Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 3. szám
16 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 3. szám A körkörös gazdasági modell kiaknázása a területi vízgazdálkodásban Murányi Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. (muranyi.gabor@emk.bme.hu) Kivonat A klímaváltozás hatásai érzékelhetők a vízgazdálkodásban, a csapadékok térbeli és időbeli eloszlása egyre kedvezőtlenebbé válik, az időnként jelentkező nagy csapadékesemények közt pedig szárazság alakul ki. E mellett kezelni kell az árvíz, a belvíz és az aszály kockázatát is. A területi vízgazdálkodás jelen helyzetben felülvizsgálatra szorul, új stratégia kidolgozása szükséges, mely javítja a meglévő rendszerek rugalmasságát és integrálja azokat egy olyan természet-alapú rendszerbe, mely megfelel a körkörös gazdaság elvárásainak is. A körkörösség ebben az esetben a víz- és a talaj körforgásának zárását jelenti, elősegítve a vízkészletek megújulását és az erodált termőtalaj visszapótlását. Az új rendszer eszköztárát a természetes vízmegtartó megoldások és a célzott felszín alatti vízutánpótlás adják. Először ismertetésre kerül az eszköztár, majd a területi vízgazdálkodás egyes szakágait számba véve bemutatásra kerülnek nemzetközi és hazai példák a jó gyakorlatokról. A felmerülő konfliktus helyzetek sem maradtak ki, ezek feloldási lehetőségei is megjelennek. Végezetül egy olyan új stratégia körvonalai rajzolódnak ki, amely klímaadaptív és természetközpontú megoldásaival Magyarország vízkészleteinek gyarapodását segíti. Kulcsszavak Természetközeli megoldás, mélyártér, víz visszatartás, vízpótlás, hajózás, megújuló energia._____________________________________ Exploitation of the circular economy model in territorial water management Abstract The effects of the climate change are sensible in the water management. In Hungary, the spatial and temporal distribution of precipitation will be more unfavorable. Between the large precipitation events the phenomena of aridity occurs. Along these problems, the risks of flood, inland excess water and drought need to be handled. The territorial water management need a review in this situation. The development of territorial water management is necessary, to increase the efficiency and flexibility of the existing water systems and integrate them into the new nature-based system that meets the requirements of the circular economy. In this case, the meaning of circularity is equal to the closing of water and soil cycle. The replenishment of water resources and soil is the aim of the circularity. The Natural Water Retention Measures and the Managed Aquifer Recharge are tools of the new territorial water management system. This paper gives a brief description of these tools and shows the circular possibilities of each territorial water management discipline through international and Hungarian examples. Conflict situations have not been left out either and the possibilities for resolving them also appear. Finally, the outlines of a new strategy are emerging, which will help Hungary to increase its water resources with its climate-adaptive and nature-based solutions. Keywords Nature-based solution, deep floodplain, water retention, water replenishment, inland water navigation, renewable energy. BEVEZETÉS A területi vízgazdálkodás (a továbbiakban: TRVG) alatt általában egy komplex, nagyobb térségre jellemző vízkormányzási stratégiát értünk, úgymint árvízvédelem, belvízvédekezés, sík- és dombvidéki vízrendezés, azaz vízkárelhárítás, továbbá mezőgazdasági vízgazdálkodás, térségi vízszétosztás, folyó- és tógazdálkodás, vízi utak, vízenergia-hasznosítás, azaz vízhasznosítás. Összegezve, a TRVG célja a kockázatok csökkentése, melynek feladatai megoszlanak a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás között. Hazánkban a túlzott vízbőség sokszor gátat szab a növénytermesztésnek a síkvidéki területeken, míg dombvidéki területeken a lefolyás okozta erózió jelenti inkább a kockázatot. Az elmúlt időszakban a klímaváltozás, a gazdasági növekedés igénye és a területfejlesztések, területhasználatok alakulásának egy hármas problémája nehezíti az TRVG egyes szakterületeinek működését (Nováky és társai 2011, OVF 2017). Mivel a kockázat Bayes-féle fogalma szerint a veszteség várható értéke a károkozás mértékének és a kárt előidéző esemény bekövetkezési valószínűségének szorzataként áll elő, ez előre vetíti, hogy a kockázat csökkentés két irányból közelíthető meg. Vagy a kárt okozó esemény bekövetkezésének valószínűségét kell csökkenteni, azaz invesztálni a vízkárelhárításba, vagy a károkozás mértékét kell mérsékelni, ami jelentheti például a meglévő vegetáció cseréjét szárazságtűrő növényfajokkal, ha a szárazság kockázatáról beszélünk, de jelentheti akár a területhasználat váltását is. A klímaváltozás tükrében szükséges az egyes beavatkozásokat értékelni. Ugyan a klímamodellek megbízhatósága, a jövőre adott becslése megkérőjelezhető a túl sok befolyásoló paraméter végett, különösen, ha a kistérségi lépték felé haladunk, általánosan elfogadhatjuk, hogy gyakoribbá fognak válni az időjárási szélsőségek (hőhullámok, nagycsapadékok) és ezek intenzitása és tartóssága is növekedni fog. Az 1961-1990- es időszakhoz viszonyítva 2021 -2040-es években Magyarországon a hőmérséklet növekedése várható éves és évszakos szinten is, mely az Alföldön lesz a legjelentősebb és a Dunántúlon lesz a legkisebb mértékű. A csapadékos napok számában inkább csökkenés várható, ugyanakkor növekedni fog a nagyobb csapadékok gyakorisága és a száraz időszakok hossza. Ez a tavak vízháztartásának romlása felé mutató folyamatot jelent. A hőmérsékelt emelkedésével a párolgás növekedése rendkívül kedvezőtlenül érint-
