Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 4. szám
Szabó Zs. és társai: A célzott felszín alatti vízutánpótlás nemzetközi trendjei és hazai alkalmazási lehetőségei 49 négy mintaterületre megvalósíthatósági tanulmány is készül, melyek közül az egyik, a Maros-hordalékkúp. Mindkét projekt további célja egy európai uniós iránymutatásokkal összhangban álló útmutató kidolgozása, mely lehetőséget biztosít majd a témában való előrelépéshez és a célzott felszín alatti vízutánpótlás hazai stratégiákba való beépítéséhez. ÖSSZEFOGLALÁS Az elmúlt évtizedekben a célzott felszín alatti vízutánpótlás önálló tudományterületté nőtte ki magát, jelentős mennyiségű nemzetközi szakirodalommal, mind a rendszerek megtervezése, mind a működés során lejátszódó folyamatok kapcsán. Ez a felhalmozott ismeretanyag nagyban segíti az új projektek létrehozását. A tanulmány ebből az ismeretanyagból ad egy rövid szakirodalmi összefoglalót. Magyarországon, a parti szűrésű rendszereken túl, az egyéb vízpótlási módszerekre való igény évtizedek óta jelen van. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kapcsán egyre sürgetőbbé válik a korábbi kizárólag felszíni tározásban és elvezetésben gondolkodó gyakorlat újragondolása, valamint a felszíni és felszín alatti vizekkel való komplex gazdálkodás hatékonyságának növelése. A célzott felszín alatti vízutánpótlás a víz kártékony hatásai ellen való védekezéshez, illetve a szezonális vízhiány csökkentéséhez egyaránt segítséget nyújthat, mely megoldási lehetőségként szolgálhat a területi vízgazdálkodási problémákra. Ehhez kormányzati megértésre, elfogadásra és támogatásra van szükség, továbbá elengedhetetlen a különböző szakterületek (hidrogeológia, mérnöki tervezés, ökológia, mikrobiológia, kémia, társadalom- és gazdaságtudományok) együttműködése, valamint az egyetemek, kutatóintézetek, vízügyi igazgatás, vízügyi cégek, kivitelezők közötti kapcsolatok erősítése. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A tanulmány az ENeRAG projekt keretein belül készült, melyet az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja támogatott, a 810980 azonosító számú támogatási megállapodás alapján és melyben az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) intézményi támogató. IRODALOMJEGYZÉK Bouwer, H. (2002). Artificial recharge of groundwater: hydrogeology and engineering. Hydrogeology Journal, 10(1), pp. 121-142. Csobok V. (1962). Talajvízdúsítás. Hidrológiai Tájékoztató, 2(1), pp. 34-35. Bauer M. (1973). A talajvízdúsítás Hollandiában alkalmazott módszere, erősen szennyezett felszíni vizek tisztítására. Hidrológiai Közlöny, 53. évf. 8. szám, pp. 364-369. Bíró T. (szerk). (2019). Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Konferencia Tanulmányok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 306 p. Daher, W., Pisire, S., Kneppers, A., Bakalowicz, M., Najem, W. (2011). Karst and artificial recharge: Theoretical and practical problems: A preliminary approach to artificial recharge assessment. Journal of Hydrology, 408(3- 4), pp. 189-202. DEEPWATER-CE projekt magyar weboldala: https://mbfsz.gov.hu/futo-palyazatok/deepwater-ce (Hozzáférés dátuma: 2020.04.07.) Derts Zs., Koncsos L. (2012). Flood Risk Mitigation in the Tisza Valley by Deep Floodplain Reservoirs: The Effect on the Land Use. Journal of Environmental Science and Engineering B, 1(1 B). pp. 34-40. Déri J. (1972). Talajvízdúsítás. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató, Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda, Budapest, 162 p. DériJ. (1975). Talajvízdúsítás a vízmérnöki gyakorlatban. Vízügyi Közlemények, 57. évf. 3. szám, pp. 355-380. Dillon, P. (2005). Future management of aquifer recharge. Hydrogeology Journal, 13(1), pp. 313-316. Dillon, P., Pavelic, P., Page, /)., Beringen, H., Ward, J. (2009). Managed aquifer recharge. An introduction waterlines report series 13, 86 p. Dillon, P., Stuyfzand, P., Grischek, T, Lluria, M., Pyne, R. D. G., Jain, R. C., Bear, J., Schwarz, J., Wang, W., Fernandez, E., Stefan, C., Pettenati, M., van der Gun, J., Sprenger, C., Massmann, G., Scanlon B. R., Xanke, J., Jokela, P., Zheng, Y., Rossetto, R., Shamrukh, M., Pavelic, P., Murray, E., Ross, A., Bonilla Valverde, J. P., Palma Nava, A., Ansems, N., Posavec, K., Ha, K., Martin, R., Sapiano, M. (2018). Sixty years of global progress in managed aquifer recharge. Hydrogeology Journal, 27(1), pp. 1-30. Dobó K., Göncz B., Iványi K. (2020). Az árvíz- és belvízvédelem országos helyzetképe. Hidrológiai Közlöny, 100. évf. l.szám, pp. 5-19. Dőli, P., Müller Schmied, H., Schuh, C., Portmann, F. T, Eicker, A. (2014). Global-scale assessment of groundwater depletion and related groundwater abstractions: Combining hydrological modelling with information from well observations and GRACE satellites. Water Resources Research, 50(7), pp. 5698-5720. ENeRAG projekt weboldala: http://enerag.elte.hu/ (Hozzáférés dátuma: 2020.06.12.) Evans, R. S., Dillon, P. (2018). Linking groundwater and surface water: conjunctive water management. In: Advances in Groundwater Governance, Villholth, K. G., López-Gunn, E., Conti, K. I., Garrido, A., van der Gun, J. (eds.), CRC Press, London, pp. 329-351. Fázold A. (1968). Felszínivíz tisztítás talajvízdúsítással. Hidrológiai Közlöny, 48. évf. 6. szám, pp. 264-271. Gale, I. (2005). Strategies for managed aquifer recharge in semi-arid areas. UNESCO-IHP Publications, 30 p. Gayer J. (2019). Gondolatok a települési csapadékvízről. Hidrológiai Közlöny, 99. évf. 3. szám, pp. 77-79. Global MAR Inventory (IGRAC): https://apps.geodan.nl/igrac/ggisviewer/viewer/globalmar/public/default (Hozzáférés dátuma: 2020.06.12.)
