Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
28 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám vagyis a tavak, a körforgásos rendszerben lehetőséget biztosítanak a más iparágakból érkező, kellő mértékben megtisztított vizek fogadására és újrahasznosítására, továbbá részei lehetnek a korábban ismertetett szakági célok megvalósításának (áradásból vagy belvizekből származó többlet vizek befogadása). Térségi vízszétosztás A ma meglévő, a területi egyenlőtlenségek ellensúlyozását célzó vízszétosztó hálózatok már nem elégitik ki az igényeket. A vízszolgáltatás biztonságát további területeken csak új elosztóhálózatok létesítésével lehet kezelni (OVF2017). A körkörös modellben működő, új vízgazdálkodási rendszerben fontos szerep jut a vízszétosztó hálózatoknak. A rendelkezésre álló többlet vizeket ezek segítségével juttathatjuk el azok új felhasználási helyére. Az új rendszerek létesítésénél figyelembe kell venni a már meglévő hálózatokat (pl. Tisza-Körös Völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer - TIKEVIR), a hálózati elemek funkcióit azonban felül kell vizsgálni az új szemlélet szerint és olyan integrált rendszert létrehozni, mely a vízmegtartást elősegíti, a többlet vizeket eljuttatja azok újrahasznosulási helyére - tározókba, felszín alatti vízpótló létesítményekbe, tavakba, mezőgazdasági öntözőrendszerekbe. ÖSSZEFOGLALÁS A Nemzeti Vízstratégiában TRVG szakági felosztását követve bemutatásra kerültek az egyes szakágak kapcsolódási lehetőségei a körkörös gazdasághoz, elsősorban az NWRM és MAR (irányított felszínalatti vízpótlás) eszköztárán keresztül. Mivel a vízgazdálkodásban paradigmaváltásra van szükség, egyes szakági elemek már összevontan jelentek meg, de továbbra is az integrált vízgazdálkodás szemléletét követve kell az új irányokat kijelölni. Az új TRVG rendszerében az egyes szakágak között a határvonalak elmosódni látszanak, a rendszereknek össze kell kapcsolódniuk és együtt is kell működniük, mint ahogyan a vízgyűjtő terület is egy egységet alkot. Felsejlik egy olyan rendszer képe, amelyben az áradások vizei tározókba kerülnek, majd onnét tovább vezetésre a folyóktól távolabb eső területek felé, végezetül pedig a célzott felszín alatti vízpótlás valósul meg. A belvíz pozitív hatásként jelentkezik, a víz visszatartásával szintén a felszín alatti készletek, illetve tározók, tavak vízpótlása történik meg. A szennyvíz - amig van lakossági fogyasztás - szinte korlátlanul, minden évszakban rendelkezésre áll. A települések kommunális szennyvize, az ipari és mezőgazdasági eredetű szennyvizek megfelelő mértékű tisztítást követően az új vízszétosztó hálózatba kerülnek. Ez esetenként szivattyúzási igénnyel is társul, de a belvizek átemelési igényének mérséklésével az erre a célra szánt állami költségvetés egy része a szennyvíztelepek üzemeltetésére fordítható. így lehetne akár egy magasvezetésű tisztítottszennyvíz-csatoma is a Homokhátságon. A mesterséges csatornákban a vízi élőlények számára „barátságosabb” turbinákkal, pl. Archimédesz-csigával vízerő hasznosítás is megvalósulhatna - természetesen a megfelelő előkészítés, költség-haszon elemzés és stratégiai környezeti vizsgálat elkészültét követően. A feltöltött felszín alatti vízkészletek aszályos időszakban táplálják a patakok, folyók vizét, így a legkisebb vízszintek emelkedése, a vízjárás kiegyenlítődése várható. Ezzel a hajózhatósági feltételek is javulhatnak. A folyókon érkező szennyezések, nagyobb uszadékok már most is kiszűrhetők, némi munkával újrahasznosíthatok vagy ártalmatlaníthatok. Remélhetőleg a további fejlesztések és innováció hatására hamarosan a mikroszennyezők is eltávolíthatóvá válnak. A bemutatott példák rámutatnak lehetőségeink sokrétűségére. Hazánk új vízgazdálkodási és tájgazdálkodási koncepcióját közösen kell kialakítanunk, szakmák közti együttműködéssel, kompromisszumos megoldások mentén. IRODALOMJEGYZÉK 2000/60/EK (2000). Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról. In: Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 15/5, Brüsszel, pp. 275-346. Álam M. F., Pavelic P. (2020). Underground Transfer of Floods for Irrigation (UTFI): Exploring Potential at the Global Scale. International Water Management Institute (IWMI), Colombo, Sri Lanka. Andrásfalvy B. (1973). A Sárköz és a környező Dunamenti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. VÍZDOK - Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda, Budapest. Arup, Antea Group, Ellen MacArthur Fundation (2018). Water and Circular Economy: White paper. Online: https://nextgenwater.eu/wp-content/uploads/2018/10/Water_and_circular_economy-Co.Project_White_paper.pdf (Hozzáférés dátuma: 2021.05.27.) cbec (2017). Natural Flood Management Toolbox. Online: https://catchmentbasedapproach.org/learn/natural-flood-management-toolbox-a-7-step-guide-to-developing-a-nfm-scheme/ (Hozzáférés dátuma: 2021.05.28.) Derts Zs., Koncsos L. (2012). Flood Risk Mitigation in the Tisza Valley by Deep Floodplain Reservoirs: The Effect on the Land Use. Journal of Environmental Science and Engineering B1. pp. 34-40. Dillon P., Pavelic P., Page D., Beringen H., Ward J. (2009) . Managed aquifer recharge: An introduction. Waterlines Report Series No. 13, 76 p. EEB (European Environmental Bureau) (2020). No more new hydropower in Europe: a Manifesto. Online: https://mk0eeborgicuypctuf7e.kinstacdn.com/wp-content/uploads/2020/10/2020-10-28-Stop-new-hydropowerin-Europe.pdf (Hozzáférés dátuma: 2021.06.20.) Fekete E., Kozák P., Barla E., Fiala K., Vidács L. (2010) . Komplex vízvisszatartási program a Nagyszéksóstó (Mórahalom) vízrendszerében. Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged. FryJ. J„ SchleissA., CoráE. (2019). HYDROPOWER EUROPE Strategic Industry Roadmap Draft Structure. Online: https://cordis.europa.eu/project/id/826010/results (Hozzáférés dátuma: 2021.06.20.) Gábris G., Tímár G., Somhegyi A., Nagy I. (2004). Árvízi tározás vagy ártéri gazdálkodás a Tisza mentén. II. Magyar Földrajzi Konferencia. 2004. szeptember 2-4. SZTE TTK, Szeged. Hercig Zs., Szatzker P. (2021). Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című, LIFE 16
