Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
96 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. Az alföldi térség környezetbiztonsága szempontjából is meghatározó a vízterek vízminőségének megóvása, hoszszú távú fenntartása, mely alapvető érdekünk kell, hogy legyen. Ezen vízbázisok egyik meghatározó létesítménye a Kiskörei tározó. Mivel méreténél, regionális helyzeténél fogva igen sok hasznosítási igénye jelentkezik, így kulcsszerepe van a Tisza-völgy vízgazdálkodásában. A Tisza-tó környezetbiztonsága és a környezetbiztonságra gyakorolt hatása több szinten értelmezhető. A létesítmény környezetbiztonságra gyakorolt hatásának vizsgálatakor elsősorban a vízbázis biztosítása vizsgálandó. A tervezéskori cél 312 000 ha öntöző terület számára mintegy 300 millió m3 víz betározása volt, melynek kiszolgálása érdekében három öntözőrendszer fejlesztése és építése történt meg. A már meglévő Tiszafüredi öntözőrendszer fejlesztése, valamint a Jászsági és Nagykunsági öntözőrendszerek megépítése mellett kisebb öntözési célok is megvalósultak, például a Cserőközi Holt-Tiszából, továbbá a Nagykunsági főcsatornán keresztül ökológiai vízpótlás történik a Körösvölgybe. Az öntözés mellett a halastavi vízellátás és az akkor még nagyobb jelentőséggel bíró ipari vízellátás biztosítása is feladat volt. Fontos szempont az ivóvízbázis biztosítása a Tisza folyó alsóbb szakaszán üzemelő Szolnoki Felszíni Vízkivételi mű számára, amely létesítmény mintegy 120 000 ember napi vízellátását szolgálja. A duzzasztómű mellé épített erőtelep energiatermelési célokat szolgál. Mára a létesítmény természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőséggel bír, egyes területei a Hortobágyi Nemzeti Park részei, kiemelten védett természetvédelmi területek. A létesítmény biztonsága szempontjából lényeges, hogy a Tisza-tó feltöltésekor a Tiszán érkező víz minősége alapvetően meghatározza a tározótérben betározott víz minőségét. A feltöltést követően az üzemeltető felelőssége, hogy a tározó műszaki létesítményei segítségével megőrizze vagy javítsa azt, az esetlegesen érkező szennyezések kizárásával, vízkormányzással. A Tisza-tavon működő vállalkozások, szervezetek működésükkel, mindennapi tevékenységükkel is befolyásolják a víz minőségét, különösen egy esetleges baleset okozhat környezeti problémát. A tavat keresztező 33-as számú főút és 108-as számú Debrecen-Füzesabony vasútvonal működése során előforduló havária események szintén veszélyeztetik a környezetbiztonságot. Az esetleges havária események ellen - volumenüktől függően - műszaki beavatkozásokkal eredményesen védekezhetünk, de a tározótérben kialakuló vízminőségi állapot elsősorban a bevezetett víz minőségétől és a rá ható környezeti tényezőktől függ, így fokozott az üzemeltető felelőssége. A mainál csaknem 1,5 méterrel magasabb tervezett duzzasztási szint eredményeként kellően nagy vízborítottság jött volna létre, melynek köszönhetően a vízrétegek átmelegedése lassabb lett volna. A kialakult sekély vízréteg vízminősége az átmelegedés következtében gyorsan változott a tározótérben maradt nagy mennyiségű szerves anyag bomlása következtében. így a vártnál kedvezőtlenebb vízminőségi állapot alakult ki. A sekély víztömeg a feliszapolódásra is kedvezőtlen hatással volt, mivel a jelentős növényzet produktum döntő mértékben hozzájárul a tározó