Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
Kovács Krisztián és társai: Vörösiszap katasztrófa után 10 évvel - állapotváltozások a Marcalon 53 2. ábra. A vizsgálati helyek áttekintő térképe a Marcalon (Baranyai 2021) Figure 2. Biological sampling sites on the Marcal (Baranyai 2021) A biológiai elemekre hatással levő fizikai-kémiai paraméterek vizsgálati körét, módszertanát a VKI V. melléklete és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek rögzítik. A biológiai vizsgálati módszerek a feldolgozott időszak közepén a 2. Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (VGT2 2015) továbbfejlesztésre kerültek az alábbiak szerint: fitoplankton: Borics és társai (2015), fitobentosz: Acs és társai (2015), makrozoobenton: Várbíró és társai (2015), makrofiton: Lukács és társai (2015), halak: Erős és társai (2015a), Sály és Erős (2016). A mintavételi eljárások a katasztrófa óta eltelt 10 évben lényegileg változatlanok maradtak, így a VGT2 előtti mintavételek is az itt felsorolt leírásokkal egyezően történtek. Az értékelési módszerek jelentős módosulásai miatt viszont a minősítéseket a 2016 előtti évekre kiterjedően visszamenőleg is elvégeztük a fenti útmutatók szerint. Az adatokat a Hidrobiológiái Értékelő és Nyilvántartó Rendszerbe (HÉR vl.l) rögzítettük, majd ezen adatbázisprogram metrikáinak használatával végeztük az értékelést, minősítést és a különböző kimutatások lekérdezését Ficsór (2019) leírása alapján. Az erősen lúgos vörösiszap szennyezés hatásainak feltárására és az állapotváltozások folyamatos nyomon követésére a VKI által előírt biológiai elemek közül leginkább a makrozoobenton vizsgálataink bizonyultak alkalmasnak, ezeknek az eredményeit mutatjuk be részletesebben. Ez az élőlénycsoport hamar és detektál hatóan reagál a hidromorfológiai elváltozásokra és a toxikus anyagokra, ezért ilyen jellegű terhelések indikálására alkalmazzák a monitoringban (1155/2016. (III. 31.) Komi. határozat, ill. 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet). Mivel a mintavétel során a módszertan előírásai szerint az aljzatot szinte „átfésüljük”, így láthatóvá válik a vörösiszap kiülepedésének mértéke, az, hogy az mennyire módosítja a természetes aljzatot, illetve a hidromorfológiai jellemzőket. Másrészt az állapotértékelésen túl az ökotoxikológiai tesztekhez hasonlóan a megfogott állatoknak a megszokottól eltérő mozgása, viselkedése is jelezheti a mérgező anyagok jelenlétét. A növényi monitoring elemek - fitoplankton, fitobenton, makrofita - a katasztrófa időpontjában állapotértékelésre a vegetációs perióduson kívüli időpontból (október) adódóan, illetve a módszertani előírások miatt csak korlátozottan voltak használhatók. Halfaunisztikai felmérés pedig nincs minden évben, a VKI hatévente egyszer írja elő, ezért az állapotváltozások folyamatának nyomonkövetésére a halas VKI monitoring kevésbé alkalmas. Emellett ez a vizsgálat komolyabb speciális felszerelést, engedélyeket, szakértelmet igényel, ezért nem is a hatósági laboratóriumok, hanem projekt jelleggel külső szakértők, kutatóintézetek végzik (Kovács és társai 2021). EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉS Makrozoobenton 1. kép. A Marcal Mórichidánál a vörösiszap szennyezés előtt (Fotó: Kovács 2010) Photo 1. Marcal at Mórichida before the red mud pollution (Photo: Kovács 2010) Közvetlenül a vörösiszap áradat levonulása után a mórichidai mintavételi pontunkon végeztünk vizsgálatokat. Ez a Marcal torkolati része nevű víztest reprezentatív szakasza, a VKI előírásai szerint működő mérőhálózat feltáró (felügyeleti) monitoringjába tartozik, ami a víztestek jellemzésére, hosszú távú természetes, ill. antropogén eredetű változásainak követésére szolgál (31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet). Ebből következően a katasztrófa előtti állapotokról is vannak adataink, ami alapállapotként vehető figyelembe a vörösiszap hatásainak értékelésében (/. kép).
