Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
102 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám Híres magyar vizes konfliktus - A Bős-Nagymarosi Vízlépcső rendszer Janák Emil VTK Innosystem Kft., 9026 Győr, Kagyló utca 6. (E-mail: janak.emil@innosystem.hu) Kivonat A Bős-Nagymarosi Vízlépcső rendszer ügye példaként szolgál arra, hogy egy konfliktus metamorfózisa során, hogyan alakul a politikai mozgalom vezérgondolata vizes konfliktussá, majd országok közötti konfliktus kirobbantásán át hogyan eredményezi az ökoszisztéma károsodását. Ugyanis egy Magyarországon belüli politikai konfliktus csehszlovák-magyar, majd szlovák-magyar ellentéteket szült, ami végül a Szigetköz súlyos víz konfliktusává vált. Magyarország lépéskényszerbe került, a konfliktus feloldására kompromisszumos megoldást kezdeményezett kármérséklő intézkedések megtétele érdekében. Ez a közvetlen érdekelteknek a kármérséklés megtervezésének első szakaszában történő bevonásával volt kialakítható. Az így elfogadott „ideiglenes” műszaki megoldások jelenleg is a Szigetköz ökológiai értékei megőrzésének az alapjait biztosítják. A jól megválasztott műszaki, intézményi, közgazdasági és jogi eszközök alkalmazása elősegítette a belső és a nemzetek közötti viták megoldását. Kulcsszavak Bős-Nagymarosi Vízlépcső rendszer, helyi és nemzetközi konfliktusok, érdekeltek, konfliktus kezelés.___________________________ Famous Hungarian water conflict - The Bős-Nagymaros Barrage System Abstract The case of the Bős-Nagymaros Dam system is an example of a metamorphosis of a conflict. Namely the keynote of a political movement was transformed into an internal water conflict, and led to deterioration to the ecosystem by the outbreak of conflict between countries. The political conflict within Efungary triggered the Czechoslovak-Hungarian, and later the Slovak-Hungarian conflicts, which eventually became a serious water conflict in Szigetköz Region. Hungary has been forced to take steps to resolve the conflict in order to take mitigation measures. This could be done by involving direct stakeholders in the first phase of mitigation planning. The “temporary” technical solution adopted in this way still provides the basis for the preservation of the ecological values of Szigetköz Region. The use of well-chosen technical, institutional, economic and legal instruments helped to resolve the internal and international disputes. Keywords Bős-Nagymaros Barrage System, local and international conflicts, stakeholders, conflict management. BEVEZETÉS Az 1990-es években, ha felmerült a Duna ügye, akkor szinte mindenki a Bős-Nagymarosi Vízlépcső (BNV) rendszer miatt Csehszlovákiával - később Szlovákiával - kialakult konfliktusra gondolt. Napjainkban, ha valakinek felteszik a kérdést, hogy milyen vizes konfliktusokat ismer a Duna mentén, akkor első gondolatra senki nem a BNV rendszer okozta nemzetközi vagy ökológiai kérdéseket említi, hanem sokkal inkább olyan lokális konfliktusokról beszél, mint pl. a Szentendrei Duna-ág vízellátottsága, a Római-part árvízvédelme, a Gemenci mellékágrendszer revitalizációja vagy a Paksi atomerőmű hűtővíz ellátása. A BNV konfliktust leginkább elszenvedő Szigetköz ügye napjainkban csak az ott élőket foglalkoztatja. A térség mára a turisták és a vizitúrázók kedvelt célpontja, újra az „ezer sziget országa” lett. Eltűntek az ökológiai katasztrófáról szóló cikkek és hírek, úgy tűnik, hogy a Szigetközt érintő vízzel kapcsolatos konfliktusok kezelése sikeresnek mondható, még akkor is, ha ismert, hogy ez a siker ideiglenes intézkedések eredményeként alakult ki. A folyók hidrodinamikai lélektanát ismerők tudják, hogy a véglegesnek vélt intézkedések is előbb utóbb felülvizsgálatra szorulnak. Valójában nem az a fontos, hogy az intézkedések ideiglenesek-e, hanem az, hogy a helyzet kezelése érdekében a kompromisszumok megköthetők voltak, és mára a térségben az érdekeltek - a lakosság, a gazdálkodó szervezetek - és a szakmai szervezetek közötti bizalom kialakult. A nagymarosi munkagödör rehabilitációjával az ügy kikerült az országos közérdeklődésre számontartott események közül. A BNV TÖRTÉNETE - A KONFLIKTUS KRONOLÓGIÁJA A magyarországi dunai vízlépcső rendszer építése már az első világháború óta napirenden volt. A tervezési munkákat 1942-ben felfüggesztették, azonban 1963-ban kidolgozták a magyar-csehszlovák vízlépcső-vízerőmű beruházási programot, 1976-ban pedig aláirták a kormányközi egyezményt a megvalósításról. 1977-ben kötötték meg a magyar-csehszlovák államközi szerződést a bősi, a nagymarosi és a Dunakiliti vízlépcsőt magába foglaló BNV rendszer megvalósítására. Konfliktus kezdete Magyarországon belül A BNV rendszer ügye az 1980-as években minden rendszerváltást támogató politikai mozgalom célpontjává vált. Az országot belülről feszítő politikai konfliktus víz körüli konfliktusként jelent meg. A vízlépcsőről a sajtóban megjelent kritikák és markáns támadások a lakosság nagy részében a vízlépcsővel kapcsolatban ellenérzést, de legalább is bizonytalanságot szültek. Az elkészült hatásvizsgálatok és az ezek alapján végrehajtott tervmódosítások