töltődéséhez. Már a III. duzzasztási szint bevezetése is megoldást jelenthetett volna a napjainkban is problémát okozó víztér-növényzet egyensúly felborulására, azzal, hogy a növényzet túlburjánzásának gátját szabná a nagyobb vízmélység. Miután a harmadik duzzasztási szint kialakítása elmaradt, megoldást kellett találni a víztér-növényzet egyensúly felborulásának problémáira. Mindenekelőtt meg kellett mozdítani a vizet, hogy a sekély, pangó víztömegek életre keljenek. Ennek érdekében öblítő csatornák kerültek betervezésre a tározó azon pontjain, ahol a Tisza folyó képes úgy belépni a tározótérbe, hogy az általa szállított friss víz érdemi vízminőség javulást eredményezzen. A TISZA-TÓ KIALAKÍTÁSA, A KIALAKÍTÁST KÖVETŐ VÍZMINŐSÉGI ÁLLAPOT A Tisza-tó hazánk második legnagyobb, egyben legfiatalabb mesterséges tava. Eredeti nevén a Kiskörei duzzasztómű víztározója, amely a Kiskörei vízlépcső által biztosított duzzasztás hatására jött létre. A tó a közép-tiszai szakaszon került kialakításra, a Tisza folyó 404,00 fkm szelvényében. Kontúrját a folyószabályozás évtizedei alatt megépített, illetve a tározó építésekor fejlesztett, átépített árvízvédelmi töltések adják. A Tisza szabályozása előtt szinte a maihoz hasonló vadvizek, vízjárta területek jellemezték e vidéket (Fejes 2011). A töltések közötti hullámtéren terül el a mesterségesen létrehozott síkvidéki víztározó, melyen a Tisza folyó önálló mederben folyik át. A főmederrel párhuzamosan, annak jobb, illetve bal partján található az övzátonyok vonulata - ezek alkotják a szigetek és félszigetek rendszerét - amely elválasztja a folyó medrét a tározó medencéitől. A tározó 4 medencére különíthető el. Ezek a Tisza vízfolyásával szembe (felfelé) haladva, az Abádszalóki-medence, a Sarudi-medence, a Poroszlói-medence és a Tiszavalki-medence. A tározó vízszintjét télen csökkentik, így a nyári vízfelület az üzemrendtől függően felére is apadhat. A Tisza-tó teljes területe 127,7 km2, melyből vízfelület 104,4 km2 (62 km2 nyíltvíz, 42,4 km2 növényzettel benőtt), míg szárazulat és sziget 23,3 km2. A Tisza-tó szerkezeti egységei önálló víztestekként kerültek meghatározásra. A főmeder, a Tisza folyó medre a 403,2-440,0 fkm közötti szakasza, melynek területe 6,49 km2. Abádszalóki-öböl a Tisza-tó déli részén helyezkedik el, a Tisza folyó bal partján, teljes területe 20,77 km2, melyből vízfelület 19,67 km2, szárazulat, sziget 1,1 km2, átlagos vízmélysége 2,5 méter. A Sarudi-medence, a Tisza folyó jobb partján helyezkedik el. Teljes területe 26,19 km2, melyből vízfelület 24,49 km2, szárazulat, sziget 1,7 km2 átlagos vízmélysége 1,7 méter. A Poroszlói-medence- melynek részeként tekintjük Tiszafüred-Örvény térségét- a Tisza folyó jobb partján helyezkedik el. Teljes területe 49,13 km2, melyből vízfelület 35,33 km2, szárazulat, sziget 14,1 km2, átlagos vízmélysége 1,3 méter. A Tiszavalkimedence, a Tisza folyó jobb partján helyezkedik el. Teljes területe 24,9 km2, melyből vízfelület 18,5 km2, szárazulat, sziget 6,4 km2, átlagos vízmélysége 0,7 méter. A főmeder és a medencék a folyón érkező hordalék hatására folyamatosan lefűződnek, szeparálódnak. A Tisza-tó természetes állapotában átfolyásos rendszerű víztestek sorozata, amelyek igénylik a folyamatos vízcserét a Tisza folyó vízteste között. Ennek hiányában megnövekszik azon káros jelenségek száma, amelyek
