Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
16 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám Összességében a magyar folyóvíz testek állapota lényegesen rosszabb, mint a felszín alatti víztestek állapota. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy az emberi terhelések a felszíni vizeket közvetlenül érik, míg a felszín alatti víztestek esetében a szennyezést tompíthatja a forrás és a víztest közötti talaj (kőzet) réteg is. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a felszín alatti vizek térfogata sokkal nagyobb, mint a felszínieké, következésképpen a terhelés jobban hígul. A felszíni alatti vizekkel kapcsolatos kockázatok A Water Risk Filter adatbázis alapján a felszín alatti vízkészletek rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatokat a 9. ábra mutatja be (WWF 2020). A kockázat meghatározása hasonló módszerrel történt, mint a felszíni vizeknél. A hasznosítható felszín alatti vízkészlet esetében a sokévi átlagos utánpótlódást csökkentették a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigényévé. Nyírség Mátra és Bükkalja A felszín alatti vízkészletek rendelkezésre állása alacsony rizikó mérsékelt rizikó közepes rizikó ■ magas rizikó extrém rizikó 9. ábra. A felszín alatti vizek rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok (WWF 2020) Figure 9. Risks related to groundwater availability (WWF 2020) A Nyírség és a Hajdúság területén a süllyedési trend mind a talajvíz, mind a rétegvíz esetében kimutatható. Az alegység felszín alatti vizei jelentős környezeti és gazdasági potenciált jelentenek: hozzájárulnak a táj sokszínűségéhez, biztosítják a lakosság, az öntözéses és az öntözés nélküli növénytermesztés, az állattartás, az ipar és a különböző szolgáltatások vízigényét. Ennek a sokrétű képességnek a megőrzése és a vízhasználatokhoz kapcsolódó konfliktusok elkerülése kiemelt feladat. A Duna-Tisza közi Homokhátságon már az 1970-es évek közepén megindult a talajvízszint süllyedése, melynek oka első sorban az időjárás, kisebb mértékben az erdők, illetve a belvízcsatornák, valamint a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák (FAV-ok) és tavak és hatása volt (Völgyesi 2009, Völgyesi évszám nélkül). A Mátra- és Bükkalján a lignitbányászat okozott lokális vízszint süllyedést. Korábban az Eocén Program keretében jelentős bamaszénbányászat folyt Tatabánya és Oroszlány térségében. Ehhez a karsztvízszintet csökkenteni kellett. Ennek következtében a Tata környéki források évtizedekre elapadtak, az Öreg-tó vízminősége katasztrofális volt, a város idegenforgalma csökkent. A bányászat megszűnése után néhány évtizeddel a források visszatértek. Hasonló problémát okozott a bauxitbányászat Nyírád térségében, ahol szinténjelentős karsztvízszint csökkentésre volt szükség a bányászathoz. A hatás elérte a Hévízi-tavat, Európa egyedülálló melegvizű gyógytavát. A tavat tápláló források hozama jelentősen csökkent, hűlt a tó vize, és nőtt a víz tartózkodási ideje, ennek következtében a gyógyhatása csökkent. A bányászat megszűnése után sok évvel a helyzet javult, és jelenleg a tó vízháztartása a bányászat előtti állapothoz hasonló. Megjegyzendő, hogy mindkét esetben a gazdaságosan bányászható készletek kimerülése szüntette meg a tevékenységet, és nem a környezetben okozott károk felismerése. Vízlábnyom Eddig főként a hazai felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségével és minőségével foglalkoztunk, és kevéssé elemeztük a virtuális víz szerepét, a vízlábnyomot. A fokozódó vízigényekkel, a klímaváltozás hatásainak erősödésével, az elérhető készletek szűkülésével hazánkban is a víz egyre inkább válik a konfliktusok forrásává, mely kezelésére fel kell készülni. Mindemellett Magyarországnak 2050-re, Európa szövetébe ágyazódva, a Duna vízgyűjtőjében lévő országokkal együtt kell megoldania a vizek biztonságos, közös használatát. A globális és regionális megközelítés konklúziói alapján Magyarországra a következő megállapításokat tehetjük: • Magyarország vízlábnyoma majdnem kétszerese a globális átlagénak, mintegy 2 350 m3/fő/év, melynek 79 %-a hazai forrásból származik, 21 %-a viszont külső eredetű (Hoel és Hoekstra 2010). • Földrajzi adottságainkból adódó jelentős felszíni víztöbblettel rendelkezünk, melyet előnyösen be le
