály P. (2015a). Módszertani útmutató a halak élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtéséhez és a vízfolyások halak alapján történő ökológiai állapotminősítéséhez. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany, kézirat, pp. 35.

Erős, T., Takács, P., Czeglédi, /., Sály, P.. Specziár, A. (2015b). Taxonomie- and trait-based recolonization dynamics of a riverine fish assemblage following a largescale human-mediated disturbance: the red mud disaster in Hungary. Hydrobiologia 758: 31-45.

Ficsór M. (2019). Hidrobiológiái Értékelő és Nyilvántartó Rendszer (HÉR) vl.l. Felhasználói kézikönyv. Kézirat, pp. 85.

Kiss B., Juhász P., Müller Z., Nagy L., Gáspár A. (2006). Summary of the Ecological Survey of Surface Waters of Hungary (ECOSURV) (sampling locations, methods and investigators). Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 30: 299-304.

Kovács K, Fülep T. (2011). Invazív planáriafajok (Platyhelminthes: Tricladida) előfordulása Északnyugat - Magyarországon. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 26: 153-160.

Kovács K, Kettinger D.. Nagy P.T., Baranyai O., Boda P. (2021). A Marcal vízi makrogerinctelen faunájának változásai a vörösiszap katasztrófától napjainkig. XV. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia, Agárd, konferenciaelőadás.

Lukács B.A., Baranyainé N.A., Papp B. (2015). Módszertani útmutató a Makrofiton élőlénycsoport VKI szerinti gyűjtéséhez és feldolgozásához. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany, kézirat, pp. 32.

Móra, A., Boda, P., Csabai, Z., Deák, Cs., Málnás, K, Csépes, E. (2005). Contribution to the mayfly, aquatic and semiaquatic bug, aquatic beetle, caddisfly and chironomid fauna of the River Tisza and its main inflows