Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
27 Murányi Gábor: A körkörös gazdasági modell kiaknázása a területi vízgazdálkodásban vízerőhasznosítás részesedése az energiaszektorban 10%ról várhatóan 14%-ra emelkedne a meglévő több, mint 19 ezer vízerőmű mellé tervezett újabb 5,5 ezer vízerőmű megépülésével, az energiaátmenethez való hozzájárulásuk elhanyagolható volna. A kis vízerőművek (P< 10 MW) létesítése sem megoldás, ugyanis a környezetre gyakorolt hatásuk aránytalanul súlyos az energiatermelésben betöltött kis szerepükhöz képest. Ezért, mivel az Európai Zöld Megállapodásban vállalt kötelezettségek tükrében elfogadhatatlanok a biodiverzitásra és a természetre káros beruházások, kérik, hogy új vízerőmű létesítési projektek már ne támogasson az Európai Unió, helyette a meglévő vízerőművek rehabilitációjába és az elavult műtárgyak elbontásába invesztáljanak (EEB 2020). A fent kirajzolódó ellentétek feloldása lehet a tisztított szennyvízre épülő vízenergia hasznosítás. Például a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen egy Archimédesz-turbina üzemel, a csiga átmérője 234 cm, a dőlésszöge -22°, az esésmagasság pedig több, mint 3 méter. A termelt energia a befolyó szennyvíz mennyiségétől függően 45-63 kW között változik, átlagosan 53 kW, a napi szinten termel energia kb. 1,27 kWh. Ez alapján a beruházás megtérülési ideje kb. 8-10 év (Váci 2017). A másik megújuló energiaforrás hazánkban a geotermikus energia. Ezt köszönhetjük annak, hogy a geotermikus gradiens Magyarország területén meghaladja a világátlagot. A termálvízzel történő fűtés főleg a Dél-Alfóldön nagyjelentőségű, míg a turisztikai célú hasznosítás országosanjelen van. A rendelkezésre álló készletekkel történő gazdálkodás nehézkes, mert a készletek mennyiségi adatai nem állnak rendelkezésünkre. A használt termálvizek elhelyezésére különös gondot kell fordítani, mert felszíni víztestbe vezetve azok ökológiai állapotának romlását is eredményezheti, tekintettel a magas sótartalomra és a hőterhelésre. Szükség volna a felszín alatti vizekre vonatkozó mennyiségi igénybevételi határtértékek meghatározására (OVF 2017). Az óvatos becslések szerint a rendelkezésre álló hasznosítható hazai földhő mély geotermikus potenciálja 65-70 PJ/év, a sekély mélységű, hőszivattyús technológiai pedig 30-40 PJ/év körüli. A jelenleg hasznosított 6 PJ/év geotermikus energiához viszonyítva nagy stratégiai tartalékkal rendelkezünk. Mivel a hazai fűtésihűtési célú energiafelhasználás 90%-a földgáz alapú, ennek jelentős hányada megtakarítható lenne a geotermikus energia kiaknázásával. A hordozóközeget jelentő termálvíz készletek azonban végesek, ezért csak úgy lehetséges fenntartható módon fejleszteni a geotermikus energia kitermelését, ha a lehűlt víz visszasajtolásra kerül a víztartó rétegbe. A fenntartható geotermikus projekt létrejöttéhez három feltételnek kell teljesülnie: • alkalmas hidrogeológiai és földtani adottságok; • megfelelő szerkezetű és méretű (hő)piac; • stabil és kiszámítható gazdasági és jogi környezet. A folyamatban lévő kockázati alap jelentősen javíthatja a geotermikus szektor tőkevonzó képességét (Szanyi és társai 2021). Vízminőségi kárelhárítás A felszíni és a felszín alatti vizeket érő szennyezések általában havária események következményei, azok nem jelezhetők előre. Magyarországon