Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
55 A mezőgazdaság és a rendelkezésre álló víz - az öntözés és a természetvédelem konfliktusa Kolossváry Gábor Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1012 Budapest, Márvány u. 1/d. (E-mail: ovf@ovf.hu) Kivonat A magyarországi szabadföldi növénytermelés - elsősorban egyes szántóföldi és kertészeti, valamint ültetvényes kultúrák - számára az öntözhető területek növelése óriási lehetőséget adhat, sőt egyenesen szükségszerű. A klímaváltozás várhatóan jelentős hatást gyakorol a vegetációs időszak alatti időjárási feltételek alakulására. Ennek kompenzálására már nem lesz elegendő a ráfigyelő talajművelés, de az öntözéses-gazdálkodás kiterjesztésével mérsékelhetők a vízhiányos időszakok negatív hatásai, amelynek előfeltétele, hogy egy adott helyen a megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésére álljon. Az öntözés alkalmazása csak akkor és ott indokolt, amikor és ahol már minden más talajművelési és termesztés-technológiai eszközt kimerítettek és még mindig hiány mutatkozik a növény számára hasznosítható vízből. A cikk áttekinti a magyarországi mezőgazdasági vízgazdálkodás történetét, az öntözési lehetőségeket, az öntözés lehetséges konfliktusát a természetvédelemi szempontokkal a klímaváltozás lehetséges hatásainak függvényében, valamint a konfliktusok kezelésének módjait. Kulcsszavak Mezőgazdaság, öntözés, klímaváltozás, természetvédelem, vízkonfliktus.______________________________________________________ Agriculture and available water - the conflict between irrigation and nature conservation Abstract For open field crop production in Hungary - primarily for some arable and horticultural and plantation crops - increasing irrigable areas can provide a huge opportunity, and even a direct necessity. Climate change is expected to have a significant impact on weather conditions during the growing season. Compensatory tillage will no longer be enough to compensate for this, but the negative effects of water scarcity periods can be mitigated by expanding irrigation management, which presupposes that the right amount and quality of water is available in a given place. Irrigation is only justified when and where all other tillage and cultivation technology has been exhausted and there is still a shortage of water that can be used by the plant. The article reviews the history of agricultural water management in Hungary, the possibilities of irrigation, the possible conflict of irrigation with nature conservation aspects as a function of the possible effects of climate change, and the ways of dealing with conflicts. Keywords Agriculture, irrigation, climate change, nature conservation, water BEVEZETÉS A jövő egyik nagy kérdése, hogy a Föld növekvő népessége számára hogyan képes a mező- és élelmiszer-gazdaság megfelelő mennyiségű és minőségű élelmet biztosítani. Ez önmagában is konfliktus forrás, a klímaváltozással párosulva azonban különösen nagy megmérettetést jelent. A mezőgazdasági termőterület növekedése nem várható, sőt a meglévő (csökkenő) területen kell a szükséges élelmet megtermelni. Ez a fajlagos hozamok növekedését igényli, amiben az öntözés kiemelkedő szerepet játszhat. A mezőgazdaságban tevékenykedő szakemberek szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a hazai szabadföldi növénytermelés - elsősorban egyes szántóföldi és kertészeti, valamint ültetvényes kultúrák - számára az öntözhető területek növelése óriási lehetőséget adhat, sőt egyenesen szükségszerű. A klímaváltozás várhatóan jelentős hatást gyakorol a vegetációs időszak alatti időjárási feltételek alakulására. Ezen felül térségünkben valószínűleg növekszik majd a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és hatása, melyek közül az egyik leghangsúlyosabb az aszályos időszakok gyakoribb előfordulása, valamint a csapadék intenzitásának és időbeli eloszlásának a legtöbb termesztett növény számára kedvezőtlen módosulása. Ennek kompenzálására már nem lesz elegendő a ráfigyelő talajmüvelés, de az öntözéses-gazdálkodás kiterjesztésével mérsékelhetők a vízhiányos időszakok negatív hatásai, conflict. amelynek előfeltétele, hogy egy adott helyen a megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésére álljon. Fontos azonban megjegyezni, hogy az öntözés alkalmazása csak akkor és ott indokolt, amikor és ahol már minden más talajművelési és termesztés-technológiai eszközt kimerítettünk és még mindig hiány mutatkozik a növény számára hasznosítható vízből. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás a világ minden részén arra készteti a szakembereket, hogy megtalálják a mezőgazdasági vízfelhasználás gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is elfogadható, fenntartható módját. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A magyarországi öntözés a rizstermesztéssel, a rizs magyarországi meghonosodásával kezdődött el 1780-ban. A középkorban az öntözés gyakorlatilag egyet jelentett a gyep, illetve rizsöntözéssel és jól megfelelt az akkori növénytermesztés szerkezetének. Az 1879-1930 közötti időszak az Alföld intézményesített öntözésének kezdeti korszaka, a Kvassay Jenő vezette kultúrmérnöki hivatal működésének megindulásával kezdődik. Olyan kiemelkedő létesítmények születtek, mint pl. a Mezőhegyesi Élővíz-csatorna, a gyulai, a bökényi és a nicki duzzasztó. 1934-35 között katasztrofális aszály pusztított az országban, az Alföldön jelentkező vízhiány most már az
