Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
Pump Judit: A jog konfliktuskezelő és/vagy azt keletkeztető? 29 sében betöltött sajátos szerepükre és jelentőségükre - továbbá a közcélt szolgáló és nélkülözhetetlen természeti kincs jellegükre - figyelemmel forgalomképtelenek. ” (21) Lásd vízgyűjtő-gazdálkodási terv, illetve a nagyvízi meder kezelési terv készítésére vonatkozó eljárásokat. (22) A nagyvízi mederkezelési terveket miniszteri rendelettel kell kihirdetni, míg a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kormányhatározattal fogadják el. (23) Lásd a 121/2009. (XII. 17.) AB határozatát, a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5004/2020/4. számú határozatát. (24) Lásd a Vgt. módosításáról szóló 13/2018. (IX. 4.) AB határozat [40]—[48] pontjait. (25) Vő. A 4/2019. (III. 7.) AB határozat alkotmányossági követelmény megfogalmazásának indokaival és a jövő nemzedékek szószólójának 2019. augusztus 15-én, illetve szeptember 30-án kiadott figyelemfelhívásaival. Konfliktus feloldó eljárási garanciák közé tartozónak tekinthetnénk a korábban hatályos közigazgatási eljárási rendről szóló törvényben megjelent mediációs megoldást, a hatósági közvetítő igénybevételét a hatóság és az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezésére (2004. évi CXL. tv. 41 .§). A hatóságok azonban nem éltek ezzel a lehetőséggel, ezért az űj közigazgatási eljárási törvényből már kimaradt. A médiáé ió lényegi eleme az egyenrangúság mellett az önkéntesség, hogy mindkét fél szükségesnek tartsa és akarja a közvetítő személyének igénybevételét. A hatósági eljárásban akár mindkét feltétel hiányozhat, mert a felek között hierarchikus a kapcsolat (hatóság és ügyfél), vagy hiányzik az önkéntesség (a hatóság veszi igénybe a hatósági közvetítőt). A mediáció és konfliktuskezelés közötti kapcsolatra lásd Lovas-Herczog (2020). (26) A vizeket érintő hatósági döntések esetén teljesen más eredményhez vezethet, ha külön hatóság hatáskörébe tartoznak a vízügyi hatósági, illetve a vízvédelmi hatósági döntések, vagy ha a vízilétesítmények egységes engedélyezési rendjét megszüntetik azzal, hogy a mezőgazdasági öntözési célú kutakra vonatkozó döntésekkel kapcsolatos vízügyi és vízvédelmi hatáskört elveszik a vizek védelmére rendelt hatóságtól, és az öntözést ösztönző állami szervhez - az öntözési igazgatási szervhez - telepítik. Vö. 4/2019. (III. 7.) AB határozat [52]-[54] és [104]—[ 110] pontjaival, illetve a 16/2015. (VI. 5.) AB határozat [ 109]—[ 111] pontjaival, és a jövő nemzedékek szószólójának az öntözéses gazdálkodást érintően 2019. november 12-én, valamint 2020. november 19-én kiadott figyelemfelhívásaival. (27) Lásd 4/2019. (III. 7.) AB határozat [87], (28) Bruhács a nemzetközi vízjog és környezetvédelmi jog viszonya kapcsán a két terület részleges átfedése mellett érvel, ahol a vízhasznosítást a vízjoghoz, míg a szennyezést és a károk megelőzését szolgáló kötelezettségeket már a környezetvédelmi joghoz tartozónak tekinti Bruhács (2013). (29) Lásd az alkotmányjogi panaszról korábban írtakat. (30) Teljesen más jellegű eljárásokon keresztül lehet az érdekkonfliktusokat feloldani, ha az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel például a nagyvízi meder jelleg, vagy a Natura 2000 hálózathoz való tartozás. (31) A példákért köszönettel tartozom Kemény Attilának. (32) Ez igaz az ivóvizet vagy a szennyvízkezelést biztosító közszolgáltatások fogyasztóvédelmi szabályaira is, ahol közérdekként értelmezhető a fogyasztó védelme a monopóliumban álló közszolgáltatóval szemben. (33) Vö. 13/2018. (IX. 4.) AB határozat [54], (34) PL: a nádasok többféle ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak, egyszerre van szerepük a vízminőség megőrzésében, és élőhelyként funkcionálnak. (35) Lásd: 16/2015. (VI. 5.) AB határozat [91]-[92], (36) Kifejtését lásd Pump (2019), 102-105. (37) Lásd Bruhács (2013) [1322-1332]; Szilágyi (2013) 95-110; Baranyai (2019). (38) Lásd pl.: az ombudsman jelentését (AJB- 8288/2012) az ipolytamóci ingatlanok árvízvédelmi kitettségéről. (http://www.ajbh.hU/documents/10180/l 11959/20120828 8.pdf/be 1 ed90c-4591 -4d61 -a2d0-3ca5609398a0?version=1.0) (39) PL: ha a szomszédos országból a felszíni vízfolyások elapadása miatt a gazdák öntözési céllal a felszín alatti vízkészletek használatára váltanak. (40) Az Aarhusi Egyezmény hazai gyakorlatának értékelésére a jövő nemzedékek szószólója és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete közös konferenciát szervezett. Az elhangzottakat konferencia kötetben tették közzé: Fodor és Pump (szerk.) (2017), Az Aarhusi Egyezmény elemzésére lásd még: Pánovics (2016). (41) Uniós pályázatok esetén a tagállami ellenőrzés mellett fontos szerep jut az EU Számvevőszékének is. Lásd többek között a magyar projektekről szóló különjelentéseket: Uniós finanszírozású települési szennyvíztisztító telepek a Duna-medencében: a tagállamoknak további segítségre van szükségük az uniós szennyvíz-politikai célok eléréséhez (Európai Számvevőszék, különjelentés, 2015. 02. sz.); Az ivóvíz-irányelv végrehajtása: Bulgáriában, Magyarországon és Romániában javult a víz minősége és az ivóvízhez való hozzáférés, de továbbra is jelentősek a beruházási igények (Európai Számvevőszék: 2017. 12. sz.). (42) Erre hívja fel a figyelmet az Európai Számvevőszék vizsgálati terve, amikor azt kívánja értékelni, hogy az uniós mezőgazdasági politika, és annak támogatási rendszere mennyiben járul hozzá, vagy hátráltatja a fenntartható vízhasználat elvének érvényesülését, a vízkeret-irányelv által meghatározott célok elérését (European Court of Auditors, Sustainable use of water in agriculture, Audit preview Information on an upcoming audit, July, 2020). https://www.eca.europa.eu/ en/Pages/DocItem.aspx?did=54265
