Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 3. szám

Kolossváry Gábor: Körforgásos gazdaság - a mezőgazdaságban, a vízzel összefüggésben 33 vízkészlete is csökken. A vízfolyások érzékenyebbé vál­nak a szennyezőanyag-terhelésekkel szemben, hiszen csökken az öntisztuló-képesség, az állóvizekben nő az eutrofizáció. A szárazabb talajállapotok és a hevesebb csapadékte­vékenységek okán a felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére is jelentős hatással van a klímaváltozás. Az öntözésre fordítható felszíni vizek mennyisége már jelen­leg is kritikus. A szárazabb időjárás következtében a felszín alatti vizek kitermelésének növekedése tovább növeli a felszín alatti vizektől (talajvíz) függő ökoszisz­témák, vizes élőhelyek (pl. szikes tavak) veszélyeztetett­ségét. A helytelen mezőgazdasági gyakorlatok, a vízvisz­­szatartó helyek területhasználat váltása (szántó), a nem megfelelő agrotechnika és termesztés-technológia tovább csökkentik a termőhelyek ellátó képességét és az öko­szisztémák túlélési esélyeit. A szélsőséges időjárási körülmények között a termés­­biztonság megteremtésének egyik legjelentősebb eszköze a hatékony mezőgazdasági vízfelhasználás. Az öntözés­­fejlesztési beruházások során figyelembe kell venni az alternatív vízkészletek által biztosított lehetőségeket, így hozzájárulva a Vízkeret Irányelv (VKI) célkitűzéseinek megvalósításához, egyensúlyt teremtve az érintett víztes­tek állapotára gyakorolt hatások mérséklése és a fejlesz­tési tevékenységek között! TERMŐTALAJ VESZTESÉG - A HASZNOSÍTHA­TÓ MEDERANYAG DILEMMÁJA A talaj hihetetlenül gazdag, csodálatos „élőhely”, nélküle nincs élet a földön. Működése pedig alapvetően a víztől függ. Víz nélkül ásványi szemek összessége, ami a víz által termékenyül meg és válik „termőhellyé”. Évente 20 millió, percenként 23 hektár termékeny terület tűnik el Földünkön az aszály és sivatagosodás következtében, azaz válik a talaj terméketlenné - a víz hiánya miatt. Magyarország jelentős részén évtizedek óta az eró­zió következményei jelentős vízgazdálkodási (vízrende­zési, vízminőségi és vízháztartási), öntözési, talajvédel­mi és termőhelyi problémának számítanak. Kisvízfolyá­soknál, állóvizeknél, öntözővíz, belvíz, árvíz és kettős működtetésű csatornáknál gyakorlatilag a medertérben felhalmozódó lágy üledék valójában az az értékes ter­mőtalaj, amelyre az Alaptörvény szerint mindenkinek vigyáznia kellene. A mezőgazdasági termőterültre vetítve jelenleg Ma­gyarországon átlagosan minimum 0,5 cm az évente eltű­nő termőtalaj mértéke. Ezen rohamos mértékű vesztesé­get, ha nem állítjuk meg, és nem fordítjuk vissza, akkor néhány évtizeden belül a magyar mezőgazdaság számára rendelkezésre álló földterület termőképessége olyan ala­csony lesz, hogy az ország nem lesz képes ellátni saját magát sem mezőgazdasági terményekkel. E folyamat megállítása tehát nemzetgazdasági érdek, mely Magyarország jövő felnövekvő generációja számára létfontosságú kérdés, amely két területet érint: • a medrekben jelenleg már meglévő talajjavító me­deranyagot lehetőség szerint valamilyen országos program alapján minél előbb a termőterületre visz­sza kell juttatni. Ezzel egyrészt lassítjuk a termőta­laj további csökkenését, másrészt az árvizek és belvizek negatív hatásait, az általuk okozott erózi­ót is csökkenteni tudjuk, valamint • a termőtalaj vízmedrekbe való bejutását minél ha­tékonyabban meg kell előzni. A mederiszap elsősorban a környező területről bemo­sódott, mezőgazdaságból származó termőföldet tartalma­zó értékes anyag, melynek elhelyezését, és ezáltal eltávo­lítását akadályozza, hogy ez az anyagfajta önállóan nincs jogszabályban szabályozva. A XX. század végéig ezt az anyagfajtát a mezőgazdaság kotrás után örömmel fogadta és kihelyezte a termőterületekre. Jelenleg, a jogszabályi keretek hiánya miatt a hatósági kezelése - annak ellenére, hogy ez egy értékes anyag - mára hulladékként minősíti. Emiatt számos vízfolyásból, csatornából az érintett keze­lő vagy a parti sávban kényszerül elhelyezni a mederisza­pot, vagy rendkívül költséges módon lerakóra szállítja el. Ez a gyakorlat a mederiszap eltávolítást erőteljesen visz­­szavetette, miközben a medrekben a leülepedett iszap mennyiségének növekedésével csökken annak szállítóké­pessége, ugyanakkor a vízfolyásokból a mezőgazdaság számára egyre több öntözővizet kellene biztosítani. A mederiszap megnövekedése a vízkárelhárítási - azaz árvizes vagy belvizes - helyzetben élet- és vagyonvédel­mi problémákat is okozhat, mivel az érintett vízfolyás csapadékvíz befogadó is, nem beszélve a depóniák kiala­kítása következtében növekvő belvízveszélyekről. A mederiszap körforgásos gazdaságba való áthelyezé­se az anyag természeténél fogva egyszerű, a hulladék státuszból kivett mennyisége nemzetgazdasági szinten is jelentős érték. A mederiszap túlnyomó többsége a mező­­gazdaság számára értékes anyag, melyet szabályozott és ellenőrzött módon vissza kell juttatni a termőterületre. A jogszabályi keretek kialakításán túl rendkívül fontos, hogy a mederiszapra értékes anyagént tekintsenek mind a gazdák, mind a lakosság, mind pedig a hatóságok. Kimondható, hogy a hasznosítható mederanyag parti sávban, tározókban történő elhelyezése vagy hulladékként való elszállítása nemzetgazdasági, mezőgazdasági, víz­gazdálkodási és talajvédelmi szempontból is fenntartha­tatlan állapot, káros gyakorlat! Az agropotenciál csökkenés megállítása A mederanyag eltávolítása a mederkezelő problémája és feladata, de - mint láttuk - mezőgazdasági és talajgaz­dálkodási szempontból kritikus fontosságú, hogy ez az anyag visszajusson a termőföldre, illetve, hogy az újra­termelődés minimalizálódjon. E kérdéskör komplex vizs­gálata egy önálló stratégiai elemzést kíván, így itt csak néhány megállapítást teszünk és egy gyakorlati példát mutatunk be. Az agropotenciál fogalom meghatározások alapján könnyen belátható, hogy nincs egyetlen számítási meto­dika és/vagy térkép. Természetesen vannak gyakorlatban megvalósult számítások, ilyen pl. a talajhangsúlyos "100 pontos" rendszer. A tál aj értékszám érzékelteti a talaj termékenységét, amely 1-től 100-ig terjedő pontértékkel közelíti meg a talaj minőségben fennálló különbségeket. Ahhoz azonban, hogy a természeti viszonyok összessé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom