Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
105 Janák Emil: Híres magyar vizes konfliktus - A Bős-Nagymarosi Vízlépcső rendszer az egyesével megfogalmazott igények után alakuljanak ki a közösen vállalt prioritások. Ehhez az értékelemzés módszertanának felhasználásán keresztül vezetett az út. Ennek eredményeként az első helyre az árvízi biztonság került, majd a vízbázis védelem, a természetvédelem, erdőgazdálkodás, turizmus. A legfontosabb az egybefüggő árvízvédelmi vonal megőrzése, ami a Duna korábbi árterének közel 2/3 részét mentesített ártérré tette. Ezzel a szigetközi Duna szakasz a VKI módszertana alapján erősen módosítottá vált. Ezt követően az erősen módosított víztesthez köthető vízállapot megfogalmazása volt a következő lépés, hiszen a VKI alapján egy hidromorfológiai okokból erősen módosított víztestnek nem lehetnek a természetes víztesttel azonosak az állapot jellemzői, még a jó állapot elérése eredményeként sem. A célkitűzéshez tartozó vízállapotot jellemző vízállásokat az 1950-60-as évek (10 év) vízjárás adatainak figyelembevételével határoztuk meg. Ökológiai paramétereket a vízállapot jellemzéséhez nem rendeltünk, csak a természetes vízdinamika, napi vízállás változásának a lekövetése volt tételesen megadva. Fontos eleme volt a tervnek egy üzemeltetési bizottság felállítása, amely a helyi érdekeltek, köztük a szakmai szervezetek bevonásával alakult meg. A bizottság számára minden évben az előző év üzemeltetési adatainak alapján a vízügyi igazgatóság beszámolót készít. A bizottság egyik fontos jogköre, hogy itt lehet kezdeményeznie bármelyik érdekeltnek a korábban elfogadott üzemrendtől történő eltérést, amely, ha a bizottságon átmegy, akkor ezt nem csak figyelembe veheti a vízügyi igazgatóság, hanem be is kell tartania. így alakult ki többek között több év után a hullámtér mesterséges árasztásának az igénye is. Ennek az egyik kezdeményezője az erdészet volt, mivel a vegetációs időszak elején a fák növekedéséhez jelentősen hozzájárulhatnak a Dunán tavasszal levonuló árhullámok okozta elöntések. A VKI tervezési módszertana, az üzemelési bizottság megléte biztosította az érdekelt felek közötti bizalom kialakítását, fenntartását. ÖSSZEGZÉS A Bős-Nagymarosi Vízlépcső rendszer ügye példaként szolgál arra, hogy egy konfliktus metamorfózisa során, hogyan alakul ki egy politikai mozgalom vezérgondolatából egy súlyos országon belüli vizes konfliktus, majd egy több évtized alatt se megoldható országok közötti konfliktus -amely az ökoszisztéma károsodását okozza. A Magyarországon belüli politikai konfliktus csehszlovák-magyar, majd szlovák-magyar ellentéteket szült, melyek végül a Szigetköz súlyos víz konfliktusát okozták. A konfliktus ideiglenes kezelésére létrejött kompromisszumos megoldás után a konfliktus feloldására Szlovákia és Magyarország a jogi eszközökön túl az integrált vízgazdálkodási nyújtotta eszközöket is felhasználta. A helyi konfliktusok kezelésének alapja a tényleges érdekeltek bevonásában, az érdekellentétek feloldásába rejlett, amely legtöbbször kompromisszum megkötésével volt lehetséges. Ezt lehetőleg a konfliktus feloldását célzó tervezések első lépéseinél meg kell tenni, hogy a szükséges bizalom kialakuljon. A hágai bírósági ítélet utáni időszakban egyik félnek sem állt érdekében a vitát nyilvánosan újra nyitni. Ma az EU Duna stratégia keretében a mobilitás tengelyében felvetett hajózási kérdések ugyan lehetőséget teremtenének a párbeszédre, de ez nem közvetlenül vízügyi igazgatási kérdés. A vízügyi igazgatás számára ma a legnagyobb kihívás a VKI végrehajtása keretében a hidromorfológiai okokból erősen módosított víztestek esetében az adott víztestre vonatkozó jó állapot jellemzőinek meghatározása. Sajnos mai napig úgy tekintünk a hidromorfológiai okokból kialakult erősen módosított víztestekre, mintha az erős módosítás okai, és így az erősen módosított jelleg, mindig megszüntethető lenne, pedig ez a nagy folyóink esetében általában nem elérhető teljeskörűen. A VGT2-ben sem történt meg az erősen módosított víztestek jó állapotához tartozó jó ökopotenciál jellemzőinek a meghatározása. Az erősen módosított víztestek esetében is el kell érni, majd fenn kell tartani a jó állapotot. Az ehhez tartozó jellemzők elfogadása nélkül sem az állapotértékelés, sem a jó állapot elérését célzó intézkedések nem megalapozottak. HIVATKOZÁSOK MEGALLAPODAS a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről és vízhozamokról a Dunában és a Mosoni Dunában, 1995: Magyar-szlovák megállapodás egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről, 1995 (szigetköz.biz) Nemzetközi Bíróság ítélete, Hága (1997). www. nagyboldizsar.hu/uploads/2/6/777/26778773 A SZERZŐ JANAK EMIL víz- és szermyvíztechnológus, oki. vízépítőmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem), a Magyar Hidrológiai Társaság tagja, a Magyar Mérnök Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési tagozat tervezői szakértői minősítő testület tagja.
