Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
104 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám A kármérséklés megvalósításának ügyében a kormány és a helyiek közötti konfliktus egészen addig fajult, hogy a helyi polgármesterek polgári engedetlenségbe kezdve - néhányan magukat a Mosoni-Duna vízpótlását biztosító zsiliphez láncolva - akadályozták meg, hogy a vízlépcsőt ellenzők vízkormányzási javaslata megvalósuljon. KONFLIKTUSKEZELÉS Az országok közötti konfliktus rendezésére a két fél 1993. április 7-én megállapodott abban, hogy a vitával - a két fél egyoldalú lépései után - a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulnak. A felek az un. londoni jegyzőkönyv alapján három-lépcsős rendezési eljárást rögzítettek. Vállalták, hogy az országok közti jogvitát közösen a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztik, és a bíróság ítéletéig tartó időszakra átmeneti vízmegosztást alkalmaznak. A hágai Nemzetközi Bíróság ítélete mindkét felet elmarasztalta különféle jogsértések miatt. Az ítélet szerint Magyarország jogtalanul szüntette meg az 1977. évi vízlépcsőszerződést, Szlovákia pedig jogtalanul helyezte üzembe a bősi erőművet. Az ítélet a végrehajtást illetően részletes iránymutatásokkal szolgált, melyek között a környezetvédelmi szempontokra és az elszámolás (kártérítés) módozataira is kitért (Nemzetközi Bíróság ítélete, Hága 1997). Tárgyalás Szlovákiával - integrált vízgazdálkodási eszközök alkalmazása A magyar kormányzat az országban kialakult ökológiai károkat először önálló beavatkozásokkal próbálta kezelni, majd ezek eredménytelensége után tárgyalásokat kezdett a szlovák féllel a Szigetköz vízpótlása érdekében. Ennek eredményeként sikerült 1995. április 19-én megállapodást kötni ideiglenes intézkedésekről a Szigetköz vízpótlására, és a Duna vízkészletének megosztására. (Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről és vízhozamokról a Dunában és a Mosoni Dunában, 1995.) A konfliktus ideiglenes kezelése a helyiek bevonásával kidolgozott kompromisszumos megoldással volt lehetséges. A két ország közötti kompromisszum lényege az volt, hogy a magyar oldali kármérséklő intézkedéshez nélkülözhetetlen fenékküszöb megépítéséhez szlovák területen is végezhet a magyar fél munkálatokat, a szlovák fél több vizet vezet be a Duna főmedrébe és a Mosoni-Dunába, cserébe a magyar fél a megállapodásban rögzített vízmegosztást ideiglenes jelleggel elfogadja. Ez a megállapodás teszi azóta is lehetővé, hogy az EDUVIZIG folyamatosan, vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezzen vízkormányzást a vízbázisok és a természeti értékek védelme érdekében. A vízszétosztás kulcs műtárgya a Dunakiliti duzzasztómű! A nagymarosi munkagödör rehabilitációjának megkezdését Magyarországon belül, főleg a Budapesthez kötődő, vízlépcső ellenzők egy része megnyugodva fogadta, így a vízlépcső kérdése lassan kikerült a napi politikai, közérdeklődést kiváltó kérdések közül, így látszólag a szigetközi konfliktus kezelésévé vált a BNV ügye. Szlovákia és Magyarország között a Bős-Nagymarosi vízlépcső rendszer miatt kialakult konfliktus, a szigetköz érdekében ideiglenes jelleggel 1995 áprilisában megkötött kompromisszumos megoldással rendeződött! Konfliktus feloldása a helyi érdekeltek között - az érdekeltek bevonása a döntésekbe Kezdetben a Duna ügyét országon belüli politikai eszközként is használták, ezért sokáig a vita nem valós szakkérdésekről szólt. Szigetköz térségében helyi szinten is egymásnak feszültek az érdekeltek, és sokszor a szakmai szervezetekkel is éles vitát folytattak. Ezen a helyzeten gyökeres változást a „C variáns” építésének megkezdése, majd a Duna elterelése okozott. Ekkor megvalósult a helyiek közvetlen bevonása a kármérséklő intézkedések tervezésébe. A kármérséklés keretében a célállapot megfogalmazása volt az első lépés, mivel ennek eléréséhez lehetett hozzárendelni a lehetséges műszaki beavatkozást. A célállapot megfogalmazásához a Köztársasági Elnöki Hivatal az egyes szakmai szervezetektől, érdekeltektől bekérte, hogy milyen vízállapotokat szeretnének látni a hullámtéri mellékág rendszerben, a Mosoni-Dunában és a mentett oldali mellékág rendszerben. Először lettek megszólítva már a tervezés első lépésekor az érdekeltek, és meg is jelentek közöttük a valós érdekellentétek. Ilyen volt például az erdőgazdaság és természetvédelmet képviselő Nemzeti Park közötti, a turizmust képviselő önkormányzatok és a Nemzeti Park közötti érdekellentétek. Ezt csak ők tudták kompromisszumok megkötésével feloldani. Kompromisszumként elfogadták az 1950-es évek vízjárását bemutató vízállás adatok alapul vételét a kármérséklő intézkedések tervezésekor. Ennek alapján készült el a vízjogi létesítési engedélyes terv, és kezdődött meg a részben meglévő vízpótló rendszer átalakítása, befejezése, és az üzemeltetéshez nélkülözhetetlen fenékküszöb megépítése. Az 1995-ös üzembe helyezés eredményeként a mellékágrendszerek felteltek vízzel, és dinamikusan változtatható vízpótlás vette kezdetét. A helyi érdekeltek megbíztak a vízügyi igazgatóság szakértelmében, de a Duna Körhöz köthető szakértők évekig vitatták az eredményeket. A kármérséklés célú üzemeltetés pozitív hatása egyre nyilvánvalóbbá vált, megérett a helyzet a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzésére, amit nagyban segített 2000-ben az EU Víz-Keretirányelvének (VKI) hatályba lépése is. A kármérséklés keretében végrehajtott tervezési módszertan megfeleltethető volt a VKI módszertanának. A hidromorfológiai okokból erősen módosított víztestek jó állapotának elérése érdekében teendő intézkedések megfogalmazása hasonló alapelvek szerint történik. A vízjogi üzemeltetési engedélyes terv készítése 2000-ben kezdődött meg a VKI módszertanát figyelembe véve. A vízjogi üzemeltetési engedélyes terv készítése közben ismételten megtörtént az érdekeltek bevonása már a célkitűzés, és az ahhoz tartozó vízállapot megfogalmazásába. Ez segítette, hogy a résztvevők között kialakuljon a bizalom, ami ahhoz is kellett, hogy az érdekeltek elfogadják, hogy nekik is követni kell a VKI alapelveit, módszertanát, a kompromisszumokat ennek figyelembevételével kell megkötniük. Az első legfontosabb lépés az volt, hogy
