Hidrológiai Közlöny, 2020 (100. évfolyam)
2020 / 3. szám
Schubert József és társai: Vízgazdálkodás a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén 13 Hajózás Hajózási szempontból nagyon kedvező a Dráva kiegyenlített vízjárása, mely az alpi gleccsereknek és az óceáni hatásnak köszönhető. A drávai hajózás igazolhatóan több mint 200 évre tekint vissza, hiszen az első, Carolina nevű drávai gőzhajót Sellyén építették 1816-ban. Ezt követően hol intenzívebb, hol kisebb mértékben folyt hajózás a folyón, a gabona szállítása mellett főleg fa szállítása történt. Napjainkban elsősorban kedvtelési sétahajózás és horgász turizmussal egybekötött vízi szállítás történik csekély mértékben. A drávai hajóút teljes hossza 198,6 km, mely a torkolattól Vízvár térségéig tart. A magyarországi szakasz II. osztályú, ennek megfelelően csak nappali viszonyok között hajózható a folyó. Az éves tartósság mértéke általában elmarad az előírtaktól, Drávaszabolcs térségében magasabb, Barcs térségében alacsonyabb az éves hajózható napok száma. A jelenlegi hajózási kisvízszint értékeknél (Drávaszabolcs +110 cm, Barcs + 40 cm) a szükséges mélységek rendelkezésre állnak a biztonságos hajózáshoz. Vízkészlet-gazdálkodás Felszíni vizek A Dél-Dunántúl, mint nagyrészt dombvidéki és a nagy befogadók (Duna, Dráva, Balaton) vízválasztóján elhelyezkedő terület vízgazdálkodási szempontból eltér az ország nagyobb részére jellemző „alvízi medence jellegtől”. A helyben keletkező vízkészletek több nagyságrenddel kisebbek, mint a határ menti folyókban található készletek, ami a terület belsejére koncentrálódó vízigények kielégítését jelentősen megnehezíti. A felszíni vízkészlet túlnyomó többségét a terület déli és keleti határán folyó Dráva és Duna adja. Bár a Balaton déli parti jelentősebb vízfolyásai a tó éves vízkészletének 15-25 %-át adják, a Balaton feszített nyári vízmérlege miatt ennek a vízkészletnek a hasznosítása erősen korlátozott. Az Igazgatóság működési területén a kisvízfolyásokkal együtt a hasznosítható vízhozam mintegy 950 m3/s-ra tehető, ebből a kisvízfolyások a bevezetett használt vízzel együtt kb. 7,6 m3/s-mal részesednek. A vízigények és vízkészletek kedvezőtlen területi elhelyezkedése miatt a lekötött 2,6 m3/s vízkészlet az ökológiai céllal a mederben hagyandó vízhozammal együtt a kisvízfolyások mértékadó készletét nagyrészt kimerítette. Mindezek miatt új, érdemi vízhasználatokra csak a Dráva és a Duna mellett van lehetőség, a működési terület belső részein csak tározóval biztosítható jelentősebb felhasználható vízkészlet. A vízrendszerek túlzott leterhelését elkerülendő, az Igazgatóság kifejlesztett egy vízmérleg készítő és nyilvántartó térinformatikai alapokon működő információs rendszert. Ennek a Dél-dunántúli Vízügyi Információs rendszernek (DDVIR) segítségével készít részletes vízmérleg vizsgálatokat az engedélyezéseket megelőzően a vagyonkezelői hozzájárulások kiadásakor. Ugyancsak a rendelkezésre álló, még szabad vízkészletek meghatározása és minél hatékonyabb felhasználása érdekében indult el az Igazgatóság két (a Karasica és a Fekete-víz) vízgyűjtőjén is a vízkészlet-gazdálkodási modellezési munka, melynek hosszú távú célja, hogy megteremtse a dinamikus vízkészlet-gazdálkodás alapját, a modellek segítségével valós idejű képet kaphassunk a kisvízfolyásaink medreiben lefolyó vizek mennyiségéről. A Dél-Dunántúl felszíni vízhasználata 90 %-ban a halászati tevékenységekhez kötődik (9. ábra). 9. ábra. Felszíni víz felhasználási céljai 2018-ban (ezer m3-ben) Figure 9. Types of surface water usage in 2018 (in 1000 m3) Az ország dombvidékein, de különösen a Dél-Dunántúlon a felszíni vizek kedvelt hasznosítási módja a halasított tavak létesítése, üzemeltetése. A halastavak, halastó rendszerek elterjedése a térségben több évszázados múltra tekint vissza. A 19. századtól a főúri uradalmak építettek a nagyobb vízfolyások mentén (Rinya vízrendszer, Kapos, Fekete-víz nagyobb mellékágai) hossz-töltéses, duzzasztóval tápcsatornába kiterelt megoldással tavakat, tófüzéreket. A következő jellegzetes időszak az 1960-as évek voltak, amikor a mezőgazdasági termelő szövetkezetek és állami gazdaságok körében vált népszerűvé a halászati tevékenység, és sorra létesültek a halastavak, de most már szinte kizárólag völgyzárógátas formában. Ebben az időszakban a halastavak száma gyakorlatilag megduplázódott. A területen több helyen található természetvédelmi célú vízpótlás (Cún-Szaporcai holtág, Babócsai Bika-rét, Új várfal vai-rét), amely során az ökológiai vízmennyiség biztosítására juttatnak vizet a vízhez kötődő biodiverzitás megőrzése érdekében. Felszín alatti vizek A DDVIZIG működési területén a felszín alatti vízhasználat a felszíni vízhasználathoz képest lényegesen kevesebb, csaknem a fele. A felszín alatti vizek közül a rétegvíz használat a legjelentősebb, de a karsztvíz, gyógy- és termálvíz felhasználása is gyakori az Igazgatóság működési területén (10. ábra). 10. ábra. Vízjogi engedélyek által lekötött felszín alatti vizek 2018 évben (ezer m3-ben) Figure 10. Groundwater which were reserved by water permits in 2018 (in WOO m3)
