Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
48 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 4. sz. VÍZGAZDÁLKODÁSI problémák magyarországon ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSAIK A MAR MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL Magyarországon a vizek visszatartásának és a felszín alatti víz utánpótlásának egyre nagyobb szerepe lesz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, különös tekintettel arra, hogy Magyarország felszíni vizek tekintetében tranzitország. Az országból kifolyó vizek 95%-a külföldről érkezik és mindössze 5%-a származik helyi felszíni lefolyásból. Ezekhez mérten az ország területén leesett csapadék mennyiségét gyakran elhanyagolhatónak tekintik, pedig visszatartásával jelentős víztartalékokat lehetne felhalmozni (Somlyódy 2011). Továbbá a Kárpát-medencére jellemzőek az éghajlati szélsőségek és ehhez kapcsolódóan az árvizes, belvizes és aszályos időszakok váltakozása, melyek gyakran egy hidrológiai éven belül is előfordulhatnak (pl. 2000-ben, ld. Pálfai 2013) és ez komoly problémákat okoz elsődlegesen a mezőgazdaságban. Ezen túlmenően az Alföldön a felszín alatti vízkészletek kihasználtsága 70% körüli, mely a jövőben várhatóan tovább fog növekedni az éghajlatváltozás által előidézett beszivárgáscsökkenés következében (Somlyódy 2011). A leginkább érintett területek elsősorban a folyóktól távolabbi, helyi viszonylatban magasabban fekvő területek (pl. a Duna-Tisza köze, a Nyírség és a Maros-hordalékkúp), ahol már jelentkeznek vízgazdálkodási problémák, több helyen a talajvízszint jelentős süllyedése figyelhető meg (VGT3 JVK vitaanyag 2020). Ezek azok a területek, melyek vízellátási problémáin segíthetne a MAR rendszerek elterjedése. Korábban megfogalmazódott (Paris 2006), de mára egyre inkább növekszik az igény a belvíz és az árvizek (Derts és Koncsos 2012, Dobó és társai 2020), valamint a csapadékvizek (Bíró 2019, Gayer 2019) visszatartására, továbbá a szennyvizek újrahasznosítására (Vermes 2017, Tóth 2018). Ezek a többletvízforrások alkalmazhatóak lehetnének a csökkenő felszín alatti vízszintek megállítására (Pálfai 1995, Szalai 2011, Rakonczai és Fehér 2015), az aszálykori vízhiány csökkentésére (Pálfai 2004, Tamás 2017), a növekvő öntözési vízigény kielégítésére (Ligetvári 2017), valamint a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) helyreállításhoz és fenntartásához (Nagy és társai 2016) is hozzájárulna, melyek szintén jelentős vízgazdálkodási kihívások Magyarországon. A célzott felszín alatti vízutánpótlás, mint módszer megoldási lehetőséget kínál a vízbőség és a vízhiány kiegyenlítéséhez, a stabilabb vízellátás biztosításához és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (5. ábra). Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a magyarországi helyzet ismerete mellett a nemzetközileg alkalmazott módszerek ismerete, továbbá a lehetőségek felmérése, stratégiák kidolgozása, valamint a jogi keretek megteremtése. A célzott felszín alatti vízpótlás Magyarországon eddig még nem zárkózott fel a jelenlegi nemzetközi szinten ismert lehetőségekhez. Azonban most, a vízgazdálkodás, a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság, az öntözés, az erdőtelepítés, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint az ezekhez kötődő stratégiai programok egyre hatékonyabb összehangolása miatt felértékelődött és fontosabbá vált Magyarország számára. E téma további jelentőségét adja, hogy a mezőgazdasági, öntözési célú vízhasználatok (felszíni és felszín alatti) intenzívebbé válása, nemzetközi példák alapján, hosszú távon a talajvízszint csökkenését idézte elő a világ számos országában (Konikow és Kendy 2005, Dőli és társai 2014). Azaz az öntözés és az erdőtelepítés, nem csak a felszínközeli talajnedvesség vagy háromfázisú zónát érinti, mely az agrár szakemberek figyelmének középpontjában áll, hanem a talajvízszint alatti telített zónát is. A MAR megoldás ezt a problémát előzi meg és biztonságosabbá teszi a víz tartós rendelkezésre állását a telített és telítetlen zónában egyaránt. Tehát érdemes lenne megfontolni a MAR módszerek alkalmazását és beépítését az öntözési tervekbe. Ennek jelentőségét a klímaváltozás érzékelhető hatásai még inkább hangsúlyozzák. ...hogy a víz káros bősége a K vízhiány mérséklésére K 1 belvízi legyen fordítható" csökkenő | í víztöbblet (Nemzeti Vízstratégia, 2017) felszín alatti vízszint í m m a árvízi MAR rendszerek, aszálykori vízhiány a V víztöbblet mint megoldási V á lehetőség 9 á I t csapadékvíz hasznosítás / mezőgazdasági vízigény 1 t o 9 o z szennyvíz 1. Helyzetértékelés FAVÖKO-k z á újrahasznosítás 2. Lehetőségek felmérése eltűnése á s 3. Stratégiák kidolgozása 4. jogi keretek megteremtése s 5. ábra. MAR rendszerek alkalmazási lehetőségei a hazánkban jelenlévő vízgazdálkodási problémák megoldásának elősegítésére Figure 5. MAR systems as possible solutions to numerous water management problems in Hungary A megfelelő MAR megoldások megtalálása kutatásban dolgozó és a gyakorlati szakemberek együttműködését igényli. Szükség van természettudományos megalapozottságra a megfelelő hely kijelöléséhez, mérnöki tervezésre a MAR rendszer kialakításához, továbbá ökológiai, mikrobiológiai, kémiai szempontok értékelésére, gazdaságossági és társadalmi vonatkozások bevonására. Ezen túl valamennyi országban a MAR projektek a vízgazdálkodási és vízügyi hálózat, minisztériumok, hatóságok, egyetemek, kutatóintézetek, kivitelezők és üzemeltetők közötti kapcsolatok hatékony erősítését igényli. Az ELTE ENeRAG H2020 projektje „Excellency Network Building for Comprehensive Research and Assessment of Geofluids” kiemelt témaként foglalkozik a MAR rendszerek hatékonyabb elterjesztésével. A projektet többek között az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is támogatja partnerként. A projekt keretében létrejött egy kapcsolat a Milánói Egyetem (UMIL), a Finn Földtani Intézet (GTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai között. Ez lehetővé teszi többek között, a célzott felszín alatti vízutánpótlással kapcsolatos tudáscserét és ezáltal a megszerzett ismeretek itthoni alkalmazását. Ezen túl a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal (MBFSZ) is kialakult egy partneri együttműködés, ahol elindult a DEEPWATER-CE projekt. A projekt célja, hogy a célzott felszín alatti vízutánpótlás közép-európai alkalmazhatóságát vizsgálja, különös tekintettel a klímaváltozás jövőbeli hatásaira. Ennek keretében
