Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 3. szám

41

A TELEPÜLÉSI ELLÁTÓ RENDSZEREK - VÁROSI METABOLIZMUS

Egy működő település látszólagos zűrzavara mögött az ellátó rendszerek csodálatos rendje húzódik meg. A közlekedés, a szociális ellátó rendszerek és a települési vízrendszerek harmonikus működésben kell, hogy biztosítsák a lakosság jólétét. Bár a cikkben a települési vízrendszerekre fókuszálunk, ám a körkörösségre vonatkozó átalakulás minden települési ellátó rendszerrel szemben igényként merül fel.

Galambos Péter: A települési vízgazdálkodás és a körkörös gazdaság

Az elmúlt néhány évtizedben az éghajlatváltozással párosuló gyors városiasodás új kihívások elé állította a települések lakosságát, a tervezőket és a döntéshozókat egyaránt. A települési vízrendszerek - az ivóvízellátás, a szennyvíztisztítás, az ipari víz szolgáltatása, a csapadékvíz gazdálkodás és belterületi vízrendezés - üzemeltetése és tervezése megköveteli a hagyományos rendszerek és tervezési módok újragondolását.

Városi metaboliznius: anyag-, energia- és információáramlás

Az 1. ábra a városi víz, anyagok, energia, tápanyagok, vegyi anyagok és hulladékok áramlását mutatja be.

MMMT

KIMENET

"I .

• 1 r

FOLYÉKONY

ENERGIA «

huuaoE

k V

Élelmiszer 1

s/

kAro HULLADÉK

VEGYSZEREK ^k

EMISSZIÓ ^k

i

jf

f

ly 1

1. ábra. Városi anyag és energiaáramlás (Forrás: WSP honlap 2021)

Figure 1. Urban Metabolism (Source: WSP website 2021)

A hagyományos lineáris ellátó rendszerek esetében, az ivóvízellátás, szennyvízgyűjtés és kezelés, hulladékgyűjtés és kezelés, energiaellátás stb. hatalmas globális anyag és energia erőforrást emésztenek fel, miközben óriási hulladékmennyiséget termelnek, jelentős környezeti lábnyomot hagyva (2. ábra).

2. ábra. Hagyományos lineáris városi vízrendszerek (Forrás: WSP honlap 2021)

Figure 2. Conventional linear urban water systems

(Source: WSP website 2021)

át kell térniük a hagyományos lineáris modellről a körkörös modellre, vagyis erőforrás-hatékony és zárt hurkú rendszereket kell kialakítani (2. ábra).

PAdOiOAS

CSAPAOf«

3. ábra. Körkörös városi vízrendszerek

(Forrás: WSP honlap 2021)

Figure 3. Circular urban water systems (Source: WSP website 2021)

A fenntarthatósági kérdést vizsgálva a településeknek, település fejlesztési stratégiáknak óriási lehetősége és felelőssége van. Ezért különösen fontos, hogy a körforgásos gazdaság értelmezésénél a vízgazdálkodás jelen kori és jövőben várható feladatait, a szükségességeket és a követelményeket települési szinten is messzemenőkig figyelembe vegyük.

A körforgásos gazdaság stratégiai vizsgálatakor a vizet és vízzel való gazdálkodást ugyanúgy nem kívánatos „hagyományos” módon megközelíteni, mint a körkörös gazdaság szempontjából egyéb releváns kérdéseket. A közgazdaságtan egyik érdekes kérdése a víz-gyémánt paradoxon (értékparadoxon), mely hasznosság és fogyasztás különböző körülmények közötti alakulását vizsgálja. Az értékparadoxon ezen értelmezéséből az következik, hogy „hagyományos” közgazdasági megközelítéssel a víz - megfelelő mennyiségben való rendelkezésre állás és használat esetén- nagyon gyorsan csaknem értéktelenné válik a fogyasztó szemében, így gazdasági súlya elenyésző lehet. Ugyanakkor az elmúlt évek/évtizedek, a „gyorsan változó” és sokat elemzett világ megmutatta, hogy minden erőforrás korlátosán áll az emberiség rendelkezésére. Különösen igaz ez a vízre, mely korlátossága az egyre extrémebb idő és térbeni, valamint minőségbeli eloszlására értendő. A társadalmi-gazdasági és körforgásos gazdaságot érintő folyamatban tehát a vizet nem jelen értékén, és főleg nem árán kell vizsgálni, hanem a víz rendszerszintű hasznosságát és nélkülözhetetlenségét kell figyelembe venni. A körforgásos gazdaság alapeleme, hogy a rövid távú gazdasági hatások elérése mellett (de leginkább helyett) fokozott jelentőséget kell, hogy kapjanak a hosszabb távú hatékonyságnövelési, üzleti környezet javítási, kapacitási és emberi életminőséget és természeti környezetet javító hatások. Ebben a kontextusban a vízgazdálkodási infrastruktúra létrehozásához és fenntartható üzemeltetéséhez szükséges ráfordítások nagyságrendje összevethető a hozzáadott érték növekménnyel, mely a környezeti, társadalmi, gazdasági, műszaki értelemben vett hasznosságot jelenti.

A hosszútávú társadalmi, gazdasági stabilitás és a környezeti fenntarthatóság érdekében, a várososok esetében is a tervezési, az üzemeltetési és a fogyasztási modelleknek

A modern települési vízgazdálkodás értelmezésekor, tervezésekor szükség van tehát azon holisztikus megközelítésekre, mely a körforgásos gazdaságot és az integrált