Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
89 Ilcsik Cs., Major V.: Az integrált digitális vízgazdálkodás és a körkörös gazdaság kapcsolata hálózati veszteségeket, a szivárgások számát és mértékét, be lehessen állítani a megfelelő víznyomást, felderíthetők legyenek a jogosulatlan fogyasztási pontok. A hálózati nyomás csökkentése, illetve optimalizálása sok előnnyel jár, hiszen kisebb nyomás előállítása kevesebb energiát igényel, a meglévő szivárgásokon kevesebb víz kerül ki a hálózatból, csökkenhet a csőtörések száma, növekszik a csövek élettartama. Milyen előnyökkel járhat még a hálózati nyomás figyelése? Fontos a hálózati nyomás csökkentése, de nem szabad megfeledkezni az olyan plusz előnyökről sem, mint az, hogy sokkal gyorsabban fel lehet ismerni a csőtöréseket, már azelőtt értesülhet egy-egy csőtörésről a szolgáltató, hogy az első bejelentések megérkeznek a lakosságtól. De hasznos lehet az is, amikor a szerelőcsapat elzárja az utcán a vizet és pontosan tudják, hogy melyik utca érintett, hogy melyik utcában nem lesz víz és melyik utcában zavartalan a vízszolgáltatás. Ezek olyan előnyök, amik egyszerűsége és hasznossága csak akkor fog láthatóvá válni, ha már elterjednek az ilyen rendszerek. A legújabb technológiák lehetőséget nyújtanak arra, hogy a vízvezeték hálózatról gyűjtött adatokból adatbányászattal meghatározhatók előre a csőtörések, eldönthető, hogy melyik csőszakaszt kell kicserélni, mert nagy a veszélye annak, hogy eltörik. Ha ezeket pontosan lehet meghatározni, akkor a vízmű cégek optimálisan költhetik felújításra szánt pénzüket, így ugyanannyi pénzből sokkal jobb hálózat építhető. Eddig csak a nyomáscsökkentésről volt szó, de hálózatmenedzsment ennél sokkal többről szól, sokkal többről szólhat. Jelenleg éjszakánként szakemberek csoportjai járnak ki a városokba mérni, mert éjjel tudják a legkönnyebben meghatározni, hogy hol szivárognak a csövek, hol kellene ásni és javítani, hogy a termelt víz ne folyjon el. Ha akár éjjel, akár nappal mérhető az egyes területekre beadott víz mennyisége, folyásának iránya, nyomása, akkor a szakemberek, akik eddig éjjel dolgoztak, most már elvégezhetik az elemzéseket nappal, normális munkaidőben, megtervezhető a javítás, figyelembe véve a csőtörés mérete, a forgalom, a környező ingatlanok veszélyeztetettsége és a legalkalmasabb időpont és technológia választható ki a javításra. Ismerve a fent említett adatokat, meghatározhatók a fogyasztói szokások, intézkedéseket lehet tenni a vízhiányok elkerülésére, előre lehet gondolkozni a jobb szolgáltatás érdekében. Gondoljunk bele, hogy mekkora terhelést jelent, mikor egy lakóparkos, kertesházas területen minden öntözőrendszer egyszerre indul el, mekkora mennyiségű vízre van szükség egyidőben! Ha ezeket a szokásokat meg lehetne változtatni és elérhető lenne, hogy ezt a sok locsolót ne egyszerre, hanem elosztva indítsák el a fogyasztók, akkor senkinél nem csökken a kritikus alá nyomás, nem ürülnek ki feleslegesen a víztározó medencék, optimálisan tölthetők a rendszerek, kevesebb energiával, költséghatékonyan. A következő állomás a fogyasztó, ahol mérhető a napi fogyasztás, a heti-, havi éves fogyasztás, illetve okosan tervezhetők az utcai vezetékek. Ezek az adatok mind abban segítik a szolgáltatókat, hogy jobban, olcsóbban, megfelelő minőségben szolgáltassák a vizet, mindenki megelégedésére. Az ügyfélszokások sok hasznos adatot rejtenek, de a vízfogyasztás másik oldala, a szennyvíz termelése is komoly kihívásokat jelent a szolgáltatók számára. A szennyvízhálózatból egyre több és több érdekes információt tudnak kimérni a szakemberek, például a pandémiás időszak alatt meghatározható volt mely városok, városrészek vannak nagyobb veszélynek kitéve COVID fertőzés tekintetében, hol csökken a fertőzöttek száma, mennyire hatásosak az oltások a lakosság adott csoportjaiban. Persze a szennyvíz minősége sok mindent elárulhat még a fogyasztókról, de érdemes arra gondolni, hogy a kibocsátott szennyvíz egyben a szennyvíztelep bemenő terhelése, ami rosszabb esetekben problémát is okozhat a szennyvíztelep mikrobiológiájában, működésében, ami nem csak a tisztítás minőségére, de költségére is nagy hatással lehet. Egy szennyviztelepen folyamatos feladat a finomhangolás, hiszen a víz minősége a nap különböző szakaszaiban, a különféle évszakokban, a különböző időjárási viszonyoknak megfelelően változik. Ahhoz, hogy a kibocsátott szennyvíz minősége megfelelő legyen, hogy a technológiát pontosan be lehessen állítani, mindig más és más szabályozásokra van szükség, mely beállításokat mérések alapján lehet pontosítani. Ez a pontosítás nem csak a kibocsátott szennyvíz minőségét befolyásolja, de az energiahatékonyságot, a vegyszerek mennyiségének a felhasználását is javítják. A tisztítás egyes lépéseit az alapján kell beállítani, hogy milyen minőségű és mennyiségű szennyvíz érkezik a telepre. így majdnem elér oda a víz körforgása, ahonnan indult, hiszen a tisztított szennyvíz visszakerül a természetbe, a befogadó felszíni vizekbe, tavakba, folyókba, de most már a lakosság, az ipar, a fogyasztók által megváltoztatva. INTEGRÁLT DIGITÁLIS VÍZGAZDÁLKODÁS Bár a magyarországi vízgazdálkodási infrastruktúra jól kiépített, azonban a kellő fenntartás hiánya az elmúlt évtizedekben mára azt a helyzetet idézte elő, hogy az előttünk álló 2021 - 2027 finanszírozási ciklusban több ezer milliárd nagyságrendű, beruházást szükséges a vizes infrastruktúra felújításra szánni. Csak a vízi közmüvek (vízellátás, csatornázás, szennyvízkezelés) felújítására 1500 milliárd forint szükséges konzervatív becslések szerint. A területi vízgazdálkodás (árvíz-, belvíz-, aszálykár-megelőzés, tározás, lefolyás-szabályozás, klímaadaptáció) a becslések szerint 750 milliárd forint beruházást igényel. Itt tehát kulcskérdés a beruházások gazdasági optimalizálása és a rendszerek megbízható valós idejű üzemeltetése. Minden egyes elemnél négy dolog integrációját kell megvalósítani: • Valós idejű adatgyűjtés valós idejű (real-time) szenzorokkal, ill. távérzékeléssel, • nagy adatmennyiségek elemzése és feldolgozása, gyors elérésű integrált vízgazdálkodási adatbázisba való szervezése és folyamatos fenntartása, • valós idejű üzemirányítási modellek kidolgozása, • a különböző tér-idő skálán működő tervezési és irányítási modellek integrálása koherens rendszer(ek)be.
