Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 3. szám

88 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám kus üzemeltetési optimalizálással, akár víztároló objektu­mok építésével, vagy a fogyasztási szokások módosításá­val. Arra mindenesetre fel kell készülnie a világnak, hogy ezekre az okos megoldásokra egyre nagyobb szükség lesz. A következő lépés a vízkivétel, ami történhet fel­színi vízből, kútból, forrásból egyaránt, de egy biztos, hogy mérni mindenhol lehet. A vízkivételi pontoknál már a vízminőség mellett a termelt víz mennyisége is fontos jellemzővé válik, hiszen ez az adat egy újabb egyéni paraméter a víz elosztásának folyamatában, ami jellemzi a komplex rendszert. Egy kút esetében fontos adat a termelt víz mennyi­sége, a kút üzemi és nyugalmi vízszintje, a szivattyú ál­tal elfogyasztott villamos áram mennyisége, frekvenci­ája, üzemideje és végül, de nem utoljára a hálózati nyo­más szintje. Az ezekkel az adatokkal jellemzett kút szol­gáltatja a hálózat felé a vizet (4. ábra). Mindezek mel­lett az üzemeltetők számára fontos adat az összes aktu­ális státusz, ami azt mutatja, hogy a kútban jelenleg nincs üzemi hiba, megfelelően működik, nincs bent senki, nem nyitották ki, nem öntötte el a víz. 1 sz, üzem Státusz: Rendben Riasztások: Nincsen riasztás O 4. ábra. Kútgépház sémarajz SCAD A rendszerhez (Forrás: saját info grafika) Figure 4. Well housing diagram for SCADA system (Source: own infographics) A gépházakban mindenhol a legfontosabb paraméter az egyes gépek üzemideje, villamos paraméterei, szállí­tási és nyomásadatai, a teljes gépház beérkező és szállí­tott vízmennyisége, és itt már több lehetőség nyílik arra, hogy még vízminőségi paraméterek ellenőrzése is meg­történhessen. A kitermelést követő vízkezelési folyamatlépések ese­tén van mérhető és mérendő fizikai, kémiai, illetve bioló­giai paraméter, mely jellemzi a vízminőséget, a vízmeny­­nyiséget, a tisztításhoz kapcsolódó energiaigényt, az egyes elemek, eszközök működését, megfelelőségét. Mérhetők a folyadékszintek, vegyszerek koncentrációja, adagoló esz­közök működése és a gépház hőmérséklete. Az összes adat, ami egy ilyen helyen mérhető, számítható, mind­mind közelebb viszi a felhasználókat a megfelelőbb, ajobb és hatékonyabb működéshez. Ahogy erről már szó volt a vízbázisok adatainak elem­zése kapcsán, megfigyelhetők, trendek, folyamatok mintái, csökkenő és emelkedő értékek analizálhatók az üzleti intel­ligenciák és a mesterséges intelligencia segítségével. A je­lentős különbség a vízbázisok és a technológia más fázisai között, hogy itt mesterséges műtárgyak, berendezések mű­ködését kell megvizsgálni és ebben az esetben egzakt követ­keztetések is jól levonhatók, a mérések elemzése alapján meghozott döntések eredménye könnyen és gyorsan vissza­mérhető, a folyamat szabályzása emberi kézben van, a cik­lusidő töredéke a vízbázisok méréseivel megfigyelhető lép­tékeknek. Ez olyan módon segíti a szakemberek munkáját, hogy hozhatnak meg gyors döntéseket, módosíthatnak para­métereken és órákon, napokon, vagy esetleg heteken belül látható, mérhető a változás és meghozható egy újabb döntés a módosításokat illetően. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az adatok struktúrájának kidolgozása, a megfelelő elemzések elvégzése nem igényel nagy szakértelmet, in­kább csak azt érdemes észrevenni, ezekben a folyamatokban az embernek sokkal nagyobb befolyása van, sokkal erősebb ráhatást tud gyakorolni az egyes elemekre. A digitalizációban rejlő lehetőségeket ki kell használni, hiszen a hatékonyság növelése, a rendszerekben elbújó tar­talékok megtalálása, az újabb finomítások tekintélyes po­tenciállal bírhatnak. A vízre jellemző nagy mennyiségek esetében, már egész kis százalékos javulás is óriási ered­ményt hozhat. Miben érhető el hatékonyságjavulás? A pontos folya­mat és trendismeret összeköthető a fogyasztói szokások­kal, így átalakítható a vízkezelés időtartama, változtatható a technológia energiafelhasználási igénye, azaz csökkent­hető a villamos fogyasztás, vegyszer felhasználás, csök­kenhet a technológiában felhasznált technológiai víz mennyiség és mindez úgy történhet meg, hogy a minőséget nem csak fenntarthatja az üzemeltető, hanem jobb minő­ségű vizet szolgáltat. A kezelt vizet el kell juttatni a fo­gyasztókhoz, jó minőségben, a lehető legkisebb veszteség­gel, minden nap 24 órán keresztül, ezért fontos a meglévő csőhálózat állapotának folyamatos monitoringja, az opti­mális víznyomás beállítása, a csőtörések elkerülése vagy mielőbbi észlelése. Az elmúlt évek során több különböző módon is elvé­gezték ezeket a feladatokat a szakemberek, de az utóbbi időben segítségükre sietett a modern technológia, az IoT eszközökkel. Ezek az eszközök olyan kihívásokra kell, hogy megoldást adjanak, amelyek hosszú ideje foglalkoz­tatják a szakértőket. A hálózat monitoring kihívásai: • nagy területen elszórtan, helyezkednek a mérési pontok, • a mérési helyszínek energiaellátása nem könnyen megoldható a villamos hálózatról, • a kábelfektetés költséges, nem praktikus, sok te­rületen kivitelezhetetlen, • a mért adatok begyűjtése sok nehézségbe ütközik, • könnyen telepíthető, vezeték nélküli technológi­ára van szükség, • a vízhálózat, a csövek a föld alatt találhatók. Amennyiben sikerül ezekre a kihívásokra megoldást találni, abban az esetben elérhető, hogy elegendő helyen lehessen vizsgálni a csőhálózatot, csökkenteni lehessen a

Next

/
Oldalképek
Tartalom