Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
24 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 1. sz. épületek nagy része vályogból épült, viszonylag avult, gyenge műszaki állapotú, jórészt elégtelen alapozású volt. Számottevőek voltak a károk a középületekben (tantermek, egészségházak, orvosi rendelők, szociális otthonok, szolgálati lakások, óvodák, korházak), valamint az ipar, építőipar és a kereskedelem területén is. Több mint 430 km utat rongált meg az ár- és belvíz, kisebb-nagyobb mértékben tönkretette a terület vasútvonalait, a hírközlő berendezéseket is. Több ezer számosállat is elpusztult (Czimbalmos 1970, Murai 1971). 3. kép. Árvízi pusztítás (Forrás: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény adattára, FETIVIZIG, Nyíregyháza) Picture 3. Flood damage (Source: Database of the Upper Tisza Region Water Historical Collection, FETIVIZIG, Nyíregyháza) Május 24-től fokozatosan létrejöttek a visszatelepülés feltételei. Összegyűjtötték az elhullott állatok tetemét, hogy a fertőzések útját állják, hozzákezdtek a romos és életveszélyes épületek elbontásához, fertőtlenítették a kutakat és a visszaköltözésre alkalmas épületeket, minden olyan területet, mely elöntés alatt volt. Megoldották a visszatelepültek ivóvízzel és élelmiszerrel való ellátását. Gondoskodtak az érintett lakosság és a területen működő mentőalakulatok védőoltással való ellátásáról, az egészségügyi ellátás megszervezéséről. A nagymértékű épületpusztulás miatt gondoskodni kellett a visszatelepült lakosság és a közintézmények ideiglenes elhelyezéséről, ehhez barakkokat, sátrakat szállítottak a helyszínre. Július elején a több mint 4 000-re becsült hajléktalan család közül mintegy 1 700 szomszédoknál, közintézményekben lakott, 1 100 család a közadományokból biztosított barakkokban, sátrakban, faházakban élt. A többieknek azonban nem sikerült ideiglenes elhelyezést biztosítani, és legtöbbjük az összedőlt házából kikerülő építőanyagokból állított fel magának a legminimálisabb igényeket sem kielégítő ideiglenes épületeket a család elhelyezésére. Szükségessé vált a községek általános rendezési, illetve szerkezeti-rendezési terveinek kimunkálása. 47 község rendezési terve készült el igen rövid idő alatt és ennek során született döntés Komlódtótfalu, Nagygéc, Kishódos, Nagyhódos, Garbolc árvíz sújtotta lakóházainak, gazdasági épületeinek más községek területére történő áttelepítésére, illetve Csegöld részleges áthelyezésére. Ezt az intézkedést alapvetően az indokolta, hogy ezeknek a községeknek a lokalizációs zárógát megépítése után sem lehetett megfelelő védelmet biztosítani az árvíz, illetve belvíz ellen. (A Minisztertanács 3325/1973. sz. határozatában Nagyhódos, Kishódos, Garbolc, Nagygéc és Komlódtótfalu községekben építési tilalmat rendelt el. Az építési tilalmat 1993-ban mindenütt feloldották.) A tömegméretű károk helyreállítása az anyagi eszközök nagy koncentráltságát igényelte. Az újjáépítéshez - nem számítva az útépítések anyagszükségletét - kb. 1 millió 500 ezer tonna építőanyagra volt szükség. Falazóanyagból (kisméretű téglaegységre számolva) mintegy 135 millió darab volt szükséges, amely menynyiség előállítása, a megyébe történő szállítása, kirakása, a felhasználó helyekre való eljuttatása rendkívül nagy feladat és az újjáépítési munka legkritikusabb pontja volt. Naponta 600-800 vagon építőanyag fogadását és területi elosztását kellett biztosítani. A helyreállítás időszakában minimálisan 800 gépkocsi rendszeres, 14-16 órás foglalkoztatását kellett biztosítani az anyagmozgatási feladatok lebonyolítására. Építési anyagokkal megrakott teherautók az ország minden részéről érkeztek a megyébe. Közel 70 ezer vagon építőanyagot szállítottak a helyszínre. Az egész ország összefogott a romba dőlt falvak helyreállításához (4. kép). Júniustól december végéig 7 és fél ezer ember (köztük mintegy 3 000-3 500 szakmunkás) dolgozott megfeszített ütemben az újjáépítésen. 4. kép. Folyik az újjáépítés (Forrás: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény adattára, FETIVIZIG, Nyíregyháza) Picture 4. Reconstruction is underway (Source: Database of the Upper Tisza Region Water Historical Collection, FETIVIZIG, Nyiregy- Iráza) AZ ÁRVÍZ ÁLTAL SÚJTOTT TERÜLET VÍZMŰVESÍTÉSE Az 1970. májusi árvízig összesen 14 település vízművesítése valósult meg és a megye lakosságának 12%-a részesült vezetékes vízellátásban (az országos átlag 55% volt). 1970-ben, a csatornázásban részesülő népesség megyei aránya 4,0% volt (szemben az országos 28,0%-kal) (Czimbalmos 1970). A megyei értékek országosan a legalacsonyabbak voltak. A Szamos és a Túr térség árvízzel érintett településeinek vízellátását az árvíz előtt 3 községi kisvízmű (Szamostatárfalva, Szamosbecs, Hermánszeg - 1500 fő) és mintegy 260 db - általában 60-100 m mélységű - fúrt közkút szolgálta.
