Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
58 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám Ezeken a helyeken a 2012-13-ban megfigyelt 6-7 faj 2014-re 20 körülire emelkedett, ami hasonlít a VKI monitoring eredményeire. A felmérések alapján ekkor a vizsgált szakaszok növényzeti képe természetes volt. Idegen honos növények nem voltak jellemzőek, zavarásjelző fajok nem domináltak. Minden helyen és időben mérsékelt vagy jó volt a vízi és mocsári növényzet alapján a folyó állapota. A 2020-as makrofita felmérések jó állapotot jeleztek Bobánál és Szergénynél is. Utóbbi helyen a mintavétel két alkalommal is a VKI monitoringgal egyező időszakban történt, az azonos eredmény (mérsékelt) igazolja a vizsgálati módszerek hasonlóságát és megerősíti az értékelés megbízhatóságát (3. táblázat). A további két VKI-s biológiai minőségi elem a katasztrófa hatásaira nem reagált érzékenyen, de a folyó általános ökológiai állapotának meghatározásához ezek vizsgálatára is szükség van. Fitoplankton A lúgos vörösiszap nem károsította tartósan a planktonikus algaflórát, hiszen egy rövid generációs idejű csoportról van szó. Mórichidánál a katasztrófa előtt és után is mérsékelt volt a fitoplankton éves minősítése. Borics és társai (2015) szerint a természetes vízfolyások esetében a fitoplankton vizsgálata a síkvidéki, és főleg a nagy vízgyűjtőjű víztestek vonatkozásában releváns és indikativ az ökológiai állapot meghatározásához, a Marcalon az alsó két víztest tartozik ebbe a körbe. A 3. táblázatban az éves minősítési eredményeket mutatjuk be, ami az adott évben júniustól szeptemberig végzett négy vizsgálat eredményének átlagából adódik. Sümegnél csak 2011-ben volt vizsgálat, ennek az eredménye jó volt. Karakónál 2011-ben jó, 2015-ben kiváló, Szergénynél váltakozóan jó, illetve mérsékelt állapotot jeleztek a planktonikus alga vizsgálatok. Mórichidánál 2010 óta kis javulás mutatkozik, mérsékeltről jóra változott, sőt 2014-ben kiváló is volt a folyó állapota a fitoplankton alapján. Fitobentosz A bevonatlakó kovaalga vizsgálataink a vörösiszapkatasztrófa időszakában nem mutattak jelentős változást a Marcalon, a forrásvidék 2011-ben kiváló, a többi hely egyöntetűen minden vizsgálat alkalmával jó állapotú volt és az évek során azóta is folyamatosan jó maradt. Úgy tűnik, a vörösiszap, a gipsz és a lúg sem jelentett olyan jelentős hatást a fitobentosz számára, amely akár csak egy osztálynyi romlást eredményezett volna a minősítésben. Mindössze annyi volt tapasztalható, hogy a szennyezést követően kezdetben kissé alacsonyabb EQR értékeket kaptunk. A Marcalon levő monitoring pontjaink 10 évet átfogó méréseit figyelembe véve általában 0,7 körüli értékek jellemzőek. Karakó és Szergény ennél közel 0,1 tizeddel alacsonyabb értékeket mutatott 2011-ben, tehát a jó minősítési osztály alsó határához közeliek voltak az eredmények. Előbbiekhez hasonló következtetésre jutott Üveges és társai (2011), miután mélyebbre ható vizsgálataik kimutatták, hogy bár a fajösszetétel átrendeződött és a diverzitás elmarad a korábbiaktól, de a minősítés ennek ellenére is jó állapotot jelzett, ami megegyezik a szennyezés előtti eredménnyel. A Marcal biológiai állapotáról a bemutatott eredmények ismeretében az alábbiakat mondhatjuk el: rossz, vagy gyenge állapotot csak a katasztrófa idején és az azt követő két évben tapasztaltunk. 2013-tól minden biológiai elem legalább mérsékelt állapotot jelzett. A folyó általános biológiai állapotát úgy állapíthatjuk meg, hogy víztestenként áttekintjük az élőlényegyüttesek éves minősítését, amiből a leggyengébb eredmény határozza meg a szakasz állapotát. A vörösiszap-szennyezéssel érintett szakaszokon az élővilág regenerálódását követően a mérsékelt állapot lett jellemző, de az alsó szakasz 2013-ban, 2015-ben, 2016-ban és 2018-ban elérte a jó állapotot is, ami azt eredményezte, hogy a VGT3-ban a biológiai állapot átfogó minősítése javulást mutatott ki az előző két ciklushoz képest (7. táblázat). Mérsékelt állapotot leginkább a makrofita, és néha a fitoplankton mutat, a Marcal egyes szakaszai ezek miatt időnként nem érik el a VKI által kitűzött célt, a jó állapotot. Ennek okozói lehetnek a vízgyűjtőt érő terhelések, szennyvíz, diffúz mezőgazdasági terhelés (növényi tápanyagok), illetve mederfenntartási munkálatok. A jó állapot elérése érdekében végzendő intézkedéseknek elsősorban ezen a téren kell javulást megcélozni. Fizikai és kémiai jellemzők A biológiai elemekre hatással levő fizikai-kémiai komponensek éves minősítéseiben nem jelenik meg a szennyezés hatása. Az erősen lúgos vörösiszap súlyos környezetterhelése a havi gyakoriságú VKI monitoringban kevésbé, inkább a havária alatt végzett rendkívüli és sűrű mérési eredményekben követhető nyomon. A szennyezés viszonylag gyorsan levonult, így a katasztrófát követően körülbelül másfél-két hétig voltak jellemzőek kiugró értékek (pl. magas pH és vezetőképesség), amelyek aztán a havária elmúltával a sokéves átlagok környékén állapodtak meg (Szlávik 2020). A 4. táblázatban a szennyezőforráshoz közelebbi, így a terhelésnek jobban kitett Marcal Gerence-patakig nevű szakasz szergényi mintavételi pontjának példáján mutatjuk be, hogy a fizikai-kémiai jellemzőket illetően a minősítési eredményeken nem látszik feltűnő elmozdulás, 2013-at kivéve minden évben jó állapotot mutat a folyó. Ennek megfelelően a VGT ciklusok átfogó minősítése is azt mutatja, hogy a víztest állapota a 2015-ös VGT2 szerint megegyezik a katasztrófa előtti időszakot jellemző VGT 1-es eredménnyel, és a VGT3 alapján is változatlanul jó fizikai-kémiai állapotban van. A vörösiszap szennyezéssel érintett másik víztest, a Marcal torkolati része csak a VGT2 időszakában érte el a VKI által célként megfogalmazott jó állapotot, míg a VGT3 időszakában, hasonlóan a VGT 1-hez mérsékelt fizikai-kémiai állapotot mutatott (7. táblázat). A 4. táblázatból az is látható, hogy a Marcal fizikai-kémiai minősítésének eredményét a tápanyag-osztály paraméterei határozzák meg. A vörösiszap-szennyezés ezt a komponenscsoportot nem befolyásolta, a tápanyagterhelés a Marcal esetében konstansnak mondható és elsősorban a vízfolyás melletti területek szántóföldi műveléséből eredeztethető.
