Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
9 Vízkészleteivel való okos gazdálkodás lehet Magyarország számára a XXI. század egyik meghatározó gazdasági erőforrása Szilágyi Ferenc* és Major Veronika** * Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, H-llll Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. (E-mail: szilagyi.ferenc@emk.bme.hu) ** Magyar Víz-és Szennyvíztechnikai Szövetség, 1046 Budapest, Kiss Ernő utca 3/a. (E-mail: major.vera@botondok.hu) Kivonat A fokozódó vízigényekkel, a klímaváltozás hatásainak erősödésével, az elérhető készletek szűkülésével hazánkban is a víz egyre inkább válik a konfliktusok forrásává. Mindemellett Magyarországnak Európa szövetébe ágyazódva, a Duna vízgyűjtőjében lévő országokkal együtt kell megoldania a vizek biztonságos, közös használatát. A jól átgondolt, szakmai alapokon nyugvó integrált vízgazdálkodás, mely bátran visszanyúlik a hagyományos eszközökhöz (tározás, vízvisszatartás), a jól megválasztott közgazdasági és jogi eszközrendszer alkalmazásával megvalósítja a vízkészletek kezelését, a közérdek és az egyéni érdekek összehangolását, és olyan új megoldásokat alkalmaz, mint például a virtuális vízkereskedelem és a vízlábnyom optimalizálása. A cikk a globális vízkonfliktusok rövid áttekintése után tárgyalja a hazai vízkészleteink főbb jellemzőit és kockázatait, valamint bemutatja az alkalmazható konfliktust megelőző, kezelő eszközöket. Kulcsszavak Vízkészlet, vízigény, virtuális víz, vízlábnyom, éghajlatváltozás, vízkonfliktusok, vízkészlet-gazdálkodás.________________________ Smart management of its water resources can be one of the key economic resources of the 21st century for Hungary Abstract With increasing water demands, the intensification of the effects of climate change, and the decreasing available resources, water is becoming an increasing source of conflicts in Hungary as well. In addition, Hungary, embedded in the European structure, must solve the safe, common use of waters together with the countries in the Danube River Basin. Well-thought-out, professionally based integrated water resources management, which boldly reaches back to traditional means (storage, water retention), uses well-chosen economic and legal instruments to manage water resources, reconcile the public and individual interests, and uses new solutions such as virtual water trading and water footprint optimization. After a brief overview of global water conflicts, the paper discusses the main characteristics and risks of our domestic water resources, as well as presents the applicable conflict prevention and management tools. Keywords: stock of water, water demand, virtual water, water footprint, climate change, water conflicts, water management. BEVEZETÉS A tágabb értelemben vett vízkészlet-gazdálkodás célja a környezetünk megőrzéséhez szükséges vízállapotok, az ezek által nyújtott ökológiai szolgáltatások, valamint az életvitelünkhöz és az ezt jórészt meghatározó gazdaság működéséhez szükséges vízmennyiség és vízállapotok fenntartható biztosítása. E két utóbbi követelmény teljesítése már nem csupán azt jelenti, hogy lokálisan vagy tájegységi szinten összehangoljuk a vízigényeket és a rendelkezésre álló vízkészleteket, hanem figyelembe kell vennünk a vízigények befolyásolásának és a fogyasztott termékek külkereskedelméhez kapcsolódó virtuális vízkereskedelem lehetőségeit. Ez a globális megközelítés kiterjeszti a hagyományos vízkészlet-gazdálkodás kereteit: magába foglalja a fölös készletek gazdasági hasznosításához kapcsolódó többlet-igények generálását és kielégítését (vízexport), vagy olyan vízigényes termékek behozatalát (vízimport), amelyek előállításához nem áll rendelkezésre elegendő vízkészlet vagy a termelésük nem elég hatékony, továbbá a fogyasztás teljes vízigényének, az ún. vízlábnyomnak a befolyásolását is (Simonffy szóbeli közlése, Ijjas 2009, van Hoel és Hoekstra 2010). E cikkben több kulcsfogalmat fogunk használni, ezeket a közérthetőség érdekében nem árt definiálni, mivel gyakran eltérő értelemben is használják azokat. Ezek a fogalmak a következők: vízkészlet, vízigény, virtuális víz és vízlábnyom. Az OVF (2013) definíciója szerint a vízkészlet meghatározott térrészben, adott időpontban található vízmennyiség. Ugyanez az anyag a vízigényt a következők szerint definiálja: A fogyasztók adott helyre és időszakra vonatkozó, vízfelhasználatra irányuló szándéka. Ezek a meglehetősen lakonikus és antropocentrikus definíciók egy kicsit bővebb meghatározást igényelnek. Dévai és társai (1998) szerint: „A vízkészlet egy topográfiai egységhez (pl. víztérhez, vízgyűjtő területhez) kötött, időben változó (dinamikus) vízgazdálkodási sajátosság, ami az adott helyen és az adott időben rendelkezésre álló vízmennyiséggel jellemezhető. Ez egy olyan adottság, amelyet a vízigények kielégítésénél a legtágabb keretként kell értelmezni és elfogadni (beleértve a természetes adottságoknak a lehetőségek és a szükségletek szerinti mesterséges bővítését is).” Ez a fogalom meghatározás elfogadhatóbb, ökoszisztéma centrikusabb, beleérthető az is, hogy a vízkészlet nemcsak a társadalmi, de az ökológiai vízigény kielégíté