Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)

2020 / 1. szám

Juhász Endre: Visszatekintés a szennyvízelvezetés fejlődésére 33

3. ábra. A rácsszemét rothasztok kialakítása (Garami és társai 1972) Figure 3. Formation of screenings digesters (Garami et. a11972)

4. ábra. A miskolci biológiai szennyvíztisztító technológiai hossz-szelvénye (Lesenyei 1940)

Figure 4. Technological longitudinal profile of the biological wastewater treatment plant in Miskolc (Lesenyei 1940)

Mérleget készítve a közvetlenül a II. világháborút megelőző időszakról megállapítható, hogy a 120 db tízezer főnél nagyobb település közül csak csapadékvíz elvezetéssel 12 település, míg szennyvízcsatornázással 26 rendelkezett. Az ellátott településen élő 4,17 millió lakosból 2,25 millió fő (36,8 %) élvezte a különböző rendszerű csatornázás által elérhető „luxust”. Az ország teljes népességére vonatkoztatva az ellátottsági mutató jóval a 20 % alatt volt. A csatornahálózat összes hossza 1 781 km volt, s ebből csak a szennyvíz elvezetésére csupán 105 km szolgált.

A CSATORNÁZÁS HELYZETE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN

A háborút következő öt év sok mindent átírt. A korábbi fejlesztési elképzelések papíron maradtak, a megkezdett beruházások csak részben készültek el, vagy csirájában haltak el. 1945-től megváltozott az ország státusza, területe, népessége, társadalmi berendezkedése.

A megváltozott élet-értékrend valójában minden vonatkozásban más elvárásokat követelt. Elsőként a háborús károkat kellett felszámolni. Ebbe beleértendők voltak a bombatölcsérektől és belövésektől megsérül víz és csatornahálózatok, szivattyútelepek is (5. ábra). Mindeközben a külföldre menekültek pénzének annulálására államilag gerjesztett iszonyatos infláció szintén terhelte az amúgy is sokat gyötört lakosságot.

A szakágazat területét nézve az a néhány kis szennyvíztisztító, ami létezett, felügyelet nélkül tönkre ment (pl. a kezelőt behívták katonának stb.). Növelte a gondot, hogy

a szennyvizes szakterület korábban sem volt vonzó munkahely, s aki tehette az újjáépítés egyéb - társadalmilag is elfogadottabb - irányában mozdult. A hatalom elsődlegesen az ipar fejlesztését preferálta. Ismert jelszóként emlegették, hogy az „agrár országból a vas és acél országát” akarják megteremteni.

5. ábra. A lebombázott ferencvárosi szennyvízátemelő (Garami és társai 1972)

Figure 5. The bombed Ferencváros wastewater pumping station (Garami et.al 1972)

A vízellátás-csatornázás kérdéskörét is érintően a háború után kialakított államigazgatási struktúra létrehozta az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt, melynek egyik első és fontos feladata - egyebek mellett- a vízi közmüvek perspektívájának kidolgozása volt. A Magyar Köztársaság