Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
Kolossváry Gábor: Körforgásos gazdaság - a mezőgazdaságban, a vízzel összefüggésben 33 vízkészlete is csökken. A vízfolyások érzékenyebbé válnak a szennyezőanyag-terhelésekkel szemben, hiszen csökken az öntisztuló-képesség, az állóvizekben nő az eutrofizáció. A szárazabb talajállapotok és a hevesebb csapadéktevékenységek okán a felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére is jelentős hatással van a klímaváltozás. Az öntözésre fordítható felszíni vizek mennyisége már jelenleg is kritikus. A szárazabb időjárás következtében a felszín alatti vizek kitermelésének növekedése tovább növeli a felszín alatti vizektől (talajvíz) függő ökoszisztémák, vizes élőhelyek (pl. szikes tavak) veszélyeztetettségét. A helytelen mezőgazdasági gyakorlatok, a vízviszszatartó helyek területhasználat váltása (szántó), a nem megfelelő agrotechnika és termesztés-technológia tovább csökkentik a termőhelyek ellátó képességét és az ökoszisztémák túlélési esélyeit. A szélsőséges időjárási körülmények között a termésbiztonság megteremtésének egyik legjelentősebb eszköze a hatékony mezőgazdasági vízfelhasználás. Az öntözésfejlesztési beruházások során figyelembe kell venni az alternatív vízkészletek által biztosított lehetőségeket, így hozzájárulva a Vízkeret Irányelv (VKI) célkitűzéseinek megvalósításához, egyensúlyt teremtve az érintett víztestek állapotára gyakorolt hatások mérséklése és a fejlesztési tevékenységek között! TERMŐTALAJ VESZTESÉG - A HASZNOSÍTHATÓ MEDERANYAG DILEMMÁJA A talaj hihetetlenül gazdag, csodálatos „élőhely”, nélküle nincs élet a földön. Működése pedig alapvetően a víztől függ. Víz nélkül ásványi szemek összessége, ami a víz által termékenyül meg és válik „termőhellyé”. Évente 20 millió, percenként 23 hektár termékeny terület tűnik el Földünkön az aszály és sivatagosodás következtében, azaz válik a talaj terméketlenné - a víz hiánya miatt. Magyarország jelentős részén évtizedek óta az erózió következményei jelentős vízgazdálkodási (vízrendezési, vízminőségi és vízháztartási), öntözési, talajvédelmi és termőhelyi problémának számítanak. Kisvízfolyásoknál, állóvizeknél, öntözővíz, belvíz, árvíz és kettős működtetésű csatornáknál gyakorlatilag a medertérben felhalmozódó lágy üledék valójában az az értékes termőtalaj, amelyre az Alaptörvény szerint mindenkinek vigyáznia kellene. A mezőgazdasági termőterültre vetítve jelenleg Magyarországon átlagosan minimum 0,5 cm az évente eltűnő termőtalaj mértéke. Ezen rohamos mértékű veszteséget, ha nem állítjuk meg, és nem fordítjuk vissza, akkor néhány évtizeden belül a magyar mezőgazdaság számára rendelkezésre álló földterület termőképessége olyan alacsony lesz, hogy az ország nem lesz képes ellátni saját magát sem mezőgazdasági terményekkel. E folyamat megállítása tehát nemzetgazdasági érdek, mely Magyarország jövő felnövekvő generációja számára létfontosságú kérdés, amely két területet érint: • a medrekben jelenleg már meglévő talajjavító mederanyagot lehetőség szerint valamilyen országos program alapján minél előbb a termőterületre viszsza kell juttatni. Ezzel egyrészt lassítjuk a termőtalaj további csökkenését, másrészt az árvizek és belvizek negatív hatásait, az általuk okozott eróziót is csökkenteni tudjuk, valamint • a termőtalaj vízmedrekbe való bejutását minél hatékonyabban meg kell előzni. A mederiszap elsősorban a környező területről bemosódott, mezőgazdaságból származó termőföldet tartalmazó értékes anyag, melynek elhelyezését, és ezáltal eltávolítását akadályozza, hogy ez az anyagfajta önállóan nincs jogszabályban szabályozva. A XX. század végéig ezt az anyagfajtát a mezőgazdaság kotrás után örömmel fogadta és kihelyezte a termőterületekre. Jelenleg, a jogszabályi keretek hiánya miatt a hatósági kezelése - annak ellenére, hogy ez egy értékes anyag - mára hulladékként minősíti. Emiatt számos vízfolyásból, csatornából az érintett kezelő vagy a parti sávban kényszerül elhelyezni a mederiszapot, vagy rendkívül költséges módon lerakóra szállítja el. Ez a gyakorlat a mederiszap eltávolítást erőteljesen viszszavetette, miközben a medrekben a leülepedett iszap mennyiségének növekedésével csökken annak szállítóképessége, ugyanakkor a vízfolyásokból a mezőgazdaság számára egyre több öntözővizet kellene biztosítani. A mederiszap megnövekedése a vízkárelhárítási - azaz árvizes vagy belvizes - helyzetben élet- és vagyonvédelmi problémákat is okozhat, mivel az érintett vízfolyás csapadékvíz befogadó is, nem beszélve a depóniák kialakítása következtében növekvő belvízveszélyekről. A mederiszap körforgásos gazdaságba való áthelyezése az anyag természeténél fogva egyszerű, a hulladék státuszból kivett mennyisége nemzetgazdasági szinten is jelentős érték. A mederiszap túlnyomó többsége a mezőgazdaság számára értékes anyag, melyet szabályozott és ellenőrzött módon vissza kell juttatni a termőterületre. A jogszabályi keretek kialakításán túl rendkívül fontos, hogy a mederiszapra értékes anyagént tekintsenek mind a gazdák, mind a lakosság, mind pedig a hatóságok. Kimondható, hogy a hasznosítható mederanyag parti sávban, tározókban történő elhelyezése vagy hulladékként való elszállítása nemzetgazdasági, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és talajvédelmi szempontból is fenntarthatatlan állapot, káros gyakorlat! Az agropotenciál csökkenés megállítása A mederanyag eltávolítása a mederkezelő problémája és feladata, de - mint láttuk - mezőgazdasági és talajgazdálkodási szempontból kritikus fontosságú, hogy ez az anyag visszajusson a termőföldre, illetve, hogy az újratermelődés minimalizálódjon. E kérdéskör komplex vizsgálata egy önálló stratégiai elemzést kíván, így itt csak néhány megállapítást teszünk és egy gyakorlati példát mutatunk be. Az agropotenciál fogalom meghatározások alapján könnyen belátható, hogy nincs egyetlen számítási metodika és/vagy térkép. Természetesen vannak gyakorlatban megvalósult számítások, ilyen pl. a talajhangsúlyos "100 pontos" rendszer. A tál aj értékszám érzékelteti a talaj termékenységét, amely 1-től 100-ig terjedő pontértékkel közelíti meg a talaj minőségben fennálló különbségeket. Ahhoz azonban, hogy a természeti viszonyok összessé-
