Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
56 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám 3b. táblázat. Biológiai vizsgálatok eredményei a Marcalon 2010 és 2020 között (Rövidítés: Fp: fitoplankton, Fb: fitobentosz, Mf: makrofita, Mzb: makrozoobenton, 1: kiváló, 2: jó, 3: mérsékelt, 4: gyenge, 5: rossz állapot, B: Boda P:vizsgálatai, L: Lukács B. A. vizsgálatai) Table 3. Results of biological surveys on the Marcal between 2010 and 2020 (Abreviation: Fp: phytoplankton, Fb:phytobenthos, Mf: macrophytes, Mzb: macroinvertebrates, 1: high, 2: good, 3: moderate, 4: poor, 5: bad status, B: P. Boda's surveys, L: B. A. Lukács' surveys) Szergény Mórichida Győr Fp éves Fb éves «*-< s X Pn 5 Fp éves Fb éves S X > Hal s X N % Hal 2010-“ 3 2 3 2 5--2011 2 2 4 5 2 3 2 3 2 3--2012 3 2 4-2 2 2 3 2-3 L 3 B 2013 2 2 3 3 3 2 2 2 3 L 2 B 3 L H 2014-3 L 2 B . 2 3 2 2-3 L 2015 2 2 3 2-2 2 2 2 2 2 2 2016--2 2 2 HU '-2017--2 2 3 2--2018 3--2-2 2 2 2 2 .-2019--2 2 3 2 2 2-2020 3 2 3 2 2 2 2 2 3 L Eredményeinket összegezve megállapítható, hogy az erősen lúgos vörösiszap szennyezés súlyos károkat okozott a Marcal makrogerinctelen élővilágában, annak nagy része elpusztult. A regenerálódás hamar megindult, valószínűsíthetően a Marcal felsőbb, szennyezéssel nem érintett szakasza és a befolyók, valamint alulról a Rába felől. Már 1 év alatt érzékelhető javulás következett be, és a körülbelül 2-3 év alatt lezajlott fokozatos javulás után regenerálódott a fauna, rossz és gyenge eredmények már nem jelentkeztek. Összehasonlítva a szennyezés előtti adatokkal, a fauna minőségi és mennyiségi összetételében jelentős különbségek ekkor már nem mutatkoznak. Ezt követően a javulás még tovább folytatódott egyes esetekben egészen a kiváló állapotig, majd kis visszaesés után stabilizálódott a folyó állapota a makrogerinctelen élőlényegyüttes alapján nézve. Összehasonlításképpen, szakértők általános vélekedése szerint 2000-ben a Tiszán történt cianid szennyezés után is megközelítőleg hasonló ütemben, 3-4 év alatt állt helyre az alacsonyabb rendű élőlények állománya. Ezt egyéb célú vizsgálatok publikált eredményei is alátámasztják, például Móra és társai (2005), Kiss és társai (2006). Az elmúlt 10 év távlatában a VKI monitoring és más vízi makrogerinctelen vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a Marcal a katasztrófa utáni sokkot kiheverve a forrás vidéktől a torkolatig néhány esetben a kiválót is elérte, de általában jó, helyenként néha közepes volt. Faunájában meghatározóak az adott víztípusra jellemző karakter faj csoportok. Még álkérész előfordulását is kimutattuk a felsőbb szakaszokon Karakó és a forrásvidék térségében, igaz, az egy gyakori faj, a közönséges álkérész (Nemoura cinerea) volt. Védett fajok (13/2001. (V. 9.) KöM rendelet) is kerültek elő: például kecskerák (Astacus leptodactylus) (4. kép), feketelábú folyamiszitakötő (Gomphus vulgatissimus), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), mocsári szitakötő (Libellula fúlva). A torkolat környékén 2007-ben végeztünk vizsgálatot, ahol további két védett fajt, rajzos bödöncsigát (Theodoxus danubialis) és folyamcsigát (Fagotia daudebartii) is találtunk, ami a Rába és a Mosoni-Duna közelségével magyarázható, mivel e két faj ott gyakori. 4. kép. A kecskerák Szergénynél - az utóbbi években többször előkerült védett faj (Fotó: Kettinger) Photo 4. Narrow-clawed crayfish at Szergény - protected species, appeared several times in recent years (Photo: Kettinger) Várbíró és társai (2015) leírása szerint nagy folyók mentén invazív fajok megjelenésére, terjedésére is lehet számítani. A monitoring eredmények igazolják, hogy ezzel a jelenséggel már a Marcalon is egyre inkább számolni kell. A Báldi és társai (2017) által közölt behurcolt és inváziós fajok listájában szereplők közül a hegyes (jövevény) hólyagcsiga (Physella acuta) régebb óta jelen van a folyóban és egy 2007-es vizsgálat során a torkolatnál pontuszi tanúrákot (Limnomysis benedeni) is találtunk. Az utóbbi években több új faj is megjelent. Első