Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / Különszám

Szilágyi F. és Major V.: Vízkészleteivel való okos gazdálkodás lehet Magyarország számára a XXI. század egyik meghatározó...

11

folyamatos elszennyeződését, a kezelés nélkül ténylegesen felhasználható édesvíz mennyisége lényegesen kisebb.

Sósvíz 97.2° o

1. ábra. A Föld vízkészletének megoszlása (Forrás: Gombos 2011)

Figure 1. Water quantity on Earth (Source: Gombos 2011)

Az ábrán látható arányok globálisak, azonban a vízkészletek eloszlása rendkívül változó térben és időben is a Földön (2. ábra). Látható, hogy az abszolút vízhiánytól (néhány m3/fő/év) az 50 000 m3/fő/év megújuló saját vízkészlet között milyen nagy a szórás. Számos ország vízimportra szorul már most is, de a mai vízigény a jövőben a túlnépesedés és a túlfogyasztás növekedésével nőhet. Ugyanakkor a meglévő vízkészletek szennyezettsége folyamatosan növekszik, ami a felhasználásukat, és a használattal járó kockázatokat növeli. Ma nagyjából 2 000 m3/fő/év a megújuló, felhasználható és hasznosítható vízkészlet, a jelenlegi igény pedig 1 000 m3/fő/év átlagosan, vagyis a kihasználtság 50 %-os a Földön. Magyarországon ez az érték 8 %-os, az augusztusi kisvízre számítva pedig 20 %-os (Somlyódy 2018).

A vízzel kapcsolatos nemzetközi konfliktusoknak hosszú időre visszanyúló történelme van. Ahogy a vízigények nőttek, és a készleteket egyre nagyobb mértékben használták ki, úgy ezek az ellentétek fokozódtak, és több alkalommal háborús konfliktusok alakultak ki országok között a vízkészletek feletti uralomért. A vízzel kapcsolatos konfliktusok valószínűsége a következő folyók vízgyűjtőjének több ország által való megosztottsága miatt a legnagyobb: Gangesz, Brahmaputra, Mekong, Han, Ob- Irtisz, Limpopo, Orange, Szenegál, Okavango, Zambézi, La Plata. Ezt a problémakört részletesen tárgyalja Glied (2008) és Somlyódy (2011, 2018) munkája. A globális vízzel kapcsolatos konfliktusokkal foglalkozó fejezet Simonffy Zoltánnal folytatott részletes szakmai konzultációk alapján készült.

Tényleges globális vízhiányról és ehhez kapcsolódó konfliktusról akkor beszélhetünk, ha már töldrész(ek)re kiterjedően megjelenik a vízhiány, vagyis a rendelkezésre álló, felhasználható vízkészletek nagy területeken nem fedezik a vízigényeket. Ez több szempontból kihat a vízhiánnyal nem sújtott területekre is: vagy a többlet vízigény áthárítása (virtuális vízkereskedelem), vagy a kiváltott migráció miatt.

2. ábra. A Föld fajlagos megújuló vízkészletének térbeni megoszlása (Forrás: UN Water 2015)

Figure 2. Spatial distribution of relative renewable water resources on Earth (Source: UN Water 2015)

A globális vízhiány - ha kialakulna - elsősorban a túlnépesedéshez fog kapcsolódni, és abból adódik majd, hogy egyre növekszik azoknak a régióknak a száma, ahol a gyarapodó lakosság vízigénye a hagyományos módon már nem elégíthető ki. Vízigényen, ebben az esetben a lakosság ún. víz lábnyomát, azaz az egy lakosrajutó éves fogyasztói kosárban lévő termékek előállításához szükséges vízmennyiséget értjük. Néhány alapvető termék előállításához szükséges vízmennyiség: 1 kg kenyér 1,6 m3, 1 1 tej 1 m3, 1 1 sör 0,3 m3, 1 kg marhahús 15 m3, 1 kg alma 0,8 m3, 1 kg tészta 1,8 m3, 1 kg papír 0,8 m3, 1 farmernadrág 8 m3, 1 cipő 15 m3, 1 mobiltelefon 12 m3, 1 autó 60 m3 (Hoel és Hoekstra 2010, Mekkonnen és Hoekstra 2010, 2011, 2012).

Érthető tehát, ha egy ember vízlábnyoma lényegesen nagyobb, mint az általa közvetlenül évente felhasznált kb. 50 m3 víz. A jelentősen eltérő életszínvonal és fogyasztás miatt a vízlábnyom országonkénti értéke nagy szórást mutat, néhány szélsőséget kivéve 900 és 2 500 m3/év/fő között változik, átlaga 1 385 m3/fő/év (3. ábra és Mekkonnen és Hoekstra 2012).

3. ábra. Országok egy főre jutó vízlábnyoma (mffő/év) (1996-2005) (Forrás: Mekkonnen és Hoekstra 2012)

Figure 3. Water footprint per capita by country (m3/person/year) (1996-2005) (Source: Mekkonnen and Hoekstra 2012)

A fogyasztási termékek nemzetközi kereskedelméhez kapcsolódva meghatározhatjuk az egyes országok virtuális vízexportját, illetve vízimportját is. A 4. ábra térképe ezek egyenlegét kategorizálja országonként. A földrészeket, illetve földrésznyi országokat tekintve kiemelkedik Észak- Amerikának, Dél-Amerika nyugati részének és Ausztráliának a többlete, valamint Oroszország, Kína, Indonézia, Japán és a Közel-Kelet hiánya. Európa vegyes képet mutat.