Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
Pump Judit: A jog konfliktuskezelő és/vagy azt keletkeztető? 27 vagy azok élőhelyének állami tulajdonban tartása az államra tulajdonosként is azt a kötelezettséget rója, hogy azokat a veszélyeztetéstől, károsítástól megóvja. A közérdek az állam és a társadalom tagjai közötti kapcsolatban kap értelmet. Ezért konfliktusok sorát előzi meg az, ha az állam, mint entitás egyszerre és összehangoltan védi mindazokat az érdekeket, melyeket közérdekké nyilvánított, függetlenül attól, hogy azok érvényesítésére milyen állami (kormányzati/önkormányzati) feladatmegosztást alakított ki. így például a természetvédelemmel kapcsolatos államon belüli konfliktusok nem jelenhetnének meg az államegyén viszonylatában azt a téves képzetet keltő üzenetet hordozva, mintha a természetvédelmi döntések, a területek védetté nyilvánítása vagy Natura 2000 hálózathoz való tartozás kijelölése nem állami döntés lett volna, hanem valamilyen, az államtól független természetvédelmi szervezeté. Ahogy arra az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet, az Alaptörvény a korábbi környezetvédelmi értékrendet nem csupán megerősítette, hanem tovább is fejlesztette, és a vizeket és a biológiai sokféleséget is magában foglaló nemzet közös örökségét, annak védelmét, fenntartását, és a jövő nemzedékek számára való megőrzését az állam és mindenki kötelezettségévé tette (35. jegyzet). Az állammal, mint tulajdonossal szembeni fellépés lehetősége, valamint a tulajdonosi kötelezettségteljesítés kikényszerítésére rendelkezésre álló jogi eszközök köre igencsak szűkös. Nem vitatható, hogy a kártételek elleni védekezési feladatok ellátásának hiányosságára visszavezethető kárveszély, vagy károkozás esetén a veszélyeztetett vagy a károsult felléphet, és ezen keresztül közvetve hatással van a feladatellátás feltételeinek megteremtésére, azok számon kérhetőségére. Azonban az már kérdéses, hogy a bíróságok mit kezdenének azzal, ha valaki, mint veszélyeztetett fordulna a bírósághoz azért, mert a tulajdonos állam elmulasztott például fellépni a vizek mennyiségét, vagy minőségét fenyegető vagy károsító tevékenységet folytatóval szemben, vagy elmulasztotta a védőterületek, védőidomok kijelölését és annak ingatlan-nyilvántartásba való félj egyeztetését (36. jegyzet). A szerződések és megállapodások sajátos körét képezik a két- illetve többoldalú nemzetközi egyezmények. Az országok közötti vízkonfliktusok megelőzése szempontjából kiemelkedő szerepe van a vizekre vonatkozóaknak, illetve a határokon átnyúló környezeti hatásokról, a társadalmi részvételről szólóknak (37. jegyzet). Azáltal, hogy ezek az egyezmények közvetlenül befolyásolják a vizek országon belüli állapotát, hasznosításának lehetőségeit és a vizek okozta károk kockázatát, az egyén szempontjából is konfliktusmegelőző szerepet töltenek be. E funkció teljesülését, illetve hatékonyságát alakítja, hogy az állam hogyan készül fel az egyezmény végrehajtásának országon belüli, a vizekre gyakorolt negatív hatásának megelőzésére (38. jegyzet), a vízhasználati lehetőségek megváltozására, (39. jegyzet) hogyan alkalmazza a vizeket érintő konfliktusok esetén a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt (40. jegyzet). Pályázatok A pályázatok a pénzügyi források elosztásának egyik eszköze. Konfliktus megelőző szerepe azonban nem szűkül le a finanszírozási hiány okozta problémák kezelésére. A pályázatoknak fontos szerepe van/lehet a víz értékének, összekötő szerepének tudatosításában és magának a közösségnek megszervezésében is (pl. közszolgáltatási, vagy öntözési rendszerek pályázati támogatása), amennyiben az érintettek előzetes megegyezése és a pályázat megvalósításában, majd az eredmény működtetésében való részvétel a pénzügyi forráshoz jutás feltétele. A pályázati források felhasználásának feltételeit a pénzügyi forrás biztosítója határozza meg és a megfelelést is ő fogja ellenőrizni (41. jegyzet). Önmagában a feltételek meghatározása konfliktus megelőző, illetve keletkeztető tényező lehet. Különösen igaz ez azokra a beruházásokra, amelyek megvalósítása különböző érdekek (közérdekek) összehangolását feltételezik (42. jegyzet), illetve amelyeknél a beruházó és a létesítmény működtetőjének személye különböző. Többnyire ez utóbbiak közé tartoznak a közműhálózat fejlesztési pályázatok is. Ha a feltételek közé nem veszik fel a működtetési költségek minimalizálását biztosító szakmai követelményeket (43. jegyzet) vagy a működtetési költségeket csökkentő hasznosítási lehetőségeket (44. jegyzet), akkor a pályázatok megvalósítása egyszerre válik konfliktus megelőzővé és keletkeztetővé, attól függően, hogy kiknek a viszonylatában vizsgáljuk a kérdést. Az ilyen jellegű konfliktusok megelőzésének jogi eszköze, ha a pályázat kiírója számára kötelezettségként írják elő olyan szakmai követelmény-, valamint szempont- és értékelő rendszer kialakítását, amelynek következményeként a beruházás a minőség mellett a gazdaságossági feltételnek is megfelel. A pályázatok körüli konfliktusok megelőzését szolgáló jogi eszközök közé tartoznak a felelősségi szabályok. Ezek közül hiányoznak azonban a pályázat folyamatához igazodó felelősségi szabályok (45. jegyzet). ZÁRÓGONDOLATOK A jogi forma eljárási és tartalmi keretet ad a vízügyi konfliktusok megelőzésére és feloldására. A különböző jogi formák között mások a szereplők jog- és érdekérvényesítési lehetőségei, döntéseik gazdasági következményei, a megelőzés hatékonysága. A megelőzés sikertelensége esetén a konfliktus megoldásának módja és terjedelme a jogi forma által kötött. A számottevő mértékű eltérés miatt a jogi forma kiválasztása önmagában is jelentőséggel bír. A fenti példák felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a jog fontos szerepet tölthet be a vízügyi konfliktusok megelőzésében, ugyanakkor saját maga is hozzájárul, hozzájárulhat azok keletkezéséhez. A jogi formára visszavezethető konfliktus feloldására azonban az érintetteknek nem minden esetben áll jogi eszköz a rendelkezésére. A bemutatásra került jogi formák alapján az is megállapítható, hogy a megelőzés és annak sikeressége jól kitapinthatóan az érintettek megközelítésén, szemléletén és értékítéletén múlik; mit tartanak védendő értéknek, vajon keresik-e a megegyezéshez vezető utat, betartják-e az őket terhelő kötelezettségeket, megfelelnek-e a velük szemben támasztott elvárásoknak, keresik-e és megtalálják-e a különböző magánérdekek, valamint a közérdekek közötti
