Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 2. szám

Szilágyi Ferenc: Az integrált vízgazdálkodás lehetőségei a Laskó-patak vízgyűjtőjén

Jelmagyarázat

= tntzts trjlet határa Felszín alatti viztestek

— egyébaegysúghatár hideg kacsa

országhatár termál karsr

autócálya -- vireshatár

(óbb utak

*-+-* vasú:

— vízfolyás

Cfl állóvíz

ti irt

2. ábra. A Bükk és a Mezőség felszín alatti víztestei (ÉKÖVIZIG 2009) Megjegyzés: A piros kör a Laskó-patak melletti főbb termálvíz kivételi területet mutatja Figure 2. Ground water bodies of the Bükk mountain and Mezőség area (EKOVIZIG 2009) Note: The red circle shows the main thermal water abstraction area at the Laskó stream

31

Települések

A Laskó-patak mentén összesen 21 200 fő él. A patak mentén fekvő települések és településrészek a folyásirány szerinti sorrendben a következők: Szúcs-Bányatelep (Bagólyuk), Szűcs, Egerbocs, Bátor, Egerbakta, Egerszalók, Demjén, Kerecsend, Pusztaszikszó (Füzesabony), Füzesabony, Mezőtárkány, Poroszló, Ujlőrincfalva, Sarud (Wikipédia 2021).

A településeken a vízellátást a Heves Megyei Vízmű Zrt. biztosítja. Ugyancsak ez a cég felelős a lakossági szennyvizek összegyűjtéséért és tisztításáért (lásd: „Vízbevezetések” fejezet).

A felső két részvízgyűjtőn (víztesten) jelentősebb ipari tevékenység nincs. A területre főként a mezőgazdasági tevékenység jellemző. Kiemelendő a demjéni iparszerű gombatermesztő üzem, amely európai léptékben is az egyik legnagyobb és éppen nagymértékű fejlesztés alatt áll. A területen jelentős szőlőtermesztés folyik, mely ellátja a térség különböző méretű borászati üzemeit alapanyaggal. Az alsó vízgyűjtőn (víztesten) fontos Füzesabony ipara és jelentős a szántóföldi növénytermesztés. Az ipar legnagyobb százalékát a fémfeldolgozás (70,1%) teszi ki (fémből készült csomagolószerek gyártása). E mellett a MÁV és egy csomagolóeszköz gyártó cég tevékenysége is jelentős.