Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
56 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám Szolnokig (Vágás és Bezdán 2015). A folyamatok hatásaként Szegednél már alig szállítódik fenékhordalék (110 m3/év), ugyanakkor a lebegtetett hordalékhozam 12,2 millió m3 évente (Bogárdi 1971). A mederszabályozások eredményeként a meanderező meder bevágódik, és a jellegzetes akkumulációs formák (pl. szigetek, övzátonyok, oldalzátonyok) eltűnőben vannak. A Tisza Rahó és Mindszent közötti kb. 750 km-es szakaszán összesen 41 helyen, míg 10 mellékfolyó torkolat-közeli szakaszain további 19 helyen gyűjtöttünk mintát (1. ábra). A mintagyűjtést 2019 augusztusában, kisvizes időszakban végeztük: az aktuális vízszint felett 10-50 cm-rel magasabban frissen lerakodott üledéket gyűjtöttük be. 1. ábra. A mintavételi pontok elhelyezkedése a Tisza (1-41) és a mellékfolyók (A-K) mentén (Megjegyzés: A fekete rövid vonalak a szakaszhatárokat jelölik.) Figure 1. Location of the sampling sites along the Tisza River (1-41) and on the tributaries (A-K). (Note: The short black bars reflect the limits of the sections.) MÓDSZEREK Mivel a begyűjtött minták szemcseösszetétele a durva kavicsostól az agyagos-homokosig széles skálán mozgott, az összehasonlíthatóság kedvéért csak a 2 mm alatti frakciót használtuk. A szervetlen üledéket 1,8 g/cm3 sűrűségű cinkklorid oldattal választottuk el, míg a szerves anyagot hidrogén-peroxiddal roncsoltuk (Atwood és társai 2019). Az így elválasztott közepes méretű (0,2-2 mm) mikroműanyagokat fénymikroszkóp segítségével azonosítottuk, elkülönítve a szálakat, gömböket és foszlányokat (2. ábra). A minták szemcseösszetételét Fritsch Analysette 22 MicroTec plus segítségével határoztuk meg. 2. ábra. Különböző mikroműanyag típusokról készült mikroszkópos felvételek (Megjegyzés: A: foszlány, B: szál, C: gömb) Figure 2. Various microplastic types under microscope (Note: A: fragment, B: fibre, C:pearl) EREDMÉNYEK Folyásirány szerinti változások a Tisza mentén A 2019-es minták elemzése azt mutatja, hogy a felsőtiszai minták átlagosan 15%-al több mikroműanyagot tartalmaztak (3430±1834 db/kg) mint a közép-tiszaiak (2968±2093 db/kg). A kárpátaljai mintavételi pontokon az átlagos szennyezettség (3810±1826 db/kg) jóval meghaladja a hazai Felső-Tiszán mértet (2004±1084 db/kg) és a teljes magyar szakasz átlagát (2825Ü991 db/kg) is. A teljes vizsgált szakasz leginkább szennyezett üledékeit (4383±1589 db/kg) Rahó és Tiszalonka (1-6. sz. mintavételi pont) között gyűjtöttük (3. ábra). A mintavétel során jól látható volt, hogy ezen a völgyi szakaszon közvetlenül a Tiszába szórják a kommunális hulladékot, így rengeteg szemét (makroműanyag) akadt fenn a zátonyokon és a faágakon a víz fölött, és a beömlő patakok is erős makroműanyag szennyezettséget mutattak. A mintákban itt volt a legmagasabb a műanyagszálak aránya (98,5%), viszonylag kevés foszlány fordult elő (13-57 db/kg), és néhány nagyobb mikroműanyagot is találtunk (13-39 db/kg).
