Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
38 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz.- a folyamatos védekezés ellenére is - a falu alacsonyabb részén lévő lakóházakat elöntötte. Május 17-én az Ipoly Ipolytamócnál az addigi LNV fölött 2 cm-rel tetőzött. Az Angéla" ciklonból június 1-én az Ipoly vízgyűjtőjét is jelentős mennyiségű csapadék érte, melynek következtében a Szlovákiából érkező mellékvízfolyásokon és az Ipolyon is intenzív árhullám indult meg. Június 2-án az Ipoly vízgyűjtőjén is tovább folytatódott az esőzés, a megelőző 24 óra alatt 39 mm csapadék hullott le, így további intenzív áradások jellemezték a folyó vízjárását (6. kép). Jelentős védekezési munkákra volt szükség a KÖDUKÖVIZIG részéről. Június 6-án Ipolytölgyesnél az addigi LNV-t 48 cm-rel meghaladó tetőzés alakult ki. 6. kép. Tetőzik az Ipoly a letkési hídnál (2010.06.06.) Photo 6. Ipoly peaks at the Letkés bridge (06.06.2010) Helyi vízkárelhárítási tevékenység A Vízkár elhárítási szabályzat szerint a helyi vízkárelhárítás az árvíz-, belvízvédekezés céljából kiépített védmüvek hiányában a fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése. A vízügyi szolgálat 1980-tól regisztrálja Magyarország hegy- és dombvidéki településein a helyi vízkár eseményeket (belterületi kár előfordulásokat). Az utóbbi 25 évben lényegesen megnőtt a helyi vízkárok előfordulásának gyakorisága, de ez részben csak látszólagos növekedés, miután figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy1980- 1995 között csak az igazán extrém helyzetek adatai maradtak fenn. Azóta az adatgyűjtés, adatszolgáltatás teljesebb körű. A helyi vízkárok elleni védekezés - a hatályos jogszabályok szerint - az önkormányzatok feladata. A vízgazdálkodásról szóló 1995. éviLVlI. törvény szerint a vízügyi igazgatóság feladata a helyi önkormányzatok vízkárelhárítási tevékenységének szakmai irányítása, a polgármester részére nyújtott segítség keretében műszaki szakirányítás biztosítása. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok 2010- ben is jelentős mértékben és folyamatosan közreműködtek számos településen a helyi vízkárok elleni önkormányzati védekezésekben'. • műszaki irányítókat biztosítottak a települések kérésére; • homokzsákok átadásra került sor; • számos településen kellett műszaki segítséget nyújtani, mely depóniaépítésből, szivattyúzásból, önkormányzati utak átvágásából, szükségárkok ásásából, homokzsákokból ideiglenes védmüvek építéséből stb. állt; • lokalizációs feladatokat végeztek; • az elöntött települések vízmentesítését végezték szivattyúzással. 2010. május-júniusában országosan összesen 842 településen, valamint 6 fővárosi kerületben került sor helyi vízkárok elleni védekezésre. A leginkább érintett megye Borsod-Abaúj-Zemplén volt, ahol 208 településen folyt védekezés a vízkárok ellen. Az alábbiakban a helyi vízkárokkal leginkább érintett 10 megyében előfordult néhány extrém eseményt ismertetjük. Baranya megyében májusban 12 településen folyt védekezés. Szentgál térségében átvágták az Almás-patak töltését. Júniusban a megyében 17 településen folytattak védekezést. A legkritikusabb helyzet Sásdon alakult ki a Baranya-csatorna áradása miatt. Egy 10 méteres szakaszon átvágták a gátat, s a vizet egy közel 100 hektáros területre kiengedve próbálták meg csökkenteni a csatorna vízszintjét, hogy Sásdot megvédjék a gátszakadás okozta elöntéstől. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében május 16-án Miskolcon a diósgyőri városrészen a Szinva-patak kiöntése miatt a tízemeletes háztömbök között 40-50 cm-es vízfolyam hömpölygött (7. kép). Május 17-én Szikszón a Vadász patak áradása miatt egy jelentős településrész mellett, víz alá került a kórház alsó szintje, ezért elrendelték a patak depóniájának átvágását. Ugyanekkor Sátoraljaújhelyen a Ronyva patak áradása miatt a több száz veszélybe került lakóházból kellett a lakosokat befogadó helyre irányítani. Júniusban az áradó Szinva patak ismételten veszélyeztette Miskolc-Diósgyőr településrészt; a Ronyva patak Sátoraljaújhelynél ismét 150 házat veszélyeztetett. 7. kép. Miskolc, Szinva terasz (2010.05.16 12:20) Photo 7. Miskolc, Szinva terrace (16.05.2010. 12:20 UTC) A megyében jó néhány út volt járhatatlan az áradások miatt, a kritikus időszakban összesen 17 település volt elzárva a külvilágtól, de az alapvető életfeltételek mindvégig biztosítottak voltak. Számos településen vízkorlátozás elrendelésére volt szükség; több településen zacskós és lajtoskocsis ivóvízellátás bevezetésére került sor. Fejér megyében 14 településen folytak védekezési munkálatok. A Bakonyt több alkalommal érte nagy menynyiségű csapadék, így egyes települések útjait egymás után többször is beborította a sár. Ettől legtöbbet Bakonycsernye szenvedett.
