Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 1. szám
Szlávik Lajos: 50 éve volt a Tisza-Szamos közi árvízkatasztrófa 23 2. táblázat. Elöntések a kitört vizekből (Szeifert 1971) Table 2. Discharges from breaking waters (Szeifert 1971) Területe (km2) Egyidőben legnagyobb elöntött terület (km2) Elöntött terület, melyen a víz átvonult (km2) Tisza-Szamos-köz (magyar terület) 651 350 km2 V. 17-18. 430 km2 Szamos-Krasznaköz 417 87 km2 V.18-19. 108 km2 Összesen: 1068 437 km2 538 km2 A víz levonulását a terepen lényegesen befolyásolták a különböző terepalakulatok (utak, vasút) (Tápay 1971). A lakosságból mintegy 13 ezer főt az árvíz méretei, hevessége miatt, a honvédség kétéltű járműveivel, vízi járművekkel és helikopterekkel lehetett a befogadásra kijelölt községbe kimenekiteni. Elsőként a betegeket, gyerekeket, öregeket és nőket mentették, ill. telepítették ki, majd a munkaképes férfiakat szállították el (/. kép). Több mint 35 ezer főt menekítettek ki 43 községből, 31 befogadási helyre, maximálisan 45 km távolságra (Kókay 1971). Ez a művelet közel két napig tartott. Sem a lakosság mentésénél, sem pedig a kitelepítésénél a nem keletkezett pánik. 1. kép. Küzdelem az árral (Forrás: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény adattára, FETIVIZIG, Nyíregyháza) Picture 1. Fighting the tide (Source: Database of the Upper Tisza Region Water Historical Collection, FETIVIZIG, Nyíregyháza) A polgári védelem felderítő csoportjai Jánkmajtison egy ház romjai alatt három holttestet találtak. A vizsgálat megállapítása szerint a szerencsétlen emberek elbújtak a mentést végző katonák elől, így tört rájuk az ár, amelynek áldozatául estek (Népszabadság 1970). Ettől az esettől eltekintve az árvíz által sújtott terület lakossága kivétel nélkül mind biztonságba került. Néhány száz család öntevékenyen, maga oldotta meg elhelyezését, az árvízi területtől távol lakó rokonaihoz, hozzátartozóihoz költözött. A töltésszakadásokat követően azonnal vízügyi árvízvédelmi osztagokat vezényeltek a helyszínre és még a vízszintek kiegyenlítődése előtt megkezdődött a szakadások elzárásának az előkészítése. A töltésszakadásoknál folyamatosan nagy erőkkel dolgoztak, és azokat rendkívüli gyorsasággal zártak el a szakemberek. A gátszakadások helyreállítása során összesen több mint 82 ezer m3 földmunka készült el. A gátszakadások elzárása, a töltések helyreállítása június végéig gyakorlatilag befejeződött (Szeifert 1971). 2. kép. Fehérgyarmat-1970.05.18 (Forrás: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény adattára, FETIVIZIG, Nyíregyháza) Picture 2. Fehérgyarmat-18.05.1970 (Source: Database of the Upper Tisza Region Water Historical Collection, FETIVIZIG, Nyíregyháza) A vízzel elöntött területeken az élet újraindulásának és a kárfelmérés, helyreállítás megkezdésének alapfeltétele volt a vizek levezetése. A Tisza-Szamos közén 10-15 km szélességben, a Szamos-Kraszna közén 5-7 km szélességben gyűlt össze mintegy 390 millió m3-re becsült vízmennyiség. A víz visszavezetése a töltésszakadások helyén, a meglévő zsilipeken keresztül, valamint töltésmegnyitásokkal történt. Mobil szivattyúk alkalmazására tőként a Szamos-Kraszna közén került sor, ahol csúcsban egyidejűleg 63 db szivattyú 15 m3/sec együttes teljesítménnyel működött. A visszavezetés négy hét alatt megtörtént. A visszatelepítés több ütemben - az elöntött területek víztelenítése és a szükséges előkészítő intézkedések végrehajtása után - május 25-től június 6-ig tartott. A rendkívüli feladatok miatt a FETIVIZIG saját munkaereje nem volt elegendő, már a védekezés első időszakában is az igazgatóság saját erői mellett a tiszai és dunai vízügyi igazgatóságok dolgozóira, valamint közerőre, honvédségi és karhatalmi erők nagymérvű igénybevételére is szükség volt. Az árviz elleni küzdelemben a lakosság legszélesebb rétegei vettek részt. Az önkéntesek az ország minden részéből jelentkeztek árvízvédelmi munkára. A védekezők létszáma csúcsban május 17-én 12379 fő volt, a nyilvántartások szerint csaknem 222 ezer munkanapot, naponta 12-16 órát dolgoztak, összesen 2 millió 810 ezer munkaórát teljesítettek. A védekezést kiszolgáló szállítójárművek legnagyobb száma május 17-én 1625 db volt, ezek összesen 23 ezer munkanapot teljesítettek. A legtöbb földmunkagépet május 24-én vették igényben (247 db), ezek az építőgépek összesen 7300 munkanapot teljesítettek (Jancsó 1971). AZ ÁRVÍZ KÁRTÉTELEI. HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁK Az árvíz levonulását követően azonnal megszervezték az épületkárok felmérését, illetve az újjáépítés műszaki, hatósági előkészítését. Az árvíz által okozott károk nagyságát jellemzi, hogy az elöntött területen közel 5000 lakás (a korabeli források a megsemmisült lakások számát illetően némileg eltérő adatokat adnak meg. Ezeket egybevetve az 5000-t megközelítő értéket fogadtuk el) teljesen romba dőlt (3. kép), vagy a károk következtében lebontásra kellett, hogy kerüljenek és mintegy 4000 volt azoknak a lakásoknak a száma, amelyek kisebbnagyobb helyreállítást igényeltek. Az árvíz által sújtott
