Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
I tározó víztömegének egy részét fel lehetne használni - főként a nyári időszakban - a középső víztesten bevezetett nagyon jelentős hévízhozamok hígítására is. Ehhez azonban a meglévő érdekek és használatok összehangolására volna szükség. Szennyvízkezelés A Laskó-patakot érő szennyvíz bevezetéseket illetően a patak állapotának javítására a legjobb hozzáférhető technológia alkalmazása javíthatna a patak vízminőségén. Egerbakta, Egerszólát stb. példája mutatja, hogy a tisztított szennyvíz kivezetése a vízgyűjtőről adná a legjobb megoldást, jóllehet, ez a terhelések áthelyezését jelenti, továbbá nagy költséggel járna. Ugyanakkor a 300 m3/d kapacitású bátori szennyvíztelep a patak felső szakaszán a vízminőséget jelentős mértékben rontja. Részben a szennyvíz, részben pedig a diffúz szennyezések miatt robban be nyáron a Laskóvölgyi-tározó cianobaktériumos eutrofizálódása. A települési szennyvizek kezelése, vagy elvezetése a Laskó-patak felső és alsó szakaszán (Egerszalókig, és Demjén alatt) megoldott, legfeljebb a technológia javításán érdemes gondolkodni. A Demjéni Barlangfürdő szennyvizei a község közcsatornájába kerülnek és ezeket a Demjén-Kerecsend közös szennyvíztelepen tisztítják. A középső víztesten az Egri Korona Borház, a Tófürdő és a gombatermesztő üzem szennyvizeinek tisztítására elméletileg három alternatíva kínálkozik: • A jelenlegi két természet-közeli szennyvíztisztító rendszer rekonstrukciója és kibővítése. Az előkezelővel, elő- és utótisztítóval kombinált gyökérmezős szennyvíztisztítók - megfelelő tervezés esetén (műszaki irányelv van rá) a hatóság szerint is biztosítani tudják az elvárt határértékeket. • Rácsatlakozás a Demjén - Kerecsend gerinccsatornára, és a szennyvizeket a kerecsendi szennyvíztisztító kezeli. Ennek műszaki megvalósíthatóságát még nem vizsgálták. • Új, eleveniszapos SBR rendszerű szennyvíztisztító építése a komplexum területén, a tisztított szennyvíz befogadója a Laskó-patak. Erre a műszaki megoldásra nagyszerű terv készült. Itt tisztítanák a demjéni komplexum összes szennyvizét. A gyökérmezős szennyvíztisztítók beruházási és működési költsége lényegesen alacsonyabb, mint az eleveniszapos technológiáké. Télen is működőképesek, és jól bírják a változó terheléseket. Tervezésük és megépítésük egyszerű, működtetésük kevesebb, de más jellegű ismereteket kíván, mint ami az eleveniszapos telepeknél elvárható. Két lehetőség is van: (1) A demjéni komplexum szennyvizeinek tisztítása a gombaüzem mellett; (2) A jelenlegi két gyökérmezős tisztító rekonstrukciója (borház és gombaüzem), majd a tisztított szennyvíz nyárfás elhelyezése, illetve elöntözése, figyelembe véve a vonatkozó rendeletek előírásait. A rekonstrukcióhoz, a bővítéshez és a kiegészítő elhelyezéshez a terület rendelkezésre áll a gombaüzem mellett. Ugyanakkor biztonságosabb megoldás lenne egy központi szennyvíztisztító. A második alternatívát talán a legegyszerűbb megvalósítani műszakilag, ugyanakkor a rácsatlakozás kiépítésén ^38___________________________________________________________ kívül a bevezetett szennyvíz meg kell, hogy feleljen a közcsatorna rendelet előírásainak, és a szennyvíztisztítás után csatornadíját kell fizetni. A harmadik alternatíva szennyvíztisztító építése három ütemben a saját területen. A tervezett SBR technológia - megfelelő színvonalú üzemeltetés esetén, vagy automatikus működéssel - alkalmas a keletkező szennyvizek határértékre tisztítására. Az eleveniszapos, kis kapacitású technológiák működtetése azonban nagy szakértelmet és odafigyelést kíván, ugyanakkor beruházási és működési költségük nagyobb, mint a természet-közeli telepeké. A javasolt technológiát a hatóság is jobban elfogadja. Ugyanakkor kérdés, hogy a három fázisban történő kiépítés közben mindig meglesz-e az anyagi fedezet a folytatásra, illetve, hogy a teljes kiépítésig hogyan alakulnak az elfolyó víz minőségi értékei. Használt termálvizek kezelése A Laskó-patak középső víztestén legalább három ponton történik jelentős használt termálvíz bevezetés: Egerszalók, Demjéni Barlangfürdő, Demjéni Tófűrdő. Amint azt korábban láttuk, ezek a bevezetések darabonként is összemérhetők a patak alap vízhozamával. Mivel ezek a termálvizek a bükki termálkarsztból származnak, sótartalmuk 1 000 mg/1 alatti, és jellemzően Ca-hidrokarbonátos vizekről van szó. Szervetlen mikroszennyezőket legfeljebb a geológiai háttér erejéig tartalmaznak. Hőmérsékletük azonban egész évben 30 °C körüli, vagyis ezek a vizek - különösen a téli időszakban - jelentős hőterhelést, sőt hősokkot jelentenek a patak élőlény együttesei számára. Csak az egerszalóki bevezetés hatása 12 km-en át érvényesült (Vajnai 2009), a három bevezetés együttesen feltehetően a torkolatig hatást gyakorol a patak állapotára (feltevés, mérések nélkül). Mit tudnánk tehát kezdeni a használt termálvizekkel? Az egyik lehetőség a víz visszaforgatás alkalmazása. Láthattuk az Egerszalóki Gyógyfürdő és a Demjéni Barlangfürdő esetében, hogy a kisebb medencéknél alkalmazott víz visszaforgatás jelentősen csökkenti a felhasznált hévíz mennyiségét anélkül, hogy a minőségén rontana. Ha ezt a megoldást alkalmaznák a jelenleg töltő-ürítő üzemmódban működő medencék esetében, az jelentős vízkészlet és fertőtlenítőszer megtakarítást, valamint a patakot érő hőterhelés jelentős csökkenését eredményezné. Ezzel a módszerrel a hűtésre használt hidegvíz mennyisége is csökkenthető lenne. A másik lehetőség szintén a termálfürdőkön belül adódik, ez pedig a hőcserélők alkalmazása. Ennek fejlettebb megoldása a hőszivattyú, amellyel hőt vonhatunk el a használt vízből és azt felhasználhatjuk a fürdőben. Ezzel egy időben a patak hőterhelése is csökkenne. Ezeknek a műszaki megoldásoknak a létjogosultságát, megvalósíthatóságát az adott helyzetet figyelembe véve elemezni kell. A harmadik lehetőség már a fürdőkön kívül adódik. A használt vizet fürdőnként, vagy összevontan egy tározóban kellene összegyűjteni, vagy három külön tározóban. A tározókat mintegy 30 napos tartózkodási időre és legfeljebb 1,5 m-es vízmélységre kellene méretezni. A tartózkodási idő alatt a használt termálvízben az alábbi változások mennének végbe: Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám
