Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
Szlávik Lajos: Tíz évvel „Zsófia” és „Angéla” után - Rendkívüli hidrometeorológiai és vízkárelhárítási események 2010-ben 37 12. ábra. Az M3 0-as út Miskolc-Felsőzsolca közötti csomópontjának fotótérképe - az észak-magyarországi árvízvédekezés egyik legösszetettebb védekezési helyszíne. 2010. június (Szlávik 2013) Figure 12. Photo map of the junction of the M30 road between Miskolc and Felsőzsolca - one of the most complex flood defense sites in northern Hungary. June 2010 (Szlávik 2013) Árvízvédekezés szükségtározók igénybevételével a Zagyva-Tarna vízrendszerben Május 16-án a Zagyva tovább folytatódó áradása miatt III. fokúra emelték az árvízvédelmi készültséget a Jászberény és Új szász közötti 100 km hosszú szakaszon, továbbá II. fokú árvízvédelmi fokozatot rendeltek el a folyó Szolnok és Újszász közötti 35 km-es szakaszán. Az LNV közeli tetőző vízszint csökkentése miatt szükségessé vált a Jászteleki szükségtározó nyitása 1999. és 2000. után harmadszor. Az éjszaka folyamán sor került a Borsóhalmi szükségtározó megnyitására is, a Tárnán III. fokú készültség mellett levonuló árhullám csökkentése céljából. A tározók megnyitásának köszönhetően a Zagyva ío ága május 18-án reggel 07:00 órakor tetőzött Jászteleknél 643 cm-es vízállásnál. A Jászteleki szükségtározóba befolyt víz hozama 50-60 m3/s volt. A tározó telítettsége 10 millió m3 volt. A Jászteleki szükségtározó feltöltődése május 21-én befejeződött és megindult a víz visszaáramlása a Zagyva felé. A tározók megnyitása nélkül a Zagyván Jászteleknél 690 cm közeli tetőzés alakult volna ki. A Jászteleki szükségtározót erre a funkcióra még 1974- ben jelölték ki. A szükségtározót K-ről 4.5 km hosszban a Zagyva jobb parti töltése, D-ről és E-ról a szükségtározó védtöltése, Ny-ról természetes magaspart határolja. Területe 20 km2, hasznos térfogata 13 millió m3. Feltöltésekor a Zagyva jobb parti töltését kotrógéppel vágják át (5. kép). ^4 44^^ »- - L'... 5. kép. Megnyitották a jászteleki szükségtározót a Zagyván (2010.05.17.) Photo 5. The Jásztelek emergency flood reservoir has been opened in Zagyva (17.05.2010) A Zagyva-Tama vízrendszerben a május 30. és június 4. közötti napokban, ismét rendkívül intenzív nagy csapadék hullott, területi átlagban 82 mm, amelyek hatására gyors vízszint-emelkedéssel járó árhullámok indultak el. Az újabb árhullámok ráfutottak a Zagyva főágának telített medrére. A Zagyva vízállásokkal regisztrált történelmében még nem volt olyan eset, amikor a Zagyva árhulláma 860 cm feletti tiszai árvízszinttel találkozott volna. Az igen magas árhullámokra való tekintettel június 2-án 23:45-kor meg kellett nyitni a Borsóhalmi tározót, valamint 24:00- kor a Jászteleki tározót. A Jászteleki tározóba kifolyt víz hozama 40-50 m3/s volt. A tározó telítettsége 13 millió m3 volt. A tározók megnyitása nélkül a Zagyva főágán, Jászteleknél 670 cm közeli tetőzés alakult volna ki. A tározók igénybevételének köszönhetően a Zagyva nem érte el a két héttel korábbi vízszinteket. A Zagyva történetében még nem volt olyan alkalom, amikor a jászteleki és a borsóhalmi tározókat alig több mint két hét időkülönbséggel kétszer egymás után is meg kellett volna nyitni. Az I. fok feletti 48 napos vízállás tartósság szintén rendkívülinek tekinthető. A Zagyván a jellemzően heves lefutású, rövid tartósságú árhullámok legfőképpen a magassági hiányok miatt jelentenek fokozott veszélyt, amit az is mutat, hogy 1999 óta már négy olyan árhullám kivédésére kellett megnyitni a Jászteleki és a Borsóhalmi szükségtározót, amelyek tetőző szintje e nélkül meghaladta volna a töltéskorona szintjét. A rendkívül gyors lefutású árhullám miatt a magassági hiányt kivédő ideiglenes védművek kiépítésére rendelkezésre álló idő alig 24 óra lenne, ami legalábbis megkérdőjelezi annak végrehajthatóságát, vagyis egy töltésszakadás kockázata valós veszélyt jelentett. 2010-ben a számított tetőző vízálláshoz mintegy 11 km hosszban kellett volna kiépíteni a töltéskoronán az ideiglenes magasítást, ezzel szemben a valós helyzetben mindössze 1,7 km magasítás épült ki. Árvízvédekezés a Dunán A Duna rövid időtartamú, de jelentős tetőzési magasságú árhulláma június 1-18. között vonult át az országon. Ennek során, a védvonalakon a szokásos jelenségeken (fakadóvíz, csurgás stb.) túl semmilyen lényeges káros esemény nem történt, különösebb védekezési munkákra nem volt szükség. A Budapest-Bécs vasúti fővonal védelme érdekében homokzsákokkal magasították a töltést Komárom-Almásfuzítő között. Budapesten lezárták az alsó rakpartokat. Tahitótfalunál buzgárok sorozata keletkezett, amelyeket eredményesen bevédtek, majd a kiváltó okokat részletes feltárással állapították meg. A Duna mentén helyenként, a kritikus helyzetű önkormányzati töltéseken a KOVIZIG-ek műszaki segítségével eredményesen védekeztek. Árvízvédekezés az Ipolyon Az Ipolyon már május első felében, még a „Zsófia” ciklon betörése előtt kialakult egy jelentősebb árhullám, amely Ipolytamócnál III. fok felett tetőzött. A ciklonból lehullott csapadékból újabb árhullám keletkezett. Május 17-én a kora reggeli órákban Ipolytarnóc térségében, az Ipoly bal partján lévő, az önkormányzat által a lakosság védelmére épített depóniát az áradó folyó meghágta. A beáramló víz
