Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
VÍZHASZNÁLATOK Vízkivétel A patakból elsősorban öntözésre vesznek ki vizet, de ennek éves mennyisége elenyésző (1 000 m3). Ezt az engedélyezett vízmennyiséget sem veszik mindig igénybe. A felszín alatti vízkivételek esetében a termálvíz kivétel a legjelentősebb, de a hidegvíz kivétel is számottevő. A kivett víz mennyiségét és minőségi jellemzőit a termálfürdőkkel foglalkozó fejezetekben tárgyaljuk. A felszín alatti vizek igénybevétele elsősorban egyes termálfürdők és mezőgazdasági ipari tevékenységek esetében jelentős (pl. Egerszalóki Gyógy- és Termálfürdő, Demjéni Barlangfürdő, Demjéni Tófürdő, gombatermesztő és konzerv üzem). Vízbevezetés Szennyvíz Egercsehi községben 1965-ben oxidációs-árkos eleveniszapos tisztítómű épült. A kis mennyiségű tisztított szennyvíz befogadója a Laskó-patak. 1994-ben készült el a Bátor-Hevesaranyos-Egerbocs-Szúcs regionális szennyvízgyűjtő rendszer és a bátori tisztító mű (300 m3/d). A befogadó szintén a Laskó-patak. Az Eger városában keletkező, továbbá a környező települések közül Felsőtárkány, Ostoros, Novaj, Egerszólát, Egerszalók és Egerbakta községekből beérkező szennyvizeket a város déli részén - az Eger-patak mellett - létesült eleveniszapos technológiájú szennyvíztisztító telepen kezelik. Ezek a tisztított szennyvizek tehát nem szennyezik a Laskó-patakot. 2001-ben adták át a Kerecsend és Demjén települések kommunális szennyvizét tisztító, ugyancsak korszerű eleveniszapos technológiájú szennyvíztisztító telepet (575 m3/d). Ennek befogadója a Laskó-patak, de már a termálvíz bevezetések alatt (Heves Megyei Vízmű Zrt. 2022). A Laskó-patakba mezőgazdasági-ipari eredetű szennyvíz is befolyik a gombatermesztő üzemből és a gomba konzervüzemből, aminek a mennyisége napi 100 m3. A fő vízhasználatok és az ezekből adódó konfliktushelyzetek főként a patak középső víztestét érintik, ezért ezt részletesebben tárgyaljuk. A LASKÓ-PATAK KÖZÉPSŐ VÍZTESTÉNEK FŐBB ELEMEI Az integrált vízgazdálkodási rendszerre, mint mintaterületre elsősorban a Laskó-patak középső vízteste alkalmas, mert ott vannak a legsokrétűbb emberi vízhasználatok és környezetterhelések. Ezért a további munkánkat erre a víztestre koncentráljuk (7. ábra). A rendszer főbb elemei a következők: • Az Egerszalóki Gyógy-, Élményfürdő és Termálstrand. • A Demjén Gyógy-és Termálfürdő. • A Demjéni Tófürdő. 32____________________________________________________________ • Az Egri Korona Borház (szőlőfeldolgozó, borászat és borpalackozó). • A Tófürdőhöz és a Borházhoz jelentős vendéglátói kapacitás is társul (hotel, vendégházak, étterem, konyha stb.). Ezeket együttesen vendéglátói létesítményként kezeljük. • A Borházhoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó gyökérmezős szennyvíztisztító és nyárfás szennyvíz elhelyező létesítmény. • A Demjéni Gombatermesztő Üzem és a hozzá szorosan kapcsolódó konzervüzem. • A komposzt előállításból, a gombatermesztésből és a konzervüzemből származó kommunális és ipari szennyvizek kezelésére szolgáló gyökérmezős szennyvíztisztító. • A Demjéni és a Kerecsendi Szennyvíztisztító. A továbbiakban ezeket a létesítményeket elemezzük, elsősorban vízgazdálkodásuk szempontjából. A Laskóvölgyi-tározó a VGT2-ben nem volt önálló víztest, de a VGT3-ban tóvíztestként különítették el, ezért kissé változtak a víztesthatárok az 7. ábrának megfelelően. Fontossága miatt ezt a tározót itt, a középső víztestnél tárgyaljuk az alábbiak szerint. Laskóvölgyi-tározó A tározó a Laskó-patak vizének felduzzasztására szolgál, elsősorban árvízvédelmi tározó, amit horgászatra és öntözésre is használnak másodlagos céllal (7. kép). Vízeresztés az év folyamán általában nem történik. A tározó alatt lévő szakaszon a Laskó-patakban megjelenő víz elsősorban felszín alatti vízből (alap vízhozam) és a gáton átszivárgó tározóvízből származik. Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám 7. kép. A Laskóvölgyi-tározó látképe (Fotó: Vajnai 2009) Photo 1. View of the Laskóvölgyi reservoir (Photo: Vajnai 2009) A tározó a patakról leválasztja a felette levő vízgyűjtőt, így jelentősen csökkentve a patak vízhozamát. Eközben a tározóban levő patakvíz kémiai és ökológiai paraméterei megváltoznak: állóvízzé alakul. Nyáron látványos minőségbeli változás megy végbe, amit az algásodás fémjelez {Vajnai 2009) (2. kép).
