Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
12 Hidrológiai Közlöny 2020. 100. évf. 3. sz. A vízállások trendjében azonban a nagyvízi tartomány mellett már a közép- és kisvízi tartományban is csökkenő tendencia mutatható ki (7. ábra), mely egyik egyértelmű jele a medersüllyedésnek (Burián és társai 2019, VITUK12003). 7. ábra. Éves vízállás jellemzők a Dráva barcsi szelvényében 1953-2019 között cm-ben (Jelmagyarázat: kék vonal = KV, piros vonal = KÖV, zöld vonal — NV) Figure 7. Annual water level in cm, characteristics of River Drava in section Bares between 1953-2019 (Legend: blue line = low water level, red line = middle water level, green line = high water level) A vízállás észlelések során ez idáig mért legkisebb vízállás -172 cm (2016.01.04.), legnagyobb vízállás 618 cm (1972.07.19.) és közepes vízállás 72 cm. A Víz Keretirányelvvel összhangban a horvát Féllel közösen végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Dráva jó és kiváló vízminőséget mutat, amelyben az elmúlt időszakban csak csekély változás történt. Változás egyedül a bakteriológia területén mutatható ki, ugyanis a szennyvízkezelés területén bekövetkezett eredmények hatására ezen paraméterek jelentősen javultak. A nagyvízi szabályozás keretében a folyó bal, „magyarországi” oldalán kiépültek az árvízvédelmi töltések a déli országhatártól Tótújfaluig, összesen 74,095 km-en, melyhez kapcsolódnak még a Fekete-víz és a Pécsi-víz úgynevezett visszatöltésezett szakaszai 13,196 km-el (8. ábra). A beruházások jelentős része az 1972-es történelmi árvíz után valósult meg. A Dráva bal oldali árvízvédelmi rendszerei 35 településen mintegy 31 000 lakost védenek a Dráva árvizétől. A három árvízi öblözet nagysága 295,41 km2, melyek közül a legalsó, Drávaszabolcsi öblözet Horvátország területére is átnyúlik. 8. ábra. Árvízvédelmi töltés a Dráva bal oldalán, magyar területen Figure 8. Flood protection dyke on the left side of River Dráva on the Hungarian territory Az árvízvédelmi töltések annak ellenére, hogy teljes egészében kiépültek, magassági értelemben a jelenlegi előírásoknak mégsem felelnek meg a Kémes-Drávasztára közötti szakaszon. A MASZ értékek a legutóbbi, 2014-ben végzett számítások szerint (a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. BM rendelet) a töltéssel rendelkező szakaszon nem változtak a korábbihoz képest, mégis átlagosan 60 cm magassági hiány van ezen a Kémes-Drávasztára közötti 36 km-es szakaszon. Ennek oka, hogy a múlt században Jugoszláviával közösen tervezett négy vízierőmű nem épült meg az Eszék-Ortilos közötti szakaszon, így árhullám csökkentő hatásuk elmaradása miatt a kiépítettség magassága ma nem felel meg az előirásoknak. Az Igazgatóság a Dráva bal parti árvízvédelmi rendszer nem kellően kiépített szakasza védképességének növelése érdekében több olyan beruházási elemet tervez végrehajtani, mellyel az árvízi védekezés hatékonysága javul. A pályázat megvalósításának 2020-ban tervezett kezdéséhez a természetvédelmi és környezetvédelmi hozzájárulás és a tervezett munkákhoz szükséges vízjogi engedély megszerzése folyamatban van. A beruházás megvalósulásával az Igazgatóság összes árvédelmi vonala meg fog felelni a műszaki és jogi előírásoknak. Az Igazgatóság működési területének egyik érdekessége, hogy bár Duna folyóval nem rendelkezik, árvízvédelmi védvonal mégis húzódik a folyó jobb oldalán a déli országhatár és Mohács között. Az összesen 19,865 km hoszszú dunai védvonalból 1,515 km árvízvédelmi fal (5. fénykép), a védvonal teljes hosszban kellő biztonsággal kiépített. A kiépítések jelentős része az 1956-os és 1965-ös történelmi árvizek után valósultak meg, melyek közül az 1956-os jeges ár nagy károkat okozott. A védelmi rendszer összesen három települést véd a Duna árvizeitől (Erdőíu, Kölked és Mohács), valamint külterületi érintettsége van még Sátorhely településnek. A mohácsi öblözet magyar területének nagysága 53 km2, mely szintén átnyúlik Horvátországba. Feljebb haladva a folyón az úgynevezett nyílt ártér részen, a három érintett település közül (Mohács E-i településrész, Bár, Dunaszekcső) Dunaszekcső a legveszélyeztetettebb. Itt egy mohácsi II. fokú árvízvédelmi készültségnél már meg kell kezdeni az árvízvédelmi munkákat. 5. fénykép. A Lampl Hugó díjas mohácsi árvízvédelmi fal Photo 5. The Lampl Hugó award-winning flood protection wall in Mohács
