Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 1. szám
42 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 1. szám • Mekkora folyóhosszt kell bevonni a számításba ahhoz, hogy egy adott árhullámnál, egy kívánt hoszszon a Zmax-ok számításában ne kövessünk el hibát? • Adott L hosszúságú folyón, egy adott árhullám tetőző vízszintjeit milyen hosszan tudjuk hiba nélkül meghatározni és ehhez meddig (milyen hosszú jelenségideig) lehet számolnunk? Végül a Tisza geometriai és hidraulikai adatait felhasználva egy feltételezett árhullámnál számitottuk ki, hogy milyen hosszon tudjuk a tetőző vízszinteket számítani Tiszabecs-Tiszalök, majd Szolnok-Szeged folyószakaszok számításba való bevonása esetén. A bevezetőben tett ígértünknek megfelelően sikerül meghatározni az árhullám két jellegzetes pontjának, - az árhullám körömpontjának és a tetőpontjának hossz menti előrehaladási sebességét, és az ellentétesen terjedő hullámél-sebességét is becsültük. így a jelenségidő ismeretében meg tudjuk határozni azt a szükséges számítási folyóhosszt, melynél nem kapunk elfogadhatatlan számítási hibát. Újból hangsúlyozni kell, egy lényeges körülményt: az eredményekprizmatikus, szabályos medrekben - az alsó határfeltétel hatásától eltekintve - az alulró befolyásolatlan folyószakaszokon történő számításokból származnak. Nincs geometriai nemprizmatikusság, műtárgy vagy mellékfolyó által okozott duzzasztó vagy leszívó hatás. Ezek a természetben elkerülhetetlen hatások nem csak növelhetik, csökkenthetik is a hibamentesnek számított folyóhosszakat. Mindezek figyelembevétele mellett, ha megfelelő kritikával, szakmai hozzáértéssel, tapasztalattal alkalmazzuk az itt leírtakat, akkor nagyon hasznos lehet. További vizsgálatok dönthetik el, hogy az alkalmazott egyszerűsítések mekkora és milyen irányú hibát eredményeznek a számításokban. IRODALOMJEGYZÉK Hunyadi L., Mundruczkó Gy., Vita L. (1996). Statisztika. Aula Kiadó, Budapest. Delft3D-Flow (2016). User Manual. Simulation of multi-dimensional hydrodynamic flows and transport phenomena including sediments. Version 5.0.1. HEC-DSSVue (2010). User’s Manual. Version 2.01.16. HEC-RAS (2016). https://www.hec.usace.army.mil/ Rátky I. (2020). Egydimenziós nempermanens számításhoz szükséges minimális folyóhossz meghatározása. 1. rész: A feladat és annak elméleti megoldási lehetősége. Hidrológiai Közlöny, 100. évf. 4. szám. pp 70-77. Sajtos L.-Mitev A. (2007). SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. RATKY ISTVÁN Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, okleveles építőmérnök. “IHE,Delft”, NUFFIC ösztöndíjjal 10 hónapot töltött Delft-ben, az International Institute for Hydraulic and Environmental Engineering, "Experimental and computational hydraulics" posztgraduális képzésen. PhD fokozatot 1998-ban szerzett. 1970-től 2009-ig a BME oktatója, egyetemi docensként ment nyugdíjba. Nyugdíjazása után vendégelőadóként a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán, az Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás szakmérnök képzésében, valamint az EL TE Természettudományi Karán hidrológus szakirányú továbbképzésben előadóként vett részt. 1974-től a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) tagja. Társasági kitüntetései: Pro Aqua-emlékérem (2001), Schafarzik Ferenc-emlékérem (2016), négy alkalommal részesült Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjban. Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottsági tag. 2000-től az MHT Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályának elnöke. Kutatási területe: árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem. A SZERZŐ
