Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
87 Ilcsik Cs., Major V.: Az integrált digitális vízgazdálkodás és a körkörös gazdaság kapcsolata termeljen áramot a napelem. A mérések és az adatkommunikáció energiaigénye magasabb, mint amit egy akkumulátor hosszú időn keresztül el tud látni villamos energiával, vagy egyszerűen, csak nem megfelelő a helyszín egy hagyományos akkumulátor számára a nagy tartományban változó környezeti hőmérséklet miatt. Magyarországon a GSM hálózati lefedettség jó, mivel a lakott területek egymáshoz közel fekszenek, nincsenek igazán nagy magaslatok, nagy kiterjedésű lakatlan síkságok. A világot járva számos olyan területtel találkozhat az utazó, ahol nem működik a telefonja, ahol a telefon kiírja „No service”. Sőt, városokban, a föld alatt megbúvó aknákban is mindennapos probléma, megoldandó házi feladat a térerő biztosítása. Azért is szól a világ jelenleg loT eszközökről, okos eszközökről, mert ezek az eszközök képesek vezeték nélküli kommunikációra - legyen ez GSM, LoRa WAN, Narrow Band loT (NB IoT) - továbbá képesek műveleteket végezni már a mérési adatok megszületésekor, azaz képesek nem csak adatokat továbbítani, hanem képesek lehetnek konszolidálni a mérési eredményeket, azaz az adatokat információvá alakítani és szükség esetén tárolni. A különféle technológiák különféle mennyiségű adatot képesek továbbítani, a telekommunikációs technológia sajátosságaitól függően, és mint minden más esetben is attól függően, hogy mire van szükség, hogy milyen igényt kell kielégíteni, annak megfelelően kell kiválasztani a használni kívánt technológiát (3. ábra). A GSM LTE az egyik leggyorsabb rendszer, amely képes akár filmet vagy más adatfolyamot továbbítani, azonban ennek a technológiának az energiaigénye a legnagyobb és ennek a technológiának a hatótávolsága a legkisebb. Ezzel szemben a kis energiaigény és a nagy távolság a LoRa WAN és az NB loT mellett szól, azonban ott az átküldhető adatmennyiség korlátos. Természetesen a vezetékes internet volna a legjobb, hiszen az energiaigény jól csökkenthető, a hatótávolságot csak a kábelek határozzák meg, azonban a kábelfektetés költséges, nehezen mobilizálható, így a legtöbb helyen nem is megoldása a problémának. 3. ábra. Mérés-adatgyűjtés lehetőségei a víziparban, sematikus rajz (Forrás: saját infografika)) Figure 3. Measurements and data collections in the water industry, schematic drawing (Source: own infographic) Az adatgyűjtés, az eddigiekben összegyűjtött kihívásokon kívül, további nagy feladat elé állította a technológiai cégek fejlesztőit, mivel ezeket az adatokat időjárási körülményektől függetlenül, 7/24-ben, azaz éjjel-nappal továbbítani kell, olyan módon, hogy értelmezhető legyen a kapcsolódó eszközök, mérés adatgyűjtő szerverek, SCADA megoldások jelenlegi meglévő rendszereihez. Az eddigiekben használt felügyeleti rendszerek, bővítése a cél, nem egy újabb teljesen független rendszer kiépítése, annak érdekében, hogy növelni lehessen az energiahatékonyságot, csökkenteni lehessen a hibák számát, előre meg lehessen jósolni folyamatokat, bekövetkező eseményeket, lényegében azért, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a döntéshozatalhoz, mind az operatív tevékenységekben a helyszínen, mind pedig a stratégia a döntések meghozatalában a menedzsment szintjén. Látható, hogy a megfelelő technológia kiválasztása összetett gondolkodást igényel és a nagy földrajzi terület, a magas biztonsági igény miatt és a költséghatékony működés tovább nehezíti a döntési helyzetet. Mindenképpen körültekintő döntésre van szükség ahhoz, hogy a digitalizáció támogassa a folyamatokat, és ne egy újabb probléma halmazt hozzon az üzemeltetők életébe. DIGITÁLIS TÁMOGATÁS: A KÖRFORGÁSOS VÍZGAZDÁLKODÁS A körforgásos gazdálkodásról és a digitalizációról beszélünk, de mindig más és más kontextusban. Ebben a részben sok olyan megközelítés fog szerepelni, ami víz és digitalizáció és a körforgásos gazdaság együtteséről szól, de nem lehet az összes szempontot, nézőpontot megmutatni, hiszen másképp kapcsolódik a témához az, aki üzemeltetőként dolgozik egy szolgáltató cégnél, másképp látja egy vizbiológus és megint másképp egy felhasználó, aki a víz fogyasztója és talán nem is gondol bele, hogy mennyi ember munkája szükséges ahhoz, hogy az általunk annyira szeretett és tisztelt víz a poharunkba, a kádunkba, a medencénkbe kerüljön és aztán vissza a természetbe, hogy újra indulhasson elölről a folyamat. Akkor kezdjünk is bele a víz körforgásába és a hozzá kapcsolódó digitalizációba, a digitalizálás mikéntjébe! Ha azt szeretnénk tudni, hogy milyen területeken találkozik a digitalizáció és a víz körforgása, akkor kezdhetjük a vízbázisokkal, ezt követi a víz kezelése és elosztása és így jutunk el fogyasztókhoz, és végül ugyanezek a fogyasztók lesznek a szennyvíz kibocsájtói, ami eljut a szennyvíztisztító telepekre, ahonnan ismét vissza a természetbe. A vízbázisok mind a föld felett, mind a föld alatt fontos kincset rejtenek, melynek megőrzése kulcs a jövő vízellátásához, ezért fontos tudnunk minél több információt a témában és innen indulva haladhatunk végig a víz körforgásának teljes folyamatán, ahogy ezzel párhuzamosan eljutunk az adatfeldolgozás összefüggéseiben is a méréstől az adattovábbításon át, a tároláson keresztül az adatelemzésig, a döntéstámogató információig. Az ilyen módon gyűjtött adatok segítségével elérhető, hogy láthatóvá válik egyes vízbázisok egymásra hatása. Ezt figyelembe véve, lehetőség nyílik rá, hogy elkerülhessük az egyes területeken megjelenő vízhiányt, akár prakti-
