Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
22 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám A módszer lényege, hogy víz kivezetése már az árhullám emelkedő szakaszában, a középvízi mederből való kilépéssel egyidőben megkezdődne, a tározótér feltöltése fokozatosan történne meg, kisebb műtárgyméret mellett, a tározóteret pedig a természetes terepalakulatok (magaspart) jelölik ki, csak ott kell töltésépítéssel a területet határolni, ahol ez a magaspart jelleg nem biztosított (Gábris és társai 2004). Ahhoz, hogy a konfliktushelyzeteket csökkentsük, alkalmazkodni kell a már meglévő közlekedési infrastruktúra nyomvonalaihoz, illetve tekintettel kell lenni a településekre és nagyobb gazdasági létesítményekre is. Ezeket szükség esetén körtöltéssel ki lehet zárni a mélyártér elöntésre szánt területéből. Az elöntés szintjét pedig úgy kell meghatározni, hogy az az ártéri gazdálkodás növénytársulásait ne érintse kedvezőtlenül, vagyis az átlagos elöntés legfeljebb 1,5-2 méter legyen. Egy Csongrádtól délre eső mintaterületen, a Tisza bal partján lévő mélyártéri területen a koncepció hidrodinamikai modellezéssel vizsgálatra került. A kapcsolt 1D-2D HEC-RAS modell kalibrációja és validációja történelmi árhullámok segítségével történt. A beeresztő műtárgy küszöbszintje 78 m B.f. szinten helyezkedett el minden vizsgált esetben. A tározó kapacitása 81 m B.f. szint mellett 52 millió m3, 82 m B.f. szint mellett pedig 63 millió m3. Elsődlegesen a 81 m B.f. üzemi vízszint került vizsgálatra. Egy 20 méteres összes szabad nyílású műtárgy esetén is a kívánt víztérfogatot az árhullám felszálló ágában ki lehet ereszteni, ekkor az döntési idő kb. 10,5 nap, a kialakuló vízmélység átlagosan 2 méter. A 4. ábrán látható, hogy az elöntés során sebességek jellemzően 0,2 m/s alatt maradnak, kivéve a beeresztő műtárgynál (szürke nyíllal jelölve) ahol 0,7-0,9 m/s is kialakulhat, illetve a csatornákban, ahol 0,2-0,6 m/s közötti értékek fordulnak elő. 4. ábra. Sebességek a csongrádi mélyártéren, mélyártéri üzemrend mellett (v, [m/s]) (Saját munka) Figure 4. Velocity field in the deep floodplain near Csongrád, in case of deep floodplain storage method’ (v, [m/s]) (Own work) A kiválasztott pillanatkép a legnagyobb sebességeket mutatja, a tározó vízszintjének emelkedésével a sebesség lecsökken. Az 5. ábrán szemléltetett elöntés egy összesen 50 m szabad nyílású műtárgy szimulációját mutatja egy kiragadott időpillanatban, mely jól jellemzi az elöntés sajátságait. 5. ábra. Sebességek a csongrádi mélyártéren, árvízcsúcs csökkentő üzemrend mellett (v, [m/s]) (Saját munka) Figure 5. Velocity field in the deep floodplain near Csongrád, in case of flood peak reduction method' (v, [m/s]) (Own work) Ekkor árvízcsúcs csökkentés történt. A védvonal töltéskorona szintje 86 m B.f., a zsilipek nyitása a Tisza beeresztő műtárgy feletti szelvényében mért 85 m B.f. vízszintnél történt meg. Látható az árasztás front szerű jellege. A beeresztő műtárgynál a sebesség elérheti akár a 3 m/s értéket is, de a tározótérben is inkább a 0,2 m/s feletti sebesség érvényesül. A tározótér feltöltés ebben az esetben csak 8 órát igényel a 81 m B.f. szintig. Mivel a mélyártéri üzemrendben a tározó feltöltése az árhullám tetőzésétől időben távolt történt meg, arra nem gyakorolt hatást, csak a felszálló ág vízszintjét tudta mérsékelni. További vizsgálatra érdemes a teljes Tisza-völgy mélyártéri rendszere, az üzemrend optimalizálásával. Ugyan egy mélyártéri tározó nem lehet olyan hatékony, mint egy VTT tározó, egy egész mélyártéri tározólánc megfelelő üzemeltetés mellett már összemérhető eredményeket mutathat (Koncsos 2006). Csak tározókra alapozni azonban továbbra sem lehet az árvíz elleni védekezést. Szükséges volna tehát egy új árvízvédelmi rendszer biztonsági filozófiaijának kidolgozása, melyben érvényesül a „legolcsóbban biztonságot vásárolni a kockázat csökkentésével és élhető világot teremteni a természeti adottságokhoz szabott mérnöki beavatkozásokkal” elv (Koncsos 2011). Ennek az új filozófiának lehetne az egyik eleme a mélyártéri „szelíd” elárasztás is. Az árvíz kockázatának csökkentése mellett a tározóterületen beszivárgás és párolgás is történik. Vagyis a rendszer megfelel a körkörösség elvárásának és egyben a természetre alapozott vízvisszatartásnak is. További lehetőség a mélyártéri területről a víz átvezetése és további hasznosítása. A csongrádi mintaterülettől nyugati irányban található a Csongrádi Kónya-szék Természetvédelmi Terület, mely vízháztartási problémákkal küzd (Margóczi és társai 2016). A területen található Vidre-ér völgyének domborzati adottságait figyelembe véve a természetvédelmi terület vízpótlása gravitációs úton megoldható, a csongrádi tározó 82 m B.f. töltési szintje esetén (Murányi 2019).
