Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
28 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám összhangot. Az állami, önkormányzati szereplők példamutatása, vagy éppen annak hiánya a magánszereplők konfliktus megelőzési hajlandóságára is közvetlenül hat. JEGYZETEK (1) A kömyezetjogi szabályzás-módszertan átfogó rendszerét Bándi Gyula és Fodor László munkái mutatják be, míg polgári jogi vonatkozásait Pump Judit tárgyalja részletesen. A kömyezetgazdaságtan klasszikus szabályozás-módszertani kérdéseit többek között Kerekes Sándor, Szlávik János, Bartus Gábor és Szalay Ákos munkái tárgyalják. (2) Lásd: Fabók és társai (2015), Kovács és társai (2015), Margóczi és társai (2018). (3) Ez a megközelítés sok szempontból hasonlóságot mutat a szabályozás-módszertani kérdésekkel, de nem tekinthető azonosnak, mert ott nem a konfliktust és annak kezelését helyezik középpontba, hanem magát a magatartás szabályozását. Vö. Fodor (2015) (4) Vö. KJT intézkedéseit. (5) Lásd Szilágyi Ferenc példáit ebben a lapszámban az ökológiai vízigényről szóló cikkében. (6) A mai napig nem hozták meg a vízdíjról szóló miniszteri rendeletet, nem fogadták el a nagyvízi mederkezelési rendeleteket, nem született meg a pénzügyi biztosítékokról szóló kormányrendelet, mely a környezeti károk megelőzésében, felszámolásában kiemelt szerepet tölthetne be. (7) Az öntözéshez kapcsolódó vízkészletjárulék fizetési kötelezettség alóli mentességnél figyelembe vett vízmennyiség mértéke olyan magas, hogy a hazai termesztett növények esetén lényegében nem kell járulékot fizetni. Vö. az 1996. évi LVII. tv. 15/C. § (1) bekezdés 1) pontot az Agrárgazdasági Kutató Intézet hazai termesztett növények öntözési vízigényét bemutató táblázatával 11. melléklet, 165-166 (8) Az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített kutak fennmaradási engedély megszerzésére tekintettel biztosított bírság alóli mentesség határideje az azt bevezető 2016-os törvényi rendelkezés óta az évek során folyamatosan változott. Nemcsak a határidőt tolták ki (2018. december 31., 2020. december 31., 2023. december 31.), hanem azt az időpontot is, ami előtt létesített kutakra a mentesség kiterjedt, mintegy bíztatva az illegális kútfúrásra. (9) Vö. az erdőtörvény módosítását érintő 14/2020. (VII. 6.) AB határozat természetvédelmi és árvízvédelmi elsődleges rendeltetésről szóló részében ([93]-[ 102]) az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek szószólójának érvelését az Alkotmánybíróság álláspontjával, illetve lásd a vízitársulati hozzájárulás fizetési kötelezettségről szóló 3/2020. (I. 29.) AB határozatot. (10) Lásd a Kúria Önkormányzati Tanácsának határozatát az alföldi önkormányzati rendeletről Köf.5.003/2014/4. számú határozat (11) Az Alkotmánybírósághoz a 90-es években számos önkormányzati rendelet került, mert a vízdíjat adók módjára behajtandó köztartozásnak minősítették anélkül, hogy erre törvényben felhatalmazást kaptak volna. (12) Ezek a szakmai konfliktusok jól érzékelhetőek a vizet, környezet-, és természetvédelmet, valamint az agrár területeket egyszerre érintőeknél. (13) A Vgt. nem tartalmaz semmiféle iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a kormány milyen szempontok alapján dönthet arról, hogy az engedélyezés helyett elég a tevékenység bejelentése, illetve annak mindig meg kell előznie a tevékenység megkezdését. (14) Ilyen lehet a helyi önkormányzatok környezetvédelmi célú jogalkotása. (15) A Kúria Önkormányzati Tanácsa sokszor arról a kérdésről dönt, hogy az önkormányzat jól értelmezte-e a központi szabályozást, és a helyi viszonyok valóban szabályozatlanok, vagy van-e olyan részterület, aminek szabályozása önkormányzati hatáskörbe tartozhat. (16) Lásd a 30/2000. (X. 11.) AB határozatot, amiben a támadott jogszabályt az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg, mert azt véleményezésre nem küldték meg az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a törvénytervezetek előzetes egyeztetésének elmaradása miatt még nem semmisített meg törvényt, mert álláspontja szerint a törvényalkotás a Parlamentben kezdődik. (17) Ez az idő nem azonos a társadalmi egyeztetésre rendelkezésre álló idővel. A jövő nemzedékek szószólója az AJBH tevékenységéről szóló éves jelentésekben rendszeresen felhívja a figyelmet a jogalkotással kapcsolatos problémákra. (18) Az Alkotmánybíróság a jogszabályok alaptörvény-ellenességének vizsgálata során figyelembe veszi a jogszabályok által már elért védelmi szintet, és a módosításokat, illetve az új jogszabályokat a visszalépés tilalma szempontjából is értékeli. Lásd többek között a jövő nemzedékek szószólójának a felszín alatti vizek védelmében 2017-ben kiadott elvi állásfoglalását (http://www.ajbh.hu/documents/! 0180/2762244/Elvi+% C3%A 111%C3%A 1 sfoglal%C3%A 1 s+a+felsz%C3%ADn +alatti+vizek+v%C3%A9delm%C3%A9ben.pdf/ff6d9fac-8b2eb8e6-a05f-923cac46bfc7), és a Vgt. módosítást felülvizsgáló alkotmánybírósági eljáráshoz beadott Amicusát. (https://www.ajbh.hu/documents/10180/2854783/AB_val asz_k%C3 %B Atf%C3 %B Ar%C3 % A1 s_2018.pdf/e7ba6 87f-6bf9-fe45-6b99-eca04acl 18b6), valamint Sulyok (2019) elemzését. (19) Lásd a 13/2018. (IX. 4.) AB határozatot, vagy a 4/2019. (III. 7.) AB határozatot. (20) Részlet a törvény 6-8. §-hoz fűzött indokolásából: „A Javaslat 6. §-a - az Alkotmány 10. §-ára figyelemmel és a Ptk. 172. §-ával összhangban - kimondja, hogy a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei, a természetes állóvizek közül a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), a Velenceitó, a Fertő tó, és a Hévízi-tó, a folyóvízben természetes úton újonnan keletkezett sziget és a törvény 2. és 3. számú melléklete szerinti folyók, patakok, medrek, vízilétesítmények az állam kizárólagos tulajdonában állnak. Ezek a vizek a társadalmi közszükségletek kielégíté
