Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
Szilágyi F. és Major V.: Vízkészleteivel való okos gazdálkodás lehet Magyarország számára a XXI. század egyik meghatározó... 17 hetne kapcsolni a virtuális vízkereskedelembe (Jelenleg az országot elhagyó víz mennyisége több, mint az érkező vízé). • Az Európai Unióban általános alapelv az áruk és emberek szabad mozgása (kivéve a COVID időszakot). Jelentős különbség van az Unión belül az egyes országok vízlábnyoma között. A déli vízhiányosabb államokba történő virtuális víz export jelentős tartalékokat rejt magában, amit ki kellene használni. • A virtuális víz exportja különösen olyan országokkal való kereskedelemben lehet előnyös, ahol az egy főre jutó éves vízkészlet 500 m3 alatt van (pl. számos arab ország, de van, ahol ez az érték 100 m3/év/fő). Mekkonnen és Hoekstra (2010, 2011, 2012) tanulmányai részletesen foglalkoznak a különböző jellegű vizek (blue = kék, green = zöld, grey = szürke, jelentésüket illetően lásd a 2. fejezetet) virtuális kereskedelmével a világon, országok szerint lebontva. Ezekben a tanulmányokban vizsgálták a szektorok szerinti lebontást is (mezőgazdaság, állattenyésztés, ipar, és összes). Az alábbiakban csak a Magyarországra vonatkozó főbb megállapításaikat közöljük, bár az országok jellemzőinek elemzése is fontos tapasztalatokat eredményezhetne. A közölt adatok Mm3/év dimenzióban vannak, és az 1996-2005 időszak átlagára vonatkoznak. (Összehasonlításként: az állóvizeinkben 3 000 Mm3 víz található.) Főbb megállapításaik az következők: • Magyarország teljes vízlábnyoma 28 162 Mm3/év, melyből a legnagyobb részt a zöld vizek adják (21 974 Mm3/év). A kék vizek mennyisége nem túl jelentős (567 Mm3/év), míg a szürke vizeké egy nagyságrenddel több (2 621 Mm3/év). • A vízlábnyom legfontosabb összetevője a növénytermesztés, amely zöld vízből 17 629 Mm3/évet, kék vízből 180 Mm3/évet, szürke vízből pedig 3 623 Mm3/évet tesz ki. • A legeltetéssel 4 344 Mm3/év zöld víz mozog. Az állatitatás kék vízlábnyoma 4 344 Mm3/év. • Az ipar kék és szürke vizet használ, az előbbit 224,0 Mm3/év, az utóbbit 1 617,3 Mm3/év mennyiségben. • A lakossági vízellátás vízlábnyoma kék vízből 71,0 Mm3/év, szürke vízből pedig 380,9 Mm3/év. • Összességében látható, hogy a mezőgazdaság vízlábnyoma a legnagyobb, ezen belül is a növénytermesztésé. Az állattartáson belül a legeltetés számottevő, az ipari termelés és a lakossági vízellátás szerepe kevésbé fontos. • A növénytermesztéshez tartozó összes virtuális vízimport (zöld, kék és szürke vizek összege) 5 004,1 Mm3/év, a vízexport pedig 6 276,7 Mm3/év. • Az állati termékekhez tartozó összes virtuális vízimport 508,6 Mm3/év, míg az export 3 421,6 Mm3/év. • Az ipari import összege 6 826,1 Mm3/év, míg az exporté 6 396,3 Mm3/év. Látható tehát, hogy a növénytermesztésben, és főként az állattenyésztésben a jelentős nettó vízexport dominál, addig az ipar nettó virtuális vízimportra szorul, jóllehet ennek a mérték nem nagy. • Az ország összes virtuális víz importja mindhárom víztípusra vonatkoztatva 7 461,9 Mm3/év, ehhez képes az export 11 888,6 Mm3/év. Összességében tehát éves szinten egy évtized átlagában virtuális vízexportáló ország voltunk. Ezzel áll szemben az a tény, hogy a World Resources Institute (Washington) elkészítette a vízzel kapcsolatos kockázatok globális és lokális feldolgozását. Bár az AQUEDUCT adatbázis Magyarország általános vízkockázati besorolását a mérsékelt kategóriába teszi, a legkritikusabb hónap, az augusztus esetére a 10. ábrán látható vízstressz mutató már a közepes és a magas értékeket is eléri. A vízstressz mutató a teljes vízkivételek és a rendelkezésre álló megújuló felszíni és felszín alatti vízkészletek aránya alapján számítja a lokális vízstressz értékét. (WRI2019). 10. ábra. Magyarország víz-stressz térképe augusztusra (WRI 2019) Figure 10. Water stress map of Hungary for August (WRI 2019) Bár a 10. ábrán az országhatár nincs jelölve, mégis azt el tudjuk képzelni, az ábra pedig rendkívül informatív és tanulságos. Különösen igaz ez az állítás, ha a jelentős virtuális víz exportot is figyelembe vesszük hosszú távon. A jelenleg helyenként extrém magas, nagy területeken magas vízstresszt tovább súlyosbíthatják a jövő évtizedekben esedékes éghajlatváltozás számunkra nem túl kedvező kilátásai. A klímaváltozás hatása a vízkészletekre A klímaváltozás átszövi életünk minden elemét, az egészségügytől, a közlekedésig, mely nyilvánvalóan, mára már jelentős hatással van a gazdaságot és a lakosságot kiszolgáló vízkészletekre is. A teljesség igény nélkül, megemlítve például a szélsőségek elfordulásának gyakoriságából adódó „túl sok víz - túl kevés víz” problémát, vagy hazai éghajlat mediterrán jellegének erősödése következtében, a párolgás növekedésével a szűkülő és eltűnő vizes élőhelyek sérülését, nyilvánvaló, hogy elengedhetetlen az eddigi eljárások, megoldások kritikai újra értékelése. Fontossá válik a vízigények szabályozása, a fogyasztói szokások felülvizsgálata, a vizek tárolása és újra hasznosítása,
