Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
Pump Judit: A jog konfliktuskezelő és/vagy azt keletkeztető? 23 alacsonyabb szintű jogszabályok (6. jegyzet). Bizonytalansághoz vezethet az is, ha a törvények által közvetített üzenetek ellentmondásosak, különösen, ha egyes érdekek érvényesítését más érdekekkel szemben túlzott előnyben részesítik (7. jegyzet), vagy a kötelezettségek gyakran változnak (8. jegyzet). Problémát jelent, ha a különböző köz- és magánérdekek feltárása és összehangolása elmarad és nem kellő súllyal értékelik őket, vagy ha az érdekek, így a közérdekek érvényesítésének eszközei nem kellően tisztázottak (9. jegyzet), esetleg az általános törvényi rendelkezéshez képest a végrehajtást szolgáló alacsonyabb szintű jogszabályból más elvárás vezethető le, szigorúbbá vagy megengedőbbé válik a szabályozás (10. jegyzet). Végül gondot okozhat az is, ha az önkormányzati rendeletek helyi szinten a központihoz képest többletelvárást fogalmaznak meg anélkül, hogy az önkormányzatokat ilyen jogalkotásra törvény felhatalmazta volna (11. jegyzet). E jogalkotási problémák okozta konfliktusok arra hívják fel a figyelmet, hogy a jogalkotás nem is olyan könnyű feladat. Az eltérő fogalomhasználat mögött nemcsak előkészítői hanyagság húzódhat meg, hanem a minisztériumokon belüli, illetve azok közötti, szakmai megközelítésből fakadó különbségek is (12. jegyzet). A törvények felhatalmazol rendelkezései gyakran nem fogalmazzák meg azokat a szempontokat, amiket a végrehajtásról szóló jogszabály megalkotójának figyelembe kell vennie (13. jegyzet). Az is előfordulhat, hogy az alacsonyabb szintű jogalkotó más törvény felhatalmazására vezeti vissza jogalkotását, és a más jogalkotási cél, más jellegű tartalomhoz vezethet (14. jegyzet). Végül lehet, hogy a kormány, vagy az önkormányzatok eltérő szabályozásukat azzal próbálják indokolni, hogy felhatalmazás nélkül, saját jogon is hozhatnak jogszabályt olyan területek, helyi viszonyok szabályozására, amelyekről törvény még nem rendelkezett (15. jegyzet). A jogalkotásból fakadó konfliktusok megelőzésének eszközei az okok jellegétől függenek. A konfliktusok jelentős része megelőzhető lenne, ha a jogalkotó betartaná a jogalkotásra vonatkozó eljárási szabályokat, komolyan venné a társadalmi egyeztetést, arra kellő időt szánna, és valódi hatásvizsgálatot folytatna le a jogszabály várható hatásainak felmérésére, és ezt az értékelést a nyilvánosság számára is elérhetővé tenné. A jogalkotási eljárás szabályainak be nem tartása a jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után. Ennek megállapítása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Erre hivatkozással az Alkotmánybíróság semmisített már meg jogszabályt (16. jegyzet), azonban az Alkotmánybíróságnak ezen eljárása csupán a formai követelmények betartását ellenőrzi, a tartalmiakra már nem tér ki. Ezért a jogalkotási eljárás társadalmi egyeztetési céljának megfelelő eljárás kikényszerítésére érdemi jogi eszköz nincsen, annak tiszteletben tartása és követése politikai kultúra függvénye. A minőségi jogalkotás konfliktus megelőzési eszköz, melynek sikere a „zárószakaszban” azon múlik, vajon kellő időt biztosítanak-e a jogszabályszöveg megírásához (17. jegyzet), illetve a szöveg megírását, szerkesztését az arra megfelelő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkezőkre bízzák-e. Ez utóbbinak jogi eszköze lehet, a jogalkotásban résztvevőkkel szembeni, a fenti minőséget biztosító alkalmassági követelmény meghatározása jogszabályban, bár ezen eszköz nem igazán alkalmazható, ha a jogalkotó szervek a jogszabály szövegének megírását „kiszervezik”. A tervezetek nyilvánosságra hozatala, a róluk folytatott társadalmi és szakmai vita a minőségnek nemcsak eljárási, hanem tartalmi szempontból is garanciális eszköze. A minőségi jogalkotás feltételeinek megteremtése állami, önkormányzati döntés függvénye, nincsen olyan jogi eszköz, amellyel az kikényszeríthető lenne. A jogszabály okozta konfliktus megszüntethető az adott jogszabályok módosításával, vagy a jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatán - az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt indított eljáráson - keresztül (18. jegyzet). Míg a jogszabály módosításával lehetőség van a jogszabályból fakadó konfliktus okának teljes felszámolására, addig a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata csak akkor vezet erre az eredményre, ha a konfliktus az Alaptörvény szempontjából értékelhető, és az alaptörvény-ellenességre hivatkozott jogszabályi rendelkezés megsemmisítésével vagy alkotmányos követelmény megfogalmazásával a konfliktus oka is megszüntethető (19. jegyzet). Az Alkotmánybíróság előtt indítható absztrakt és konkrét normakontroll közül e feltétel az utóbbira teljesül, mert az alkotmányjogi panaszra, mint a konfliktus egyértelmű manifesztációjára tekinthetünk. Ezért az ilyen típusú ügyekben az adott jogszabályi rendelkezés megsemmisítése, vagy alkalmazhatóságának kizárása a konfliktus feloldását is jelenti. A jogszabályok általi konfliktus kezelése kapcsán külön kell említeni az Európai Unió jogát, illetve az abból fakadó jogharmonizációs kötelezettséget. Az uniós jogalkotás sajátosságából adódóan a kormányzat az egyén szempontjából egyrészt, mint az érdekei képviselője, másrészt, mint jogalkotó jeleníthető meg. A hazai konfliktusok megelőzésében az uniós jog akkor vezet eredményre, ha az a helyi érdekek figyelembevételével született meg, ideértve a tagállami szabályozási kör meghatározását is. Még az olyan általánosnak tekinthető érdek érvényesítő jogszabályok, mint a vizek jó állapotban tartása, vagy annak elérése például a lakossági vízhasználatból származó szennyvizek tisztításán keresztül, sem lennének alkalmasak a helyi konfliktusok megelőzésére, ha a tagállamoknak nem biztosítanák a helyi viszonyokhoz igazodó szabályok meghozatalának lehetőségét. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy éppen az uniós jog adta kényszer segítheti a tagállamokat a konfliktusok megelőzésében, az ahhoz szükséges eszközök — mint a vízgyűjtő-gazdálkodási terv - alkalmazásában. Az uniós jog megváltoztatására az egyénnek nincsenek jogi eszközei. A hazai jogszabályok és az uniós jog közötti kapcsolat megítélése az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartozik. A jogszabályok közül kiemelendőek vizeink és a közösségi célú vízilétesítmények állami/önkormányzati tulajdonban (a továbbiakban az állami tulajdonon az önkormányzati tulajdont is értjük) tartását a közérdekre hivatkozással elrendelő törvények (20. jegyzet). Közérdekként ragadható meg (i) a vizek minőségének védelme, ezen belül is kiemelten az ivóvíz minőségének védelme; (ii) a meny-
