Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
50 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám Vörösiszap katasztrófa után 10 évvel - állapotváltozások a Marcalon Kovács Krisztián*, Kettinger Dóra*, Lukács Balázs András*’, Boda Pál**, Baranyai Olga*** * Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi Mérőközpont, 9028 Győr, Török Ignác út 68. (E-mail: kovács.krisztian@gyor.gov.hu) ** Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Tisza-kutató Osztály, 4026 Debrecen, Bem tér 18/c. *** Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. Kivonat 2010. október 4-én a MAL Zrt. ajkai timföldgyárának kolontári X. számú vörösiszap-tározóján átszakadt a gát. Összesen 800 000 - 1 000 000 m3 vörösiszap zúdult ki a zagytározóból elöntve a Torna-patak völgyét, és okozott hatalmas ökológiai és humán katasztrófát. A szennyezés nagyságára jellemző, hogy a Torna-patakon és a Marcalon túl érintette a Rába, a Mosoni- Duna és a Duna folyókat is. Tanulmányunkban felidézzük a havária idején történt eseményeket, a hatósági laboratóriumi mérések és más kutatások eredményein keresztül bemutatjuk a Marcalt ért terhelés hatásait. Nyomon követjük a folyóban bekövetkezett ökológiai változásokat, összehasonlítjuk a katasztrófa előtti és a következő 10 év állapotainak alakulását. Az elemzés során a VKI-monitoringban vizsgált élőlénycsoportokra, valamint a minősítést támogató fizikai-kémiai paraméterekre fókuszálunk. Az eredmények azt mutatják, hogy a szennyezés ökológiai szempontból rendkívül súlyos volt, de hamar megindult a folyó regenerálódása. A szennyezés következtében rövid távon a makroszkopikus vízi gerinctelenek és a halak szenvedték el a legnagyobb károsodást, szinte kipusztultak, de a makrofita növényzet is sérült. Körülbelül 2-3 évig tartó fokozatos javulás után nyerte vissza az élővilág a katasztrófa előtti állapotát. A fizikai-kémiai jellemzőket illetően a havária idejében voltak kiugróan rossz értékek, ezt követően mérsékelt és jó állapotot mutatnak a mérések. A biológiai elemek is azt jelzik, hogy a folyó állapota a regenerálódást követően mérsékelt és jó között alakul, még védett fajok is előfordulnak, bár az idegenhonos fajok megjelenése, terjedése további figyelmet igényel. Az integrált értékelés szerint a Marcal állapota a VKI monitoring kezdete óta változatlanul mérsékelt, így a célként megfogalmazottjó állapot eléréséhez, hosszú távú fenntartásához további intézkedések szükségesek. Kulcsszavak Vízminőségi kárelhárítás, VKI monitoring, fizikai-kémiai minősítés, biológiai elemek (fitoplankton, fitobentosz, makrofita, makrozoobenton, halak), regenerálódás, állapotértékelés. 10 years after the red mud disaster - ecological status changes on the Marcal Abstract On the 4th of October 2010, the dam of the red mud reservoir of MAL Zrt. alumina factory broke through in Kolontár, Hungary. A total of 800 000 to 1 000 000 m3 of red mud spilled from the reservoir, flooding the nearby Torna Stream valley and causing a massive ecological and human catastrophe. In addition to the Toma Stream and Marcal River, the red mud also reached and affected the Rába, Mosoni-Danube and Danube Rivers. In our study, we recall the events of the havaria, and investigate the effects of red mud on the Marcal River. We follow the compositional changes in the Marcal River and compare the ecological conditions before and after the disaster throughout the following 10 years. We focus on the groups of aquatic organisms examined in the WFD monitoring, as well as on the physico-chemical parameters supporting the classification of status. According to our results, the pollution caused considerable diversity loss, but the river quickly began to regenerate. Aquatic macroinvertebrates and fish were almost extinct, but macrophytic vegetation was also damaged. After about 2-3 years of gradual recovery, wildlife has returned to its pre-disaster state. In regards to the physico-chemical components, the values were remarkably bad at the time of the accident but as the process of regeneration took place results started showing moderate to good status. The biological quality elements also indicate that the river is in a moderate to good status, with even protected species present, although the presence of invasive species require further attention. According to the integrated assessment, the status of the Marcal has remained moderate since the start of the WFD monitoring, so further actions are needed in order to achieve and maintain good status. Keywords Remediation of water quality, WFD monitoring, physico-chemical assessment, biological quality elements (phytoplankton, phytobenthos, macrophytes, macrozoobenthos, fish), regeneration, classification of status. BEVEZETÉS A vörösiszap az alumíniumiparban a timföldgyártás erősen lúgos, és jelentős vas-oxid tartalma miatt vörös színű mellékterméke. A 2010. október 4-én 12 óra 10 perckor átszakadó kolontári X. számú vörösiszap-tározóból kiömlő 800 000 - 1 000 000 m3 zagy elöntötte a Toma-patak völgyét hatalmas ökológiai és humán katasztrófát okozva. A vörös árhullám a Torna-patak torkolatánál a gátszakadást követően 7 óra alatt elérte a Marcalt és az élővilágban jelentős károkat okozva gyorsan levonult a Marcal völgyében. A Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül eljutott a Dunáig is, Komárom térségébe körülbelül 96 óra elteltével érkezett meg (Szlávik 2020). A katasztrófával érintett területek környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságai még aznap 111. fokú vízminőségvédelmi készültséget rendeltek el, előbb a Középdunántúli 14.00-tól, majd a Nyugat-dunántúli és Északdunántúli 16 órától. Ezzel egy időben az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) által elrendelt helyszíneken (1. ábra) és sűrűséggel megkezdődtek a vízminőségvédelmi mérések is, amelyek során folyamatosan rögzítették a víz hőmérsékletét, pH értékét és vezetőképessé