átlagosan 2-3 naponta történik valamilyen vízminőséget veszélyeztető esemény (OVF 2017). A vízminőségi kárelhárítást a körkörös gazdaság felől szemlélve úgy fejleszthetjük, ha a szennyezőanyagot tudjuk integrálni valamely anyagkörforgalmi rendszerbe. Ez ásványolaj származékok, nehézfémek, kémiai vegyületek, mikromüanyagok és gyógyszermaradványok esetében nehézkes. Bár utóbbi kettő esetében intézkedésijavaslat kidolgozása várható az Európai Zöld Megállapodás keretében. Nagyobb átmérőjű szennyezőanyagok esetén már a szűrés, mint technológia szóba kerülhet. Ilyen például a Dunán, Budapesten vízre bocsátott folyami hulladékszűrő hajó, ami a PÉT Kupa (https://petkupa.hu/lm_HU/) csapatának szervezésében, a CLEAR RIVERS, a BME, az ING Bank és több más támogató segítségével valósult meg, teljes egészében újrahasznosított műanyagból. A Tiszán több éve megrendezésre kerülő PÉT Kupa során a versenyzők szemetet gyűjtenek, majd szétválogatják azt és szelektív hulladékgyűjtőkben helyezik el őket, ahonnét újra felhasználásra kerülnek. Az „I. PÉT Flotta” 2013-ban, 4 PÉT hajóval rajtolt el - ugyanis a versenyzők maguk is PÉT palackokból épített tutajokon hajóznak. A PÉT Kupa egy egyre népszerűbb civil kezdeményezés, egy verseny, egy TV műsor és egy csodás kaland. Hasonló nemzetközi kezdeményezés a „The Ocean Cleanup”, melyben az óceánok megtisztítása mellett a folyókon érkező, lebegő szennyezőanyagok szűrésére is fókuszálnak. A folyami „elfogó hajók” (https://theoceancleanup.com/riversf) már több ország folyóin teljesítenek szolgálatot. Működésük a következő: az úszómű felvízi oldala és a part között egy uszadékterelőt feszítenek ki. A katamarán kialakítású hajótestben foglal helyet a szalagszűrő, az áramlás ide sodorja be az uszadékot. Innét a szalag az uszadékot egy kötött pályán mozgó elosztó kompra juttatja. A komp automatikusan osztja szét a begyűjtött uszadékot hat konténer között. Az egyenletes szétosztást szenzor rendszer biztosítja. A 6 db konténer összesen 50 m3 tároló kapacitást biztosít. Miután a konténerek mindegyike megtelt, egy tolóhajó elvontatja a konténereket tartalmazó bárkát. A konténerek ürítését követően a bárkát vissza kell juttatni az elfogó hajóhoz. A hajó automatikusan küldi az értesítést a kezelőknek, ha a konténerek ürítésére vagy egyéb beavatkozásra van szükség. Tógazdálkodás A tógazdálkodás a tavak vízháztartásának szabályozására, fenntartására és hasznosítására irányul. A hazánkban jellemző sekély tavak közös jellemzője a környezeti hatásokkal szembeni fokozott érzékenység. A Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó nemzetgazdasági jelentőségű, fejlesztést és természeti értékeik megőrzésüket igénylő, európai jelentőségű víztestek. Nagyobb tavaink mellett kb. 80 km2 összterületű, rekreációs, gazdasági és ökológiai jelentőségű állóvíz található. A Duna és a Tisza völgyében pedig 236 db holtág található, melyek kihasználása eleddig elmaradt a bennük levő lehetőségekhez képest. Ezen holtágak állapota többnyire leromlott, beavatkozás híján rövidesen menthetetlenek lesznek. Holott, ezek hasznosítása előnyt jelenthetne nem csak a turizmus, településfejlesztés, vízgazdálkodás és természetvédelem szempontjából, hanem az agrárium (halgazdálkodás) és a mikroklímára gyakorolt hatás felől nézve is (OVF 2017). A tógazdálkodás,
