Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
Kiss Tímea és társai: A Tisza és mellékfolyói üledékében a mikroműanyag szennyezettség értéke Rahó és Mindszent között 57 A Felső-Tisza alsó feléről származó üledékek Aknaszlatina és Tivadar között (7-18 sz. pontok) kevésbé voltak szennyezettek mikroműanyaggal (2874Ü792 db/kg) és makroműanyag is kisebb arányban volt jelen a mintákban. Itt a települések kissé távolabb vannak a Tiszától, így feltételezésünk szerint a szennyvizek közvetlen beeresztése és a szemét beszórása is kisebb mértékű lehet. A legmagasabb szennyezettséget (7533 db/kg) Huszt (11. sz) felett mértük, majd innen fokozatosan csökkent a mikroműanyagok mennyisége az üledékben, és Tivadarnál (18. sz) már csak 729 db/kg volt. A szálak aránya 95%-ra csökkent, és a foszlányok aránya nőtt meg. 3. ábra. A Tisza és mellékfolyói üledékében lévő mikroműanyag tartalom (db/kg), illetve azok morfológiai típusai Figure 3. Microplastic content of the sediment samples collected along the Tisza River and its tributaries, and the main microplastic types A Közép-Tisza is két szakaszra osztható a mikroműanyagok mennyisége alapján. A felső szakaszon, Gergelyiugomya és Tiszapalkonya között (19-29. sz. pontok) csupán átlagosan 2 334±2 042 db/kg szemcse rakódott le, így ez a teljes vizsgált Tisza legkevésbé szennyezett része, ahol sem foszlányok, sem nagyobb mikroműanyagok nem fordultak elő az üledékben. Ugyanakkor Dombrádnál (24. sz. pont) mértük a Tisza legmagasabb szennyezését (8 067 db/kg), ami feltételezhetően helyi okokra vezethető vissza, de ennek tisztázásához további mérések szükségesek. A Közép-Tisza alsó fele Tiszakeszitől Mindszentig (30-41 sz. pontok) erősen szenynyezett (3549±2049 db/kg), hiszen 53%-al több mikroműanyagot tartalmazott az üledék, mint a felette lévő szakaszon. A foszlányok és nagyobb szemű mikroműanyagok mennyisége 7,3%-ra nőtt, bár még itt is a szálak dominálnak. Bár a Felső-Tisza nagy esése és vízsebessége nem biztosít kedvező körülményeket a finomabb szemcsék és a könnyű mikroműanyag darabok lerakódásához, mégis nagy mennyiségben ülepedtek le. Ez arra utal, hogy a természetes befolyásoló tényezőket felülírhatják az antropogén hatások, azaz a jelentős mértékű szennyezés-utánpótlás miatt rakódott le sok mikroműanyag szemcse. Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a kárpátaljai részvízgyűjtőkön a szennyvíz-kezelés igen alacsony színvonalú és mértékű. A további szakaszokon egyre kisebb a szenynyezés mértéke, ami szállítódás közbeni lerakódásra utal (Christensen és társai 2020). Bár a Közép-Tisza alsó felén a települések szennyvíztisztítása már megoldott és a mellékfolyók sem szállítanak jelentős mikroműanyag utánpótlást a Tiszába, mégis sok műanyag rakódott le az üledékekben. Itt a fokozott lerakódást egyrészt magyarázhatja a csökkenő esés és kisebb vízsebesség, a gyakori visszaduzzasztott állapot, illetve azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tisztított szennyvízben is maradhatnak műanyagszemcsék (Donoso és Rios-Touma 2020). Az, hogy a mikroműanyagok döntő hányada mindegyik mintavételi ponton a műanyag szálakhoz tartozott, egyértelműan arra utal, hogy a szennyezés háztartási eredetű, és az élővizekbe kiengedett szennyvízből (pl. mosóvízből) származik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kárpátaljai és romániai részvízgyűjtőkön lévő településeken csupán a háztartások 0-40%-a csatlakozik olyan szennyvízhálózatokhoz, amelyek vizét tisztítják is (Tarpai 2015; World Bank 2015). Ugyanakkor a foszlányok megjelenése arra utal, hogy hol rakódik le a nagyobb műanyagok (pl. PET-palackok) erodálódásával keletkező törmelék. Ennek kitüntetett helye a Felső-Tisza alsó szakasza, ahol már elegendő utat tettek meg a makroműanyagok az erősen szennyezett völgyi szakasztól ahhoz, hogy róluk darabok váljanak le, illetve a Közép-Tisza alsó szakasza, ahol pedig a nagyon alacsony vízsebesség lehetővé teszi ezen nagy felületű műanyagok leülepedését is. Terepi megfigyeléseink szerint a szennyezési gócpontok (>4000 db/kg) olyan helyekhez köthetők, ahol szennyvíz-befolyó található (pl. Tiszalonka), vagy illegálisan raktak le szemetet a mederbe (pl. Fehér-Tisza torkolatközeli zátonya, Huszt), vagy a horgászok látogatják és otthagyják
