Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
22 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám A jog konfliktuskezelő és/vagy azt keletkeztető? Pump Judit Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Környezetvédelmi és Versenyjogi Tanszék, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28-30. (E-mail: pump.judit@jak.ppke.hu) Kivonat A vízzel kapcsolatos konfliktusok megelőzésére, enyhítésére vagy megoldására a jog eszközöket ad, melyek jó megválasztása nagy jelentőséggel bír, ugyanakkor saját maguk is hozzájárulhatnak azok keletkezéséhez. A konfliktuskezelés sikeressége jelentős mértékben az érintettek megközelítésén, szemléletén és értékítéletén múlik. Az állami, önkormányzati szereplők példamutatása pedig jelentős hatással van a magánszereplők konfliktus kezelési viselkedésére. Kulcsszavak Konfliktuskezelés, jogi eszközök, jogszabályok, tervek.______________________________________________________________________ Is the law a conflict manager and/or a source of conflict? Abstract The law gives tools to prevent, mitigate or resolve conflicts over water. The well-chosen legal tools have a great importance, but they themselves can contribute to emergence of conflicts. The success of conflict management depends to a large extent on the approach, attitude and value judgment of those involved. The attitude of state and local government actors has a significant impact on the conflict management behaviour of private actors. Keywords Conflict management, legal instruments, legislation, plans._____ BEVEZETÉS Jelen elemzés kiindulópontja, hogy egy konfliktus jogi kezelésére akkor van lehetőség, ha a kapcsolatokat a jog valamilyen módon szabályozza. A jogi eszközök konfliktuskezelő funkciójának vizsgálatához többféle elvi megközelítést is alkalmazhatunk, (i) értékelhetjük szabályozásmódszertani kérdésként, (ii) kiindulhatunk a gyakorlatban feltárt konfliktusokból, az azok mögött meghúzódó okokból is; (iii) elemezhetjük a jogi forma szerint; (iv) vizsgálhatjuk a konfliktus területi szintje szerint (helyi, regionális, országos, nemzetközi). A szabályozás-módszertani megközelítéshez felhasználhatjuk a kömyezetjog és a környezetgazdaságtan mára jól kimunkált rendszerét (/. jegyzet). Az ok feltáró megközelítés előnye, hogy ezen keresztül elkerülhetetlen a konfliktus gyökerének megértése, rendszerben való elhelyezése, a jogi eszköz kiválasztása előtt ugyanis a konfliktus tényének megállapításán túl fel kell tárni a konfliktus kialakulásához, fennmaradásához vezető utat, és a döntéseket befolyásoló tényezőket, ideértve a döntéshozó ismeretén alapuló motivációkat is. E megközelítés alkalmazásához használhatjuk a természetvédelmi konfliktusok feltárásához használt eszközöket (2. jegyzet). A jogi forma szerinti vizsgálat többféle szempontú vizsgálatra ad egyidejűleg lehetőséget. Nemcsak a jogi eszköznek a konfliktus kezelésében betöltött szerepe és alkalmassága mutatható be, hanem az is, hogy maga a jogi eszköz determinálja a fellépő konfliktus feloldásához alkalmazható jogi eljárásokat is, és nem elhanyagolható módon segíti a gyakorlatban feltárt konfliktusok okainak megértését is (d. jegyzet). A vizekkel kapcsolatos konfliktusok vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a konfliktus azok között jön létre, akiket a víz valamilyen okból összeköt, és ez meghatározza a konfliktus területi kiterjedését. Ezért igazolható lehet olyan vizsgálat is, ami az érintett terület, lényegében a vízgyűjtő szempontjából értékeli a konfliktusok feloldásának jogi eszközeit, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek ez az egyik lényege (4. jegyzet). A fenti négy megközelítés közül jelen elemzéshez a jogi formát választottuk, mert ezen keresztül tudjuk leginkább bemutatni a jog szerepének sokszínűségét a vízügyi konfliktusok kezelésében. Ugyanakkor a terjedelmi korlátok csak azt teszik lehetővé, hogy néhánynak lényegét felvillantsuk. Az elemzés során az alábbi jogi formákkal foglalkozunk: jogszabályok, tervek, hatósági határozatok, nyilvántartások, szerződések/megállapodások, pályázatok. KONFLIKTUSOK FELOLDÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI Jogszabályok Miközben ajogszabályok konfliktus megelőző szerepe vitathatatlan, hiszen kifejezett céljuk, hogy a hatályuk alá tartozó személyek közötti kapcsolatokat, a tevékenységek végzésének módját és feltételrendszerét rendezzék, a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben maga a jogszabály lesz a konfliktusok forrása. A jogszabályok minden esetben konfliktus forrásává válhatnak, ha (i) azok alapján a jogalkalmazók számára nem egyértelmű, hogy pontosan mit is várnak el tőlük; (ii) ajogszabályok a meglévő érdekekre nincsenek tekintettel, vagy azokat figyelmen kívül hagyják. A teljesség igénye nélkül néhány példán keresztül mutatjuk be a jogszabály okozta konfliktusok forrását. Nem egyértelmű a szabályozás, ha a fogalmak nem kellően tisztázottak, vagy a különböző jogszabályokban más-más fogalmat használnak (5. jegyzet). A törvények végrehajtását ellehetetlenítheti, ha a jogalkotási felhatalmazásoknak nem tesznek eleget és nem születnek meg az
