Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
Szilágyi Ferenc: Az integrált vízgazdálkodás lehetőségei a Laskó-patak vízgyűjtőjén 33 2. kép. Cianobaktérium tömegprodukció a Laskóvölgyi-tározóban, 2009. (Fotó: Szilágyi) Photo 2. Cyanobacterial bloom in Laskóvölgyi Reservoir in 2009 (Photo: Szilágyi) A tározó jellemzőit az 5. táblázat mutatja. Látható, hogy a duzzasztás jelentős hidromorfológiai változást okoz a patakon. Ökológiai szempontból az állóvízzé válás miatt az ökoszisztéma szerkezetének teljes átalakulása, valamint a hosszirányú átjárhatóság megszűnése jelenti a vízi élőlények számára a legjelentősebb változást. Hidrológiai szempontból a 3,9-5,0 millió m3 víz betározása azt jelenti, hogy a patakból 130-160 1/s vízhozam hiányzik évi átlagban. Ez főként a nyári hónapokban okoz gondot a bevezetett termálvizek és szennyvíz szempontjából (hűtővíz és hígító víz hiánya). A tározó árvízvédelmi céllal készült, de az öntözést is szolgálja. A kivett öntözővíz mennyiségét nem ismerjük. Az árvízi tározás ellenére 2019-ben jelentős elöntések történtek villámárvíz miatt az alvízi szakaszon (HEOL 2019). 5. táblázat. A Laskóvölgyi-tározó jellemzői (VGT3 2021) Table 5. Main characteristics of the Laskóvölgyi Reservoir (VGT3 2021) Elzárás helye [fkm| Típusa (völgyzárógátas, medertározó, oldaltározó) Felület [ha] üzemi, árvízi Térfogat [m3] üzemi, árvízi 47,255 völgyzárógátas 121 133 3 900 000 5 000 000 Átjárhatóság (igen/nem) Duzzasztás nagysága [cm] Duzzasztás nagysága |cm[ Feltöltés, vízpótlás módja nem 543 543 gravitációs Az Egerszalóki Gyógy- és Termálfürdő A 3. ábrán az egerszalóki komplexum létesítményei és a patakhoz kapcsolódás látható. A fürdő vízforgatós medencéit két termálkút táplálja (1 400 m3/d és 3 700 m3/d kapacitással). A két kútból származó vízhozam 60 1/s körüli, jelentős érték. A kutak vízminőségi adatai hasonlók. Az egerszalóki hőforrás 68,0 °C-os termálvizet hoz felszínre kb. 480 m mélyről. A kitermelt víz kora 18-20 ezer év. Az egerszalóki termálvíz 12 biológiailag nélkülözhetetlen, további 7 kedvező és 11 ismeretlen egészségügyi hatású nyomelemet tartalmaz. Balneológiái vizsgálatok szerint gyógyászati célra alkalmas. Kiváló tulajdonságai miatt 1992-ben a Népjóléti Minisztérium gyógyvízzé nyilvánította. Az egerszalóki hőforrás viszonylag kis sókoncentrációjú, nátriumot is tartalmazó kalciumhidrogénkarbonátos hévíz, melynek jelentős metakovasav és szullid-ion tartalma van. A szabad levegőn kihűlő vízből a "felesleges" sótartalom kiválik. A víz Ca2+ tartalma CaCCh (kalcit, aragonit) formájában válik ki. A forrásmészkő domb csupa apró peremből és mögötte kicsi medencékből áll, ugyanilyenek a barlangokban lévő tetaráta lépcsők is. Az itt látható forrásmészkő domb ritka természeti jelenség. Hasonló nagyságú, szépségű kiválás csak hévizekből lehetséges. Az egerszalóki hőforrás mésztufa dombja szépségében a Világörökség részét képező törökországi kiválásokhoz (Pamukkale) hasonlítható (Vajnai 2009) (3. ábra). Demjéni Gyógy- és Élményfürdő (Barlangfürdő) A 4. ábrán a Demjéni Barlangfürdő felülnézeti képe látható. A Laskó-patakhoz kapcsolódást is jelöltük. A fürdőkomplexum biztonságos vízellátására két db, 750 m-re szűrőzött hévízkút áll rendelkezésre. A két kút által lekötött éves vízmennyiség 179 860 m3. A termelt víz mérsékelt ásványi anyag tartalmú, kalcium-hidrogénkarbonátos, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, melynek jelentős a metakovasav, a bárium és szabad szénsav tartalma. A nátrium és összes só koncentrációja alacsony. Jellegében e kutak vizének minősége hasonló az egerszalóki hévíz kutakéhoz, mivel ugyanazt a vízadót, a bükki termálkarsztot csapolják meg. A fürdőmedencék visszaforgatásos üzemben működnek, a pótvíz mennyisége összesen 136 m3/d termálvíz és 10,3 m3/d ivóvíz. A fürdő egyéb pótvíz menynyisége összesen 7,91 m3/d termálvíz és 0,72 m3/d ivóvíz. Az öblítővíz és előszűrlet vízigénye termálvízből 7,71 m3/d, ivóvízből 0,68 m3/d. A szennyvizek befogadója a fürdőkomplexum területén levő szennyvízgyűjtő akna, az egyéb használt vizek befogadója pedig egy, a patakba vezető árok (4. ábra). A Demjéni Tófürdő Az 5. ábrán a Demjéni Tófürdő és létesítményei láthatók. A Tófürdőt 2016-ban adták át. Az építkezés nyomán három fürdőtó épült meg. Ezeken kívül két kis medencét (hideg vizes), egy vízi csúszdát és egy sódombot alakítottak ki (5. ábra). A fürdőtavak töltő-ürítő üzemmódban működnek. A sódomb pamukkálés kialakítását az indokolta, hogy a termálkutak a bükki termálkarsztba szűrőzöttek, jelentős koncentrációban tartalmaznak Ca(HC03)2-ot, amely a felszínre kerülve részben a sódombon válik ki a vízből és attraktívvá teszi a létesítményt. A mészkő mellett vas-hidroxid és mangándioxid is kiválik a sódombon, ez színezi azt kissé barnára, sárgás-barnára.
